
30 éve halt meg Schwartz Sándor/Tisbi Illés/Isaiah Tishby, a világhírű, erdélyi magyar születésű kabbalista és irodalmár. Fiatal korában az erdélyi zsidóság története, a cionizmus és a versek foglalkoztatják. Publikációiban ekkor még a Tisbi Illés[1] nevet használta. Később a zsidó misztika, a haszidizmus, a zsidó irodalom és az etika tudósaként vált ismertté – immár Isaiah Tishby…

Fertőző betegségektől szenvedtek az ókori Jeruzsálem előkelőségei egy első Szentély korabeli illemhely tanúsága szerint – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet kedden. Az első Szentély idejéből, vagyis Jeruzsálem i.e. 1000 körüli elfoglalása és a babiloni fogság (I.e. 586) közötti időből származó luxusbirtok feltárása során kiderült, hogy a város elitje bélparazitáktól szenvedett: orsóféreg,…
„Az elmúlt tíz év az emberiség történetének legjobb évtizede volt. Nem vicc. Csak éppen nem sokat hallunk róla, mert a jó hír nem hír” – olvassuk a Spectator magazinban. A cikk szerzője Matt Ridley tory főrend, aki civilben üzletemberként és tudománynépszerűsítő íróként is ismert. Sőt, inkább hírhedt, hiszen libertárius nézetei komoly vitákat váltottak ki, nem beszélve a globális…
Kőszegi Zoltán, a Mazsihisz kommunikációs vezetője reagál Gadó Jánosnak a Szombat Online-on október 21-én megjelent cikkére. Szerkesztőnk írása eredetileg a Szombat 2018. februári nyomtatott számában látott napvilágot, s akkor a Mazsihisz részéről senki nem jelezte fenntartásait. A cikk első részében a szerző – „nézőpontot váltva” – a magyar zsidósággal kapcsolatos válaszát nemzetközi kitekintéssel kezdi. Ebben a…

Az orosz munkásmozgalom hívéből vált a cionizmus egyik vezetőjévé, fémipari munkásból a hagyomány elleni lázadás írnokává, a baloldal egykori szekuláris szentjéből elfeledett lexikoni bejegyzéssé. Új kezdeményezés kísérli meg feléleszteni Berl Kacnelszon, a baloldali cionizmus 130 éve született szószólójának emlékezetét.

120 éve zajlott az első cionista kongresszus Bázelben. Az esemény alkalmából szemügyre vesszük, hogyan reagált a hazai zsidó és nem-zsidó sajtó az eseményre.

Magyarországon léteztek zsidó kórházak Baján, Pápán, Sátoraljaújhelyen, Nyíregyházán, Miskolcon és Munkácson is[1], azonban cikkünkben a fővárosi zsidó kórházakra, és azon belül is „a” zsidó kórházra, a pesti izraelita hitközség 1842-es alapítású kórházára fókuszálunk.