
Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben Lapunk az alábbi körkérdést intézte a szellemi és közélet néhány szereplőjéhez: “A 20. századi magyar veszteségek napjaink közéleti vitáinak tárgyát képezik, és meghatározó szerepet játszanak az emlékezetpolitikában, az identitáspolitikai küzdelmekben. Sokat írtunk róla mi is: a vészkorszak emlékezete nem tudatosodott kellőképpen a magyar társadalomban, nem érzékelhető a társadalmi együttérzés.…

Mindig sejtettem, hogy valami másra is utal az a szociológiainak képzelt ideológiai kategória, amelyet úgy emlegettek egyes határon túli magyarsággal foglalkozó budapesti kutatók, hogy az erdélyi zsidóság egy “kisebbség kisebbsége” lenne.

Patrick Modiano irodalmi Nobel-díjas életének és műveinek vészkorszakkal és zsidóságával kapcsolatos egyes motívumairól 2014. novemberi számunkban írtunk. Az alábbiakban a díj átvételekor mondott beszédének részleteit közöljük.

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben – A Szombat körkérdése A válaszadók: Böcskei Balázs, Gerő András, Heller Ágnes, Kovács Éva, Köves Slomó, Radnóti Sándor, Somogyi Zoltán, Szilágyi Ákos, Szerbhorváth György, Szőnyi Szilárd, Wekerle Szabolcs.

A friss irodalmi Nobel-díjas életének és műveinek vészkorszakkal és zsidóságával kapcsolatos egyes motívumairól novemberi számunkban írtunk. Az alábbiakban a díj átvételekor mondott beszédének egy részletét közöljük magyar fordítója, Rőhrig Eszter bevezetőjével.

Van-e valóságalapja az antiszemitizmus általa vázolt koncepciójának, vagy a szerző önsorsrontóan – az 1930-as évek zsidóellenes szellemétől befolyásolva – bírálja a zsidóságot? Mennyiben lehet érvényes Tábor Béla kritikája a mai (magyar) zsidóságra? Mennyiben változtatja meg a holokauszt és a zsidó állam megalakulása az általa felvázolt gondolati kereteket?