
Az eső volt a legjobb, a kiadós nyári zápor, amikor be kellett húzódni a hullámpala alá, a büfé elé, vagy hátul a csónakházba. A Tisza-part ilyenkor elnéptelenedett, nem mintha olyan nagy forgalom lett volna a rakparton, de ebbe a szövegbe kell a Tisza-part, el kell magyarázni, mi az úszóház, mert a jelenséget azokon kívül, akik…

Balatonfüreden a háború után újjáalakult a közösség, de a zsinagógát többé nem nyitották ki. A 60-as években a hajógyár vette meg, és garázsnak használták

A második világháború befejeztével milliónyi hontalan (displaced person, DP) árasztotta el Németország útjait. Szovjetek elől menekülők, hazájukból elűzöttek, nácik, kollaboránsok, valamint több tízezer lágerből szabadult túlélő. A Berlinben élő újságíró és kutató levéltári források és korabeli sajtóanyagok alapján levélregényben mutatja be a magyar zsidó hontalanok életét a nyugati megszállási övezetekben. A Dachau melletti Feldafingből írott…

A mikve, vagyis a zsidó rituális fürdő, az évezredek során a zsidó vallásos élet legfontosabb helyszíne volt a zsinagóga mellett.

Az 1988-90-es rendszerváltás óta hol halkabban, hol hangosabban zajlanak a magyarországi viták a közelmúltról, a huszadik századról, két totalitárius rendszer örökségéről, a vészkorszakkal és a pártállammal kapcsolatos veszteségekről és a felelősségről.

Szomorúan tekintünk vissza 2019. január 5-én hat évvel ezelőtti cikkünkre. Ma érkezett a hír, hogy Robicsek György, a Frankel Leó úti zsinagóga tagja, a Lukács uszoda és a Földes Józsi vendéglő törzsvendége távozott közülünk. Rá emlékezünk.

„Zsidó a pápa és zsidó a czápa / Abbáziába, Abbáziába!” Emlékezetmunka, fürdőkultúra, életképek, az „eltűnt” Lukács nyomában, Chagall és Ámos…

A náci lágerekben felszabadult zsidók életéről szól Dunai Andrea levélregénye.