-
A magyar zsidóság válsága teológiai válság
Több mint negyven évvel ezelőtt történt, egy budapesti zsinagógában. Egy idős hívő elhozta unokáját a templomba. A zsinagóga öreg rabbija elbeszélgetett az ismerős kisfiúval, úgy, ahogy egy tizenkét éves gyerekkel beszélgetni kell: a pingpongról, a játékról, a kislányokról… Ámde közben óvatosan megpendítette: nem gondoltatok a szüleiddel arra, hogy megcsináltassák neked azt a dolgot, tudod… –…
-
„A zsidó történelemmel a katolikus hittanórán ismerkedtem meg”
„Gyerekként nagyon szerettem hallgatni az izgalmas, néha kalandregénybe illő bibliai történeteket, de arról, hogy Magyarországon is vannak zsidók, egyáltalán nem tudtam.” Egy baranyai községben született katolikus sváb családban, Pannonhalmán járt gimnáziumba. A Pécsi Tanárképző Főiskolán német-népművelés szakon végzett. A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának közművelődési programjait szervezte, majd a pécsi Lenau Ház vezetője, ahol a magyarországi…
-
A neológia búcsúbeszéde: a szemek lefogása
A Rabbiképző épületében lévő zsinagóga közösségének elnöke megírta a neológia irányzatának búcsúlevelét, amely tényleg páratlan történelmi dokumentum, és természetesen nem ő az, akin mindezt számon lehetne kérni. Hálásnak kell lennünk, hogy ez az őszinte levél megszületett, hogy az „ügy”, az ortodox rabbi kinevezése nyilvánossá tette egy irányzat szomorú elhunytát. A Kreml állítólag nem sietett mindig…
-
Neológ szolidaritás az ortodox régi gárdával
„A magyar ortodoxia melletti kiállás jegyében ortodox és neológ zsidók közösen imádkoznak a budapesti Kazinczy utcai ortodox zsinagógában purim reggelén, azaz március 7-én, kedden, reggel 8 órától.” Minderről a Mazsihisz honlapján olvashatunk. Ez az első alkalom, hogy a magyar ortodoxia (MAOIH) belviszályában a Mazsihisz a nyilvánosság előtt megszólalt és egyértelmű szolidaritásáról biztosította azt a régi gárdát, amelynek…
-
Miért rossz és hamis minden neológ érv a nők egyenjogúsítása ellenében?
Ennek az írásnak az a célja, hogy áttekintse az érveket, amelyek hangoztatóik szerint nem teszik lehetővé a neológián belül a nők teljes zsinagógai emancipációját, és megmutassa, mennyire súlyosan problémásak, mennyire tünetei maguk is a „hivatalos” zsidó intézményrendszer mély válságának. A szervezeti válság Az első és legnépszerűbb ellenérv szerint úgysem akar és tud legfeljebb fél tucatnál…
-
A valóságtól elválasztott neológia
A férfiak és a nők külön térben történő imádkozását említő forrás csak a második szentély időszakának késői szakaszából áll rendelkezésre, a korszak autoritásainak rendelkezése szerint a könnyelműséggel társuló szimhát bét hásoévá[1] idején a nők és a férfiak elkülönült részvételét kellett biztosítani. A Szentélyben az ezrát násim-nak[2] nevezett térben az év nagy részében – legalábbis Josephus…
-
Egyház, hitközség, közösség, község? Válaszok és kérdések[1]
Biró Tamás Zsidó egyház? című vitaindító írásában azt a kérdést járja körül, hogy ha a Mazsihisz egyházként van nyilvántartva a mai magyar jogrendszerben, szükségszerű-e az, hogy a „papság” irányítása alatt álljon. Schweitzer Gábor válaszában (Zsidó hitközség vagy zsidó község?) amellett érvel, hogy „a Mazsihisznek a továbbiakban is hitközségi, nem pedig valamiféle modernizált községi alapon kell…
-
„Én az amerikai zsidó közösségbe tértem be”
Bedő Viktória Svédországban született ’56-os magyar családban, Budapesten nőtt fel, és most New Yorkban rabbihallgató. Arról kérdeztük, hogyan ment végig ezen az úton, és hogy látja kívülről és belülről egyszerre a zsidó közösséget és a közösségi intézményeket. Hogy jutottál New Yorkba és oda, hogy negyedéves rabbihallgató vagy? Mesélsz erről az útról? Svédországban születtem, apukám szülei…
-
Miért akartak a neológok egyesülni az ortodoxokkal?
„…noha a magyar zsidóság Európában unikális intézményes szakadásáról számos kitűnő írás született, érdekes módon egy sem tett kísérletet arra, hogy választ adjon a kérdésre, vajon a neológok miért akarták visszaállítani a honi zsidóság szervezeti egységét, miért törekedtek az ortodoxokkal való újraegyesülésre?” Mi aggasztotta leginkább a magyar zsidókat a dualizmus (1867–1918) korában? A kérdésnek ilyen formában…
-
A Rumbach Sebestyén utcai „konzervatívebb” neológ zsinagóga
Az elmúlt évtizedekben a budapesti köztudatban elterjedt tévhit szerint a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga a status quo ante irányzathoz tartozott, és eszerint a három belső-erzsébetvárosi nagy zsinagóga által alkotott háromszög csúcsai egyben a 19–20. század fordulóján kialakult három magyar zsidó irányzatot képviselnék. Ez a status quo mítosz azonban nem tükrözi a történelmi tényeket. Az Otto…
-
„A Mazsihiszen belül nagyon aktív… vita zajlik a neológia jövőjéről”
Kőszegi Zoltán, a Mazsihisz kommunikációs vezetője reagál Gadó Jánosnak a Szombat Online-on október 21-én megjelent cikkére. Szerkesztőnk írása eredetileg a Szombat 2018. februári nyomtatott számában látott napvilágot, s akkor a Mazsihisz részéről senki nem jelezte fenntartásait. A cikk első részében a szerző – „nézőpontot váltva” – a magyar zsidósággal kapcsolatos válaszát nemzetközi kitekintéssel kezdi. Ebben a…
-
„A bezárkózás lelkületétől szabadulni kell”
Vajda Károly, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem új rektora válaszolt a Szombat kérdéseire. Szakmai pályafutása a germanisztikához kötődik. Hebraisztikai tudására egyetemi tanulmányok során vagy autodidakta módon tett szert? Is-is. Gyerekkorom óta foglalkoztatott a zsidó teológia. Akadémiai mesterem, az akkor még fiatal Kulcsár Szabó Ernő az ELTE általános irodalomtudományi programján belül is teret engedett ehhez:…
-
Új rektor a Rabbiképző – Zsidó Egyetemen
A nyugdíjba vonuló Schőner Alfréd helyére Vajda Károly lép az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) élén, aki eddig a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karának docense, a német szak szakfelelőse volt. Személyében első alkalommal áll nem rabbi végzettségű vezető az intézmény élén. Vajda kutatási területe a modern német irodalom története, kortárs német irodalom és…
-
Heisler András: A Mazsihisz vezetése a neológia jövőjéért felelősen dolgozik
Van nekünk éppen elég bajunk ahhoz, hogy azt saját magunk gyarapítsuk. Frölich főrabbi hirtelen lemondását ide lehet sorolni. Sokkolóan ért mindenkit a hír, s a lemondásból valójában semmi nem derül ki, nem tudhatja meg senki, mi a valódi ok – fogalmazott Heisler András a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke a szövetség képviselő-testületi tagságának ma reggel…
-
Magyarországi zsidó vallási szervezetek, intézmények emlékezetpolitikája II.
A vészkorszakot és a rendszerváltást követő átrendeződések. (A cikk I. részét ide kattintva olvashatják.) A vészkorszak pusztítását követően 1950-ben az állam egységesítette az összes magyarországi zsidó hitközséget, és a korábbi irányzati hovatartozás figyelembevétele vagy megtartása nélkül beleolvasztotta őket a korábbi neológ országos csúcsszervezetbe, a MIOI-ba (Magyarországi Izraeliták Országos Irodája), majd ezt 1951-ben átnevezte MIOK-ra (Magyar Izraeliták…
-
A nők helyzetéről, a vegyesházasságról és a spiritualitásról
A magyar neológia helyzetét elemző, vitaindító írás szerzője összegzi gondolatait.
-
„A magyar vallásgyakorlásban semmilyen változás nem észlelhető”
A magyar neológia megújulásáról folytatott vitához, Fináli Gábor és Frölich Róbert után most Horváth József szól hozzá.
-
„A rendszerváltás óta eltelt időszak… a tépelődés időszaka volt”
Fináli Gábor minapi cikke a neológia jövőjéről, úgy tűnik, vitát generált. Várjuk a további hozzászolásokat is.
-
Nincs mintánk, hogy lehet magyar zsidóként élni
A neológia a XX. század második felére elveszítette progresszív jellegét.
-
„A neológia fennmaradásának záloga a nők és férfiak egyenjogúsítása”
Körkérdést intéztünk a zsidó közösségi és vallási életben részt vevő nőkhöz.
