-
Köves Slomó „a zsidó felekezetek nevében” megáldotta Sulyok Tamást
A Neokohn hírportál tudósítása szerint :„Beiktatták hivatalába Sulyok Tamás köztársasági elnököt a Budai Várban. A ceremónián a magyarországi történelmi egyházak, így Köves Slomó rabbi, a zsidó felekezetek nevében, is megáldotta az ország új első emberét.” A Neokohn részletesen ismerteti Sulyok Tamás beiktatási beszédét, aki egyebek közt ezt mondta: A hazát, a nemzetet szolgálni a legnagyobb…
-
Horthy sem szobrot, sem kultuszt nem érdemel
Az ország 1941-ben olyan fegyveres konfliktusba sodródott bele, amelyben semmi keresnivalója sem volt, és amelyre nem is készülhetett fel. Ráadásul mind a Jugoszlávia elleni (ez esetben direkt revíziós célzatú) katonai akció, mind a Szovjetunió elleni német hadjáratba való önkéntes becsatlakozásunk ellen a magyar politikai elit számottevő része tiltakozott – így summázza a Magyar Narancs hasábjain…
-
„Nem lehetett a jó oldalra állni”
A Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941-1944 című könyvéről beszélget Ungváry Krisztián történésszel Várnai Pál Könyvében hivatkozik Timothy Snyder alapos kutatására[1], valamint említi Krausz Tamást is, aki szintén könyvet írt a megszállásról[2], főleg szovjet anyagokra támaszkodó kutatásai alapján. Mennyiben segítették ők az Ön kutatásait? Snyder kutatását példaértékűnek tartom, mert ami Kelet Európában történt, azt nem…
-
A zsidók elkobzott földjeit nem a szegények, hanem a „vitézek” kapták
Az utóbbi években több fontos elemzés jelent meg a magyar zsidók kifosztásáról, talán a legismertebb Vági Zoltán és Kádár Gábor könyve, a „Hullarablás – A magyar zsidók gazdasági megsemmisítése” című munka. A magyarországi zsidóság vagyonának sorsát a legtöbb adattal alátámasztott módon, csak az 1938-1949 közötti időt vizsgálva Botos János történész, egyetemi docens legújabb, 2015-ben publikált…
-
Naplókban a múlt század legsötétebb magyar évei
Nehezen túlbecsülhető jelentőségű történelmi dokumentumot kaptunk kézhez azzal, hogy megjelent Zimándi Pius István premontrei szerzetes naplója, amelyet az ország német megszállásától (1944. március 19.) fogva egy éve keresztül vezetett. Érdemes összeolvasni az általa leírtakat Márai Sándor 1943-1944-es, az 1945-ös naplójával, valamint az 1945 és 1948 közötti időszakot felölelő önéletrajzi kötetével a Föld, föld!…-del. Sok esetben…
-
„A halál infrastruktúrája” – Ungváry Krisztián a magyar honvédség szovjetunióbeli megszálló ténykedéséről
Civileket gyilkoltak a magyar katonák a Szovjetunió keleti részének megszállásakor, és részt vettek a zsidóüldözésben is. A rendszer képes volt némi önkorrekcióra: a bűnösök bűnhődtek, igaz, nem az elkövetett bűnökért. Magyar Narancs: A Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941–1944 című könyve a magyar hadsereg azon II. világháborús tevékenységéről szól, melynek során Ukrajnában mintegy félmillió négyzetkilométeren…
-
Ungváry Krisztián: Kinek az emlékműve?
Emlékművet állít a magyar állam a német megszállásnak. Milyen színben tünteti fel ez a kormány és a magyarok viszonyát a holokauszthoz, és mit árul el a kormány történelemképéről?
Új írások
