-
Völgységpataki végjáték – Endlösung
1944 július közepén már nincsenek zsidók Bonyhádon, legtöbbjük már nem is él. Bonyhád a Völgységi tájegység központja. Az első zsidó betelepülők 1740 táján érkeztek ide, hogy aztán az ország egyik legjelentősebb zsidó közösségeként mezővárossá fejlesszék az elmaradott kis községet. A táj szíve a Völgységpatak vízvidéke. Ahogy nagy folyó, úgy igazi hegy sincsen Bonyhádon. A Mecsek…
-
„Mihelyt az alávalóság felmagasztaltatik…”
A miértekre talán nem, de a hogyanra rávilágítanak a forrásszövegek Vas vármegyében hosszú évek óta sokan és sokrétűen kutatják a holokauszt témáját, árnyalt és összetett képet festve a helyi zsidóság történetéről és a vészkorszak eseményeiről. Kelbert Krisztinával, a Savaria Múzeum Történettudományi Osztályának vezetőjével folytatott beszélgetésünkben különösen kitapinthatóvá vált a korabeli sajtó szerepe. Néhány évvel ezelőtt…
-
Titokban készült fényképek kerültek elő a breslaui zsidók deportálásáról
Egy berlini székhelyű nemzetközi kutatási projekt keretében első alkalommal tették közzé azokat a képeket, amelyek Breslau (ma Wroclaw, Lengyelország) városában készültek 1941-ben. A 13 felvételt – amelyre Steffen Heidrich történész véletlenül bukkant rá egy drezdai archívumban – titokban készítették. Vélhetően ezeken kívül nincs is több, amely zsidó szemszögből mutatja be a deportálásokat. A képeken több…
-
Holokauszt-emlékülés a német parlamentben
Az idei megemlékezésen a Soá magyar túlélője, Szepesi Éva mondott beszédet. A Nemzetiszocializmus Áldozatainak Emléknapját 1996-ban vezette be Németországban Roman Herzog, akkori szövetségi elnök. Azóta minden év január végén ünnepi emlékülést tart a német parlament, a Bundestag a náci bűnökre való emlékezés, a zsidók és más csoportok elleni gyűlöletre való figyelmeztetés jegyében. Az idei megemlékezésre…
-
„Észak-Erdély zsidóságának szenvedéstörténete korántsem ért véget a holokauszttal”
1976-ban született Marosvásárhelyen. Középiskolai tanulmányait a Bolyai Farkas Líceumban végezte, majd jelentkezett Színművészeti Egyetem dramaturg szakára. Egyetemi évei alatt dolgozott dramaturgként, drámákat és mesejátékokat írt, diploma után ugyanott tanított dramaturgiát, színháztörténetet. 2000-2003 között az ELTE BTK esztétika szak doktori iskolájába járt. Doktori tanulmányai alatt kétlaki életet élt Marosvásárhely és Budapest közt, majd egy hirtelen fordulattal…
-
Magyarország a bezárt ablakok, elhúzott függönyök országa volt
„És akkor becsukták az ablakokat” címmel e héten nyílt meg a helyi zsidóság történetét és tragédiáját bemutató tárlat a váci levéltár szervezésében a Madách Imre Művelődési Központban. A Gyarmati György professzor által megnyitott kiállítás-megnyitón Matkovich Ilona polgármesteren kívül beszédet mondott Heisler András, a Mazsihisz volt elnöke, az Európai Zsidó Kongresszus alelnöke és Radnóti Zoltán főrabbi,…
-
„A Holokauszt az egész magyar társadalom története”
„Arról, hogy az egyszeri hivatalnok mit csinált, hogyan igényelte ki a zsidó szomszédjának a házát, hogyan költözött be, hogyan hordták szét a zsidók holmijait, ezekről általában nincs semmilyen párbeszéd. Ezt a leülepedett „valamit” alulról kellene megbolygatni, megvizsgálni és akkor talán elkezdődhetne a gyógyulás. Erről kellene, hogy szóljon a holokausztkutatás.” Klacsmann Borbála fiatal korában kezdett…
-
LiliGro X. – a tizedik Groszmann Lili emlékséta Cserépfalun
Cserépfalu egy kicsi, alig ezer fős település Mezőkövesdtől 18 km-re, a bogácsi fürdő közelében. A világégésig a többségében református faluban néhány zsidó család is letelepedett, boltot, kocsmát és mészárszéket működtetve. A háború azonban őket sem kímélte, először Mezőkövesdre gyűjtötték őket, onnét néhány nappal később Auschwitzba kerültek. A néhány túlélő már nem tudott újra gyökeret verni…
-
A kolozsvári Zsidó Közkórház
„Ő nem ment [Szász]Régenbe, mert nem volt ott senkije. Kolozsváron maradt, mert ott voltak valami rokonaink, akik el voltak bujtatva a zsidó kórház pincéjében, és túlélte a háborút az egész család.” Grün László visszaemlékezése (Centropa) Kolozsváron lépten-nyomon a valaha volt zsidó közösség nyomaira bukkanhatunk. A vasútállomás felé sétálva egy neológ zsinagóga található, Mátyás király szülőházától…
-
„A babakocsiját egy bábaasszonynál vette észre…”
Mikor megérkeztem, ők már mind réges-rég ott voltak. Rózsi meg Ernő egy nagy rekamién aludt, és mellette volt még egy egyszemélyes ágy, az lett az enyém. Befért még két éjjeliszekrény, és addigra volt ott egy babaágy is a kisfiuknak. Nagyon szép bútoraik voltak, sikerült visszaszerezniük a régi dolgaik egy részét. Rózsi soha nem beszélt egy…
-
„Viszontlátásra műtrágyaként!”
Poroszló és Heves megye zsidóságának deportálása 1944-ben. 1944 tavaszán, megkezdőtek a zsidóság megsemmisítésének az előkészítései. Március 31-én elrendelték a sárga csillag viselését, április 16-án elrendelték a zsidók vagyonának zár alá vételét, április 21-én bezáratták a zsidó kereskedéseket, és az iparosok műhelyeit. Poroszlóról 128 zsidó polgárt deportáltak, a közösség 2,5 százalékát, a tiszafüredi gettóba. Tiszafüredre összesen…
-
„Fenntartom teljes károm megtérítése iránti igényemet” – Frank Zsigmond ingóságainak sorsa, 1944–1945
Frank Zsigmond budapesti ügynök első levele szerint 1944 tavaszán a csendőrség jelentős mennyiségű ingóságot kobozott el tőle, többek közt ezüst étkészleteket, író- és számológépeket, valamint élelmiszereket, amit a levélhez csatolt jegyzékekkel igazolt. Frank amellett, hogy visszakövetelte a tőle elvett holmikat, tudni akarta azt is, hogy amennyiben azok már nincsenek meg, ki adott utasítást az eladásukra,…
-
„Ehhez a példátlan náci sikerhez alig kellettek a németek”
Épp 75 éve kezdődött a magyar holokauszt főbűnöseinek népbírósági pere a Zeneakadémia nagytermében. A vádlottak – Jaross Andor belügyminiszter, Endre László és Baky László államtitkárok – nagy mértékben felelősek voltak a vidéki zsidóság Auschwitz-Birkenauba és más német táborokba deportálásáért. A Mérce hírportálon Laczó Ferenc és Papp Gáspár beszélgetett Vági Zoltán történésszel, a magyar Holokauszt egyik legismertebb kutatójával.…
-
„… az esetek egész sorát hozhatnám fel antiszemita magatartásom bizonyítására…”
Dr. Esztergár Lajos 1944. évi polgármesteri tevékenységének megítéléséhez 2020. január 28-án tartotta Pécs város közgyűlése ez évi első ülését, amelyen a napirend után Bognár Szilvia alpolgármester megemlékezett a második világháború történetének legsötétebb fejezetéről, az „irányított népirtásról”. Kérésére a képviselőknek kiosztották Hábel János Pécsi levelek 1944-ből. Dokumentumok a „zsidókérdés” pécsi megoldásáról[1] című könyvét. Az alpolgármester arra…
-
1944: „Szigorú, személyi motozást kell tartani!”
1944. április 7-én a Belügyminisztérium 6163/1944 BM VII. számú titkos rendelete a következővel egészült ki: „Különös gondot kell fordítani arra, hogy a zsidók a készpénzt, értéktárgyaikat és ékszereiket ne rejthessék el. Ezért szigorú, személyi motozást kell tartani nemcsak akkor, amikor a lakásokról őket összeszedik, hanem akkor is, amikor az ideiglenes gyűjtőhelyről őket elszállítják.” A főszolgabírók…
-
Még egyszer minket nem ölnek meg
Ella és Ágnes eljöttek Izraelből, hogy meséljenek családjaikról, az Udvarhelyről elhurcolt zsidókról. Egy hónapja még nem is ismerték egymást, pedig mindketten Udvarhelyen születtek, zsidó családokban, felmenőiket összegyűjtötték és elhurcolták munka- és haláltáborokba a nyilas terror idején, a „magyar világban”. Két hete Izraelből tértek vissza néhány napra, hogy gyújtsanak egy gyertyát a zsidó közösség emlékére szervezett…
-
A monacói herceg elismerte országa felelősségét 66 zsidó deportálásáért
„Ezek a szavakat, a bocsánatkérés szavait kiejteni rettentő nehéz volt akkor számomra” A nevezetes beszéd még 2015-ben hangzott el, amiért most az Európai Tolerancia Emlékéremmel tüntette ki őt egy rangos európai szervezet, az European Council on Tolerance and Reconciliation (Türelem és Megbékélés Európai Tanácsa – ECTR). A Tanács elnökségében foglal helyt egyebek közt Tony Blair,…
-
Balatonfüred zsidótlanítása – 1944
Hóman, Jávor és Széchenyi egy perben. 1944-ben a 20. század hatodik legmelegebb nyara volt. Ám nem csak emiatt forrósodott föl a levegő ekkor az országban. A háborús front közeledése mellett a zsidók jog- és vagyonfosztása, gettósítása és deportálása volt a legfőbb közéleti téma akkoriban. Kevéssé ismert tény, hogy kiemelt fontosságú volt a zsidók minél előbbi…
-
„A fürdőkád egy hentesnél volt…”
Az alábbi levelet Gabriel Laufer (Charlottesville, USA) és Gróf Tamás (Budapest) bocsátotta rendelkezésünkre. Írója, Laufer László, Gróf Tamás nagybátyja 1945 augusztusában tért haza a deportálásból Gyulára és próbálta számba venni családja megmaradt vagyontárgyait. A levél bepillantást enged a háborút követő hónapok felkavarodott viszonyaiba. Édes Évikém[1]! Ezt a levelet már a régi lakásunkban írom, melynek címe (Gyula) Béke…
