-
Zsidólét Erdélyben 1944 után
Kettős kisebbségként éltünk. Nem volt ez valami rendkívüli, hiszen ugyanígy éltek például a prágai német zsidók vagy jugoszláviai magyar anyanyelvű zsidók. Trianon alaposan felforgatta a viszonyokat, amelyek 1945 után sem változtak lényegesen, ami a zsidók státusát illeti. Kisebbség volt, bár Magyarországon nem tekintették őket nemzeti kisebbségnek, csupán felekezetinek. A népszámlálás (1930-ban) már különbséget tett a…
-
„Észak-Erdély zsidóságának szenvedéstörténete korántsem ért véget a holokauszttal”
1976-ban született Marosvásárhelyen. Középiskolai tanulmányait a Bolyai Farkas Líceumban végezte, majd jelentkezett Színművészeti Egyetem dramaturg szakára. Egyetemi évei alatt dolgozott dramaturgként, drámákat és mesejátékokat írt, diploma után ugyanott tanított dramaturgiát, színháztörténetet. 2000-2003 között az ELTE BTK esztétika szak doktori iskolájába járt. Doktori tanulmányai alatt kétlaki életet élt Marosvásárhely és Budapest közt, majd egy hirtelen fordulattal…
-
Aki magyar költőből lett világhírű kabbalista
30 éve halt meg Schwartz Sándor/Tisbi Illés/Isaiah Tishby, a világhírű, erdélyi magyar születésű kabbalista és irodalmár. Fiatal korában az erdélyi zsidóság története, a cionizmus és a versek foglalkoztatják. Publikációiban ekkor még a Tisbi Illés[1] nevet használta. Később a zsidó misztika, a haszidizmus, a zsidó irodalom és az etika tudósaként vált ismertté – immár Isaiah Tishby…
-
A cionista mozgalom a felbomló Osztrák–Magyar Monarchiában
A politikai cionizmust az Osztrák–Magyar Monarchián belül a változatosság és sokszínűség jellemezte, amiképp az egyes tartományokban élő zsidók is sajátos (elsősorban Bécs felé fenntartott) politikai-társadalmi kapcsolattal rendelkeztek. Mivel Herzl Tivadar mozgalmát Bécsből irányította, egy jelentős sékelfizető bázison felül a cionista vezetők is ide csoportosultak. Azonban a hivatalos bécsi zsidóság, a Kultusgemeinde szinte kezdettől foga elutasította…
-
Erdélyi zsidókról készült portrék kiállítása nyílik Kolozsváron
Erdélyi zsidókról készült portrék kiállítása nyílik a holokauszt emléknapja alkalmából Kolozsváron – közölte csütörtökön a Kolozsvári Rádió. A két világháború között Kolozsváron fényképész stúdiót működtető Sárdi Elemér hagyatékának egy részét a brassói Renascendis Egyesület vásárolta meg egy régiségkereskedőtől. A négyezer üvegnegatív a megrendelő nevét is tartalmazta. A nevek alapján derült ki, hogy több mint 1000…
-
Nagysármási zsidók – egy közösség kiirtása
1944. szeptember 16-án és 17-án Pusztakamaráson (Erdély, Maros megye) a magyar csendőrség és honvédség közreműködésével kivégeztek 126 nagysármási zsidót, akik közül a legfiatalabb egy éves csecsemő volt, a legidősebb pedig 83 éves. Kovács Szabolcs csíkszeredai történész kötetet írt az események részleteiről, hátteréről – tudósít a Transindex erdélyi magyar hírportál. A kivégzések, gyilkosságok nem csak…
-
Kettős szorításban – Erdélyi zsidó identitás(ok) Trianon után
Az első világháború végén, 1918 decemberére Erdély (a Partiummal együtt) román megszállás alá került. Az Erdélyben már korábban számszerű többségbe került és kollektív jogokkal addig nem rendelkező románság – elutasítva a Károlyi-kormány minden kompromisszum-kísérletét – a gyulafehérvári nemzetgyűlésen kimondotta Erdély egyesülését Romániával. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés de jure is szentesítette a román fennhatóságot. …
-
„Az erdélyi zsidók megpróbáltak részt venni a visszacsatolási ünnepségeken…”
Interjú Szalai Miklós történésszel, az erdélyi zsidóság történetének kutatójával. Milyen alternatíváik voltak az erdélyi zsidóknak Trianon után? 1920 után az erdélyi zsidóknak három alternatívájuk volt: zsidó magyarnak, zsidó románnak vagy zsidó zsidónak lenni. A zsidó román opciót kevesen választották, mert nem ismerték a nyelvet és mert a románság antiszemitizmusáról volt ismert. A zsidó magyar…
