
Szondi-Radványi Lili, aki férjével, Szondi Lipóttal, a világhírű pszichológussal együtt a Kasztner-vonaton menekült el 1944-ben Magyarországról, megírta visszaemlékezéseit bergen-belseni napjairól. A kézirat évtizedekig lappangott, sorsáról a közzétevő Kovács András Bálint írásában olvashatnak, az alábbiakban pedig közreadjuk magát a dokumentumot.

Szondi Lili, aki férjével, Szondi Lipóttal, a világhírű pszichológussal együtt a Kasztner vonaton menekült el Magyarországról, megírta visszaemlékezéseit bergen-belseni napjairól. A kézirat évtizedekig lappangott.

A kölni pályaudvar környékén az újévi kavalkádban ez a szó fizikai értelmében is megtörtént, de a cím most jelképesen értendő: a doktrinér politikai korrektség értékrendje szerint a menekült/bevándorló magasabb státusszal bír az áldozati hierarchiában, mint az európai nő, ezért előbbi üti az utóbbit, mint ahogy tök ász üti a tök királyt.

Balla Zsófia költővel beszélget Várnai Pál Kolozsvárról települt át Budapestre 1993-ban. 19 kötete jelent meg, három német nyelven. Számtalan díj kitüntetettje: többek között Soros- életműdíjat, József Attila-díjat, Artisjus-Nagydíjat, a Magyar Köztársaság Babérkoszorús költője díjat kapta meg. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Az utóbbi években több fontos elemzés jelent meg a magyar zsidók kifosztásáról, talán a legismertebb Vági Zoltán és Kádár Gábor könyve, a „Hullarablás – A magyar zsidók gazdasági megsemmisítése” című munka. A magyarországi zsidóság vagyonának sorsát a legtöbb adattal alátámasztott módon, csak az 1938-1949 közötti időt vizsgálva Botos János történész, egyetemi docens legújabb, 2015-ben publikált…
Az első reggel mindig fejfájással kezdődik. A generációkon át hurcolt alkoholista génjeim miatt széder este szinte soha nem tudok megállni a kötelező négy pohár bornál. Rendre azon kapom magam, hogy jön az ötödik, a hatodik, aztán egy az életre, egy pedig a búcsúzásra, míg aztán végül lényegében sikerül magamtól is megszabadulni.

Szondi Lili bergen-belseni naplója Kovács András Bálint bevezetőjével, Interjúk az Oscar-díjas Saul fia alkotóival, Nemes Jeles Lászlóval és Röhrig Gézával, Földes Györgyi: Sztereotip zsidóképek Radnótiné Gyarmati Fanni Naplójában, Bárdos Pál 80! – novellák, Mezei Márk: Pészach másnaposan, Életút-interjú: Balla Zsófia (Kolozsvár-Budapest).

Három külön történetről van itt szó. Az első a katonáé, aki lelőtt egy – már ártalmatlanná tett, földön fekvő – terroristát. A második az izraeli visszhangok története: az eset vad szenvedélyeket korbácsolt, érthető módon, hiszen az országot védő hadsereg moráljáról van szó. A harmadik történet szereplője pedig a nemzetközi média és közönsége, akik boldog gyönyörűséggel…