
Mire emlékszik egy nyolc és fél éves gyerek? Szinte semmire. De csodálatos módon évekig ebből a „szinte semmiből” táplálkoztam. Egyetlen nap sem múlt el, hogy ne gondoltam volna haza. Új hazámban, Izraelben harminc könyvet írtam, s közvetlenül vagy közvetve mindegyikhez gyermekkorom falujából merítettem, amelynek neve csak a helyi térképen található meg. Az a „szinte semmi”…

Új felmérés, új adatok. Hét állítás a magyarországi antiszemitizmus politikai természetéről.

2006. november / Novák Attila Régóta ismertem Bence Györgyöt, még a pesti egyetem filozófia szakán volt kedves tanárom. Nagy öröm és elégtétel volt mindannyiunk számára, amikor a pártállam bukásakor Bence betehette a lábát arra az egyetemre, ahol mindig is helye lett volna és ahonnan a diktatúra sokáig távoltartotta. Azért az évek nem múltak el felette…
Új könyvének bemutatójára érkezett Magyarországra Adam Michnik, a Szolidaritás szakszervezet egykori alapító tagja és vezetője, aki a nyolcvanas években, ellenzéki magatartása miatt hat évet ült börtönben.
2006. október / Szegő Péter Az alábbi fényképek 2006. október 19-én készültek a Kossuth téri, a miniszterelnök távozását követelő tüntetésen, mely tüntetést a Magyar Nemzeti Bizottság, a Forradalmi Nemzeti Bizottmány és Nemzeti Kerekasztal jegyzi. A szervezők között ott van – többek közt – Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke, Dobos Attila, a Nemzetőr…

Elrabolták és felrobbantották volna áldozataikat 2006. október A Mlada Fronta Dnes országos cseh lap értesülései szerint iszlám terroristák arra készültek, hogy túszul ejtenek több tucat zsidót Prágában, majd kivégzik őket. A cseh miniszterelnök és más kormánytisztviselők megtagadták a további információk kiszolgáltatását. „A külügyminisztérium tisztában van a muszlim terroristák azon törekvéseivel, miszerint támadásokat intéznének izraeliek és…

Részletek három, zsidóságát a nyilvánosság előtt is vállaló önkormányzati képviselőjelölttel készült interjúnkból. A cikk teljes terjedelmében a Szombat októberi számában jelenik meg.

A tizenhat éve III. kerületi polgármester Tarlós István, Demszky Gábor legesélyesebb kihívója, jogilag függetlenként, ám többek között a Fidesz és a Jobbik támogatásával, egyben a Fidesz-KDNP fővárosi listavezetőjeként pályázza meg Magyarország legmagasabb, közvetlen választással elérhető posztját. Tarlós a rendre helyezi a hangsúlyt.

Bár a nagy közvélemény-kutató cégek inkább az SZDSZ és az MSZP közös főpolgármester-jelöltjének, a tizenhat éve főpolgármester, Demszky Gábor SZDSZ-es politikusnak a győzelmét valószínűsítik, a mostani magyar demokrácia eddigi négy főpolgármester-választásán sosem volt a verseny ennyire kiélezett, mint most. Demszky – aki elfoglaltságára hivatkozva, írásban válaszolt kérdéseinkre – a szabadságra helyezi kampányában a hangsúlyt.

A libanoni háború elnyomja a csatazajokat egy másik küzdelemről, ami már véget is ért: Morvai Krisztinának, a nők hátrányos megkülönböztetése ellen küzdő ENSZ szervezet, a CEDAW-bizottság magyar küldöttjének – kormányát bemószerolva – sikerült megtorpedóznia, hogy a hivatalos utód-jelölt, Pető Andrea történész-szociológus a jövő évtől bekerüljön a bizottságba.
Zsidó vagyok. Annak vallom magam. De vajon vallhatom magam tényleg annak? Mitől leszek én zsidó? Attól hogy annak születtem? Attól, hogy körülmetélnek? Attól, hogy úgy érzem? Attól, hogy péntek esténként erről beszélek? Attól, hogy a nyaram egy részét zsidók között töltöm? Vagy attól, ha minden napomat végig imádkozom egy zsinagógában?

Nem lesz magyar delegátus az ENSZ egyik emberi jogi bizottságában, miután a korábbi kiküldött, Morvai Krisztina cionistának titulálta lehetséges utódját, és izraeli nyomást vélt felfedezni a jelölésében.
Július 27-re a Magyar Kommunista Munkáspárt (MKMP) ifjúsági szervezete, a Baloldali Front – Kommunista Ifjúsági Szövetség (BF-KISZ), valamint a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és a Magyarországi Arab Közösség Egyesülete (MAKE) „Állítsák meg azonnal a libanoni valamint palesztin nép és fiatalság elleni izraeli agressziót!” címmel szervezett szolidaritási tüntetést a budapesti libanoni nagykövetség előtt. A mintegy kétszáz fős…
A Holokauszt egyrészt nem történt meg, másrészt azt az izraeliek követik el a palesztinok ellen – így lehetne összefoglalni a Teheránban megnyílt Holokauszt-gúnyoló karikatúra kiállítás üzenetét. Az iráni elnököt, a kiállítás spiritus rectorát a dán karikatúrák ez év januárban kirobbant emlékezetes botránya ihlette az ellenlépésre. Bíztatására a legnagyobb iráni napilap, a Hamsahri hirdetett nemzetközi pályázatot…

Az alább közölt képek a Dániában megjelent Mohamed-karikatúrák megjelenésének ürügyén szervezett tüntetések egyikén készültek, Londonban. A tüntetéseknek végük, a probléma továbbra is fennáll. A képeket látva pesszimizmusunk erősödik: Európa beleesett a 22-es csapdájába, ahonnét nem tud kimászni.

Izrael sok kemény kritikusa tagadja, hogy antiszemita volna. Sokan nem is azok. De milyen statisztikai összefüggés állapítható meg az Izrael-ellenesség és az antiszemitizmus között?
Az APEH honlapján bogarászva érdekes adatokra bukkanhatunk: Az egyházak számára 2004. évi adójuk egy százalékát felajánlók száma és a teljes összeg sokat elárul a felekezetek támogatottságáról. A négy zsidó felekezet számára felajánlott egy százalékok alább láthatók.

Harmincöt fokban érkezünk lányommal, forróság az alkotóházi szobában, csak az alagsorban lehet kibírni. Éjszaka vihar, tizenöt fokot esik a hőmérséklet, másnaptól ömlik az eső. Még szerencse, hogy az első nap úsztunk a tóban, ezt később nem tehetnénk. A heti strand-belépőt, amit takarékossági okokból előre megváltottunk, mementóként őrizzük.
Az események gyorsan követték egymást. Délen megöltek két katonát, majd elraboltak egyet, Gilad Salitot, erre hivatkozásul Izrael behatolt Gázába. Északon a Hezbollah nevű siita szervezet (és egyben parlamenti erő) hatolt be és ölt meg nyolc katonát. Izrael válaszul hajtóvadászatot kezdett a Hezbollah ellen, támadja Bejrut déli, siita negyedeit, többször bombázta a bejrúti repteret és a…

Miután Izrael kivonult Gázából, ott a Hamasz, a Fatah és az Iszlám Dzsihad kötelékébe tartozó fegyveres klánok vették át az uralmat, amelyek egyedül a fegyverkezéssel, hatalmuk megszilárdításával és a rivális klánok legyűrésével voltak elfoglalva. A Hamasz-kormánynak nem volt rájuk sok befolyása: ahogy a miniszterek – legalább látszatra – próbáltak valami nyugati stílust fölvenni, úgy vesztették…