-
Zsidólét Erdélyben 1944 után
Kettős kisebbségként éltünk. Nem volt ez valami rendkívüli, hiszen ugyanígy éltek például a prágai német zsidók vagy jugoszláviai magyar anyanyelvű zsidók. Trianon alaposan felforgatta a viszonyokat, amelyek 1945 után sem változtak lényegesen, ami a zsidók státusát illeti. Kisebbség volt, bár Magyarországon nem tekintették őket nemzeti kisebbségnek, csupán felekezetinek. A népszámlálás (1930-ban) már különbséget tett a…
-
Nemzeti elbeszélés, Holokauszt elbeszélés
A Heisler s a Mazsihisz elleni kiterjedt támadás mögött azonban végső soron nem személyes vagy politikai okokat kell keresni – ezek másodlagos tényezők. A döntő tényező két történelemszemlélet összecsapása: egyik oldalon a 20. századi nemzeti sérelmi diskurzus áll, a másikon pedig a Holokauszt 21. századi egyetemes elbeszélése. A Köves Slomó vezette EMIH egy több felvonásos…
-
Vérvegyülés és beolvadás
Vegyes házasság és asszimilációs remények a 19. században. Mi történjék a zsidókkal? Ez a kérdés a születőben lévő modern sajtó révén éppen kialakuló magyar közvélemény előtt első ízben az 1839/40-es diéta idején merült fel. Az országgyűlés a reformkor időszakának páratlanul liberális fellelkesülésében kis híján emancipálta a zsidókat, vagyis egyenjogúsította őket az ország nem nemes lakosaival,…
-
Nem zsidót temetni zsidó temetőben – kemény ütésváltás az EMIH és a Mazsihisz között
Súlyosan eldurvult és kölcsönös sértegetésbe, vádaskodásba torkollott egy vallási gyökerű vita a honi zsidóság két nagy vallási szervezete, az EMIH és a Mazsihisz között. A feszültségek nem mai keletűek, s a légkör sajnos már érett volt egy mélyebb konfliktus kirobbanására. Egy hónappal ezelőtt, a zuglói zsinagógatűz után, a Mazsihisz szarkasztikus kommentárban hárította el az EMIH…
