A Kossuth téri „forradalomról” Spinozától származik a gondo­lat: ha embertársunkról ítéle­tet mondunk, abból bennün­ket lehet megismerni, nem embertársunkat. Ahogy a televízió épületét felgyújtó tömeget látva magát a tömeget ismerhet­tük meg, és nem a televíziót, úgy a ver­bális agresszióban jeleskedő, „görény­kurzusról” szónokló újságíró is magát és közönségét mutatta be, nem azt, akit becsmérelt. Mikor a Népvezér…

TONY BLAIR „Ezt a háborút az értékek terén kell megnyernünk” Tony Blair brit miniszterelnök ez év augusztus 1-jén, a libanoni háború utol­só napjaiban beszédet mondott a Los Angeles-i székhelyű World Affairs Council tanácskozásán. Az odahaza ekkor már szorongatott helyzetben lévő Blair e beszédében összefoglalta politikai filozófiáját, mely a Közel-Kelet ügyé­ben tett lépéseit vezérli. Lapunkban a…

„Egy demokrata nem buzdít anarchiára” Interjú Adam Michnikkel Új könyvének* bemutatójára érkezett Magyarországra Adam Michnik, a Szolidaritás szakszervezet egykori alapító tagja és vezetője, aki a nyolcva­nas években, ellenzéki magatartása miatt, hat évet ült börtönben. Michnik ma a legnagyobb példányszámú lengyel napilap, a Gazeta Wyborcza alapí­tó-főszerkesztője, s zsidóként és liberális gondolkodóként egyaránt a len­gyel nacionalista jobboldal…

„Az emberek nagy része azt se tudja Szlovéniában, mi fán terem a zsidó” Szlovénia zsidóságáról Bár sikerült Szlovéniában – ahol egy hitközségbe szerveződik az or­szág egész zsidósága – minden harminchatodik hitközségi taggal interjút készítenem, ez nem kunszt: a hitközségnek ugyanis 145 – más források szerint 135 – tagja van. ORSZÁGOS HITKÖZSÉG Az Európai Zsidó Kulturális…

Nostra culpa maxima? 2005 augusztusában két, egymástól első pillantásra nagyon különböző ember találkozott Rómában: a katolikus egyház feje és egy harcos ateista, liberá­lis író-újságíró. Ami közös volt bennük, hogy XVI. Benedek és Oriana Fallaci – aki utolsó éveiben el­szántan küzdött tollával az iszlám fun­damentalizmus fenyegető veszélye el­len – szembe ment az európai mainstream értelmiségi gondolkodással.…

Sivatagi látomás Izrael jövője a Negevben rejlik? Nemrég indult az a hosszú távú iz­raeli kormányprogram, melynek cél­ja a Negev-sivatagot elhanyagolt, szegényes vidékből virágzó tájékká varázsolni, ahova többszázezer új lakó költözhet. Képesek lesznek-e elkerülni azokat a környezetvédel­mi, etnikai és gazdasági csapdákat, melyek következtében a korábbi próbálkozások elbuktak? Felejtsünk el mindent, amit a Negev-sivatag településeiről tudunk: az…

Új arcok – új gondolatok 3. „Gerillaharcos vagyok…” Lányi Eszter harminckét éves, vég­zettsége szerint judaisztika szakos tanár, noha sok egyébbel is foglal­kozott: volt kortárs művészeti kollé­gium hallgatója, rádiózott, néha montázsokat készít, a beszélgeté­sünk előtti napon pedig épp Szar­vasról érkezett, ahol izraeli gyere­kek táboroztatásában segédkezett. Jelenleg a Joint és a Komen Alapít­vány közös mellrák-felvilágosítással foglalkozó projektjének…

„Rabul ejtett a munkám” A pécsi születésű, harmincadik évé­ben járó Kürti Csaba, mint mondja, „diplomahalmozó”. Közgazdász és informatikus mérnöki diplomája megszerzése mellett rajzfilmkészí­téssel is foglalkozott, ám PhD-jét félbeszakítva, állását feladva mégis valami másra tette fel az életét: a bátyjával együtt négy évvel ezelőtt létrehozott zsidó közösségi portál, a Jewish Meeting Point (www.jmpoint.hu) fejlesztésére. Jelenleg a…

Salkaházi Sára élete és halála 2006. szeptember 17-én avatták – a katolikus tanok szerinti – boldoggá az 1899-ben, Kassán született s egykor a Szociális Testvérek Társasága kötelékébe tartozó Salkaházi Sárát. A Társaságot a XIII. Leó pápa által kiadott Rerum Novarum enciklika (1891) szellemében alapította meg az 1920-as évek elején a kivá­ló Schlachta Margit. A korántsem…

„Költő vagyok, aki magyarul ír” Uri Asaffal beszélget Csáki Márton Uri Asaf kémikus végzettségű kuta­tó, nyugdíjba vonulása óta azonban elsősorban költő és festő, akinek nemrég jelent meg negyedik kötete. Haifában született 1942-ben, ahová cionista szüleinek az utolsó pilla­natban sikerült kijutniuk; ahogy Ma­gyarországra is az utolsó, igaz, sze­rencsétlenebbül megválasztott pil­lanatban tértek vissza: 1947-ben, egy függetlenségi háborúra…

Megint di­vatossá vált a már egyszer majd­nem eltemetett történelmi regény. Umberto Eco regé­nye, A rózsa neve azonban új iskolát alapított. Az utóbbi húsz esztendőben egymás után jelennek meg angol, amerikai, török, német, francia, olasz és persze magyar szerzőktől ef­féle, újszerű történelmi regények. Új­szerűségüket mindenekelőtt az jellem­zi, hogy másutt tapintják ki a történe­lem úgynevezett határpontjait, mint…

„Zsidókérdés” – álkérdés Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Osiris Kiadó, Budapest, 2001. 788 oldal, 4200 Ft Megkésetten írunk a könyvről, ám fontossága miatt jobb későn, mint soha. Minden könyv­nek számtalan olva­sata lehetséges. Egy szépirodalmi mű esetében teljesen természetesek az egy­mástól gyökeresen eltérő vélemények, hiszen a műveltség- és ízlésbeli különb­ségek alapvető fontosságúak az olvasot­tak megértését és…

Könyvmoly Csáki Márton rovata Folyamatos jelen idő Sándor Iván: Követés – Egy nyomozás krónikája. Kalligram Kiadó, 2006; 274 oldal, 2100 Ft Ki tudja, hányszor jelentették már be az elmúlt száz évben – jobb esetben „csak” túlontúl szkeptikusnak bizonyuló professzorok, még gyakrabban azonban maguk az írók – a regény halálát? Mintha csak várták volna. Lassan –…

SALAMON KÓSER ÉTTEREM Döntés elhalasztva Dermesztő csend es üres­ség fogad bennünket, amikor egyedüli vendégként benyi­tunk a magát „glatt” kóserként aposzt­rofáló Salamon étterembe. A pincérek feltápászkodnak, kölcsönös zavarunk közepette helyet foglalunk, amiből vá­laszték ugye van bőven. Ami a külsőségeket illeti, minden kicsit eset­legesnek tűnik. A szépen terített asztal enyhén orientális hangulatú és ele­gánsnak nevezhető, ugyanakkor az…