
Az Újlipótvárosban csak egyszer „laktam”: két hónapot töltöttem egy Tátra utcai védett házban – hogy ott a zsidók mennyire voltak védettek, azt éppen Richter Gedeon története mutatja –, negyvenedmagammal egy kétszobás lakásban, kényelemben a zongora alatt. Gyalog, buszon, villamoson, át a Margit hídon Budáról Pestre. Balra nézek – Újlipótváros: A Jászai Mari tér első házán…

A negyed neve Új Lipótvárost számtalan becenévvel illetik manapság. A legszerényebb a falu, mely abból indul ki, hogy itt sok ember ismeri egymást, és azt feltételezi, hogy e közösség zárt. Ám nincs fala, sem szó szerint, sem pedig átvitt értelemben, teljesen nyitott, tehát nem falu. Nem lakják földművesek, és társadalmilag sem olyan koherens, mint egy…

Részlet Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete / 1861-1945 c. könyvéből A historizmus korszaka (1862–1905) Az építészeti historizmust, avagy az eklektikát számos különböző módon definiálják. Jelen kötetben historizmus alatt az 1860-as évek eleje (az olasz neoreneszánsz „meghonosítása” Pesten) és az 1900-as évek első fele (a szecesszióval keveredő neobarokk utolsó évei) közti időszak építészete értendő. Újlipótváros délkeleti és északi részének arculatát mindmáig nagyrészt ezen korszak…

Az EMIH több mint 2000 négyzetméteres új központja pár méterre lesz a Margit hídtól, ahol a pénteken végtisztességet kapó, 70 éve Dunába lőtt zsidó mártírok maradványait megtalálták. Hasonló méretű zsinagóga egészen a második világháború óta nem létesült Magyarországon. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség egy patinás dunaparti ingatlant újít fel és alakít át, melyben a tervek szerint…