
1949-ben két, Füredre visszaköltözött holokauszt túlélő gyerekeként születtem, akik a háború előtti családjukat teljesen elveszítették. Apám, Oblatt Sándor évtizedekig a Liszt Ferenc utcában lévő, ortodox felügyelet alatt működő zsidó üdülő vezetője volt amellett, hogy korábbi szőlőtermelő és borgazdaságának megmaradt szilánkjait és romjait próbálta működtetni. Ő volt a háború előtti – akkor jelentősnek számító –…
Szőke András számításai szerint a sírkövek megközelítőleg 90%-a hiányzik. Ezek, feltételezések szerint a dörögdi házak falaiban nyertek új funkciót. A Veszprém megyei Taliándörögd, vagy miként a helybeliek gyakorta nevezik, Dörögd napjainkban egy megközelítőleg 750 lelket számláló zsákfalu a “Művészetek völgyében”, a Balatontól légvonalban alig 10 kilométerre északi irányban. A Veszprém és Tapolca közötti főút kapolcsi…

Én még elcsíptem és érzékeltem azt a csendet, azt az összeszorított szájú némaságot, ami Tapolca megcsappant lakosságú utcáinak jellemzője lehetett 1945 őszén, az első olyan szüreten, mikor a még zsidó tulajdonosok által irányított metszés gyümölcsei a Tapolca körüli hegyoldalak puttonyaiba gyűltek. Emberöltőnyi ideje, idén épp harminc éve, hogy Tapolca az életem egyik állandó kitüntetett helyszíne…

A magyarországi mezővárosokba betelepülő zsidóság vallási intézményrendszerének létrejötte és térbeli elhelyezkedése több tényező által befolyásolt folyamat eredménye volt. Mindenekelőtt az istentiszteletre, a rituális fürdésre, a beteg- és szegénygondozásra, valamint a temetkezésre vonatkozó vallási előírások voltak meghatározók. További befolyásoló tényező volt az adott település zsidó népességének nagysága és azzal összefüggő anyagi ereje. Ahogyan a közösség létszáma…
A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum fotótárában található, 1944. június 13-án Szentgálon készült megrendítő fényképfelvételek a múzeum gyűjteményének egyetemes történeti jelentőségű darabjai közé tartoznak. A fotókról kevés közvetlen adatunk van, a képek készítője, Vajkai Aurél néprajzkutató csak azzal a szűkszavú meghatározással látta el őket, hogy a szentgáli zsidók deportálását ábrázolják. A holokauszt Veszprém környéki eseményeiről kevés…

A 19. század második felében Veszprém társadalmának egyik nevezetes famíliája a Cholnokyaké volt. Az apa, idősebb Cholnoky László (1840?–1901) jogvégzett ember volt, ügyvédként, ügyészként majd főügyészként a helyi közélet egyik prominense. Három nevezetes fia, Viktor (1868–1912), Jenő (1870–1950) és László (1879–1929) a város határain túl is ismeretségre tett szert. (A családba egyébként nyolc gyerek született,…

Végül is mi idézhette elő a Hochmuth Ábrahám és az elöljáróság összezördülését? Úgy tűnik, hogy a viszályt kiváltó okot a veszprémi főrabbi kielégítőnek nem tartott magyar nyelvismerete szolgáltatta. Az 1865. február 10-i pénteki napon Francsics Károly, veszprémi borbélymester a szokottnál hamarabb zárta be műhelyét. A kora délutáni órákban borotválásra érkező zsidó vendégek ugyanis siettették a…

Május 23-án Veszprémben tartunk lapbemutatót, melyre mindenkit szeretettel várunk.

Megjelent a 2023. áprilisi Szombat! Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást: Fizessen elő a Szombatra! A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságos standjain, valamint az alábbi könyvesboltokban: Láng Téka (XIII. ker., Pozsonyi út 5.) Írók Boltja (VI. ker. Andrássy út 45.) Ide kattintva digitálisan is megvásárolhatja egyes lapszámainkat.…