-
Rögeszme és miazma
Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Ebből az alkalomból közöljük Nyerges András hosszabb lélegzetű tanulmányának első részét – a folytatást további négy napon át olvashatják az érdeklődők. Mottó: Itt van, teszem azt, ez a zsidózás. Én édes Hazám, itt is többszörösen dúl benned a hülyeség. Ugyebár, részben zsidó is vagy, s olykor nem átallasz rögtön antiszemitázni,…
-
Jeruzsálem kapujában
Izrael rituális elítélése az ENSZ-ben a középkori passiójátékokhoz hasonlít: Jézus szenvedéseit itt a palesztin nép szenvedései helyettesítik, amelynek önképében kulcsszerepet játszik, hogy ő Izrael áldozata. Donald Trump amerikai elnök a világ színe előtt kihirdette, hogy az Egyesült Államok elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. A gesztus merőben szimbolikus, emiatt egyetlen határjelző táblát sem tesznek arrébb, senkinek nem…
-
Egy régi vita jövője
Kőszeg Ferenc írása a fenti címmel lapunk decemberi számában jelent meg. Az írás első részét, terjedelmi okokból nem tudtuk nyomtatásban közölni, így az itt olvasható. Első rész Éppen száz évvel ezelőtt az ország legtekintélyesebb társadalomtudományi folyóirata, a Huszadik Század közzétette a megkérdezett társadalomkutatók, írók publicisták válaszát a lap tavasszal feltett kérdéseire: Van-e zsidókérdés Magyarországon, ha…
-
„50 krajcáros fajmagyarok” – Eddig ismeretlen hozzászólások a Huszadik Század zsidókérdés-vitájához
Éppen száz éve, 1917 szeptemberében zajlott a zsidókérdésről folytatott vita Jászi Oszkár polgári radikális folyóiratának, a Huszadik Századnak hasábjain. Neológ és cionista, liberális és antiszemita szerzők feszültek egymásnak, megkísérelve bizonyítani vagy cáfolni a „zsidókérdés” létét Magyarországon. Cikkünkben eddig ismeretlen, a vitára érkezett hozzászólásokból idézünk a folyóirat ankétjának centenáriumára.
Új írások
