
A Király utcában és tágabb környezetében az 1860-as évek közepétől lassan kialakult és megizmosodott egy mulatónegyed, de olyan, hogy fél Európa idejárt mulatni. Ma – legalábbis a járvány előtt – kissé talán hasonló volt a helyzet, nem véletlenül alakult ki a ma használatos „bulinegyed” kifejezés. A környéken működő kisebb-nagyobb vendéglátó ipari egységek vezetőinek ugyanazokat a…

Minden létezik, amire van szavunk, ergo a zsidónegyed is létezik, bár nyilván más módon és formában, mint nyolcvan éve, és más módon és formában, mint mondjuk Bécs második kerülete manapság. Szerintem nem szükséges elemezgetnem, mi történt a zsidónegyeddel és ez kinek a felelőssége, a negyed ettől függetlenül létezik. Létezik lakóiban, emlékeiben, történeteiben, történelmében, épületeiben. A…

Újra nyílik a frankfurti zsidó múzeum a Rotschild palotában Frankfurt a láthatatlan zsinagógák és a szerteágazó (hálóként jelenlévő) emlékezet-terek modern nagyvárosa. Max Beckmann 1919-ben készült, a Börneplatzon áll(t) zsinagógát ábrázoló festménye páratlan képi emléke a Kristályéjszakán porrá égetett épületnek. A Städel múzeumban őrzött kép cseppnyit beavatkozik a topográfiai valóságba. A festményen éppen hátradőlni készül a…

A Balassi Intézet – New York-i Magyar Kulturális Központ szervezésében 585.000 m2 címmel nyílik a budapesti Zsidónegyed múltját és jelenét bemutató multimédia kiállítás 2016. április 7-én, a régi manhattani zsidónegyedben található WhiteBox Művészeti Központban. A tárlat a VII. kerület ikonikus terein keresztül mutatja be a Zsidónegyed történetét, a második világháborút megelőző időszaktól egészen napjainkig. Az…

A magyarországi olvasók előtt kevéssé ismert történelmi családregény – nevezhetnénk család- és közösségtörténeti regénynek is –, Kaczér Illés tetralógiája, melynek második részében a reformkori pesti zsidó közösségi élet rajzát nyújtja. A négykötetes mű azt a 19. század elejétől a harmincas évek végéig tartó időszakot mutatja be, amelyben a más-más irányból és más-más időpontban betelepedett zsidóság…