-
Mit tudtak a magyar zsidók a holokausztról 1943-ban?
Ki, mikor, hol és mit tudhatott a holokausztról, illetve milyen információk jelentek meg a hazai sajtóban – a zsidó sajtót is beleértve – a zsidóság kiirtásának kiteljesedéséről?[1] Grünvald Fülöp 1942-es és 1943-as esztendőről szóló összefoglalója nem jelenhetett meg a korabeli IMIT Évkönyvben – feltehetően a korabeli cenzúra miatt maradt publikálatlanul. Az IMIT a második világháború…
-
112 éve született a „brit Schindler”: Nicholas Winton
1988-ban Mrs. Greta Winton berkshire-i otthonuk padlásán keresgélt, amikor a kezébe került egy régi bőrönd. A bőröndben számtalan, közel 50 éves iratot, levelet és fényképet talált, melyekből egy addig ismeretlen, megdöbbentő történet bontakozott ki. A történet főszereplője a férje, Nicholas Winton volt. Nicholas Winton (eredeti nevén Nicholas Wertheim) 1909. május 19-én, Hampsteadban született, német zsidó…
-
„Menedékhely volt, ahol egymás között lehettünk…”
Krassó Sándor, egykori pécsi zsidó cserkész visszaemlékezése. Az emlékezethez, mint egy mozaikképhez a kisebb és nagyobb kődarabok, mindannyiunk története hozzájárul, ha a legkisebb színes üveg vagy kavics hiányzik a kép nem teljes, nem komplex egész. A magyar zsidó cserkészet mozaikképében a vidéki zsidó cserkészcsapatok színes darabkái hiányosak, történetük kevésbé feltárt és ismert. Dr. Krassó Sándor…
-
Az öngyűlölet csapdájában
Öngyűlölet. Van róla tapasztalatom, még ha önmagamat, legjobb tudomásom szerint, soha nem is gyűlöltem. De közvetlen közelről volt alkalmam megfigyelni. „Két lélek szorong bennem és csatázik” …
-
„Viszontlátásra műtrágyaként!”
Poroszló és Heves megye zsidóságának deportálása 1944-ben. 1944 tavaszán, megkezdőtek a zsidóság megsemmisítésének az előkészítései. Március 31-én elrendelték a sárga csillag viselését, április 16-án elrendelték a zsidók vagyonának zár alá vételét, április 21-én bezáratták a zsidó kereskedéseket, és az iparosok műhelyeit. Poroszlóról 128 zsidó polgárt deportáltak, a közösség 2,5 százalékát, a tiszafüredi gettóba. Tiszafüredre összesen…
-
Volt közöttük téglagyáros, gőzmosodás, mozis – emlékbeszéd a bonyhádi zsidók fölött
Dicsérni jöttem a bonyhádi zsidókat, nem temetni. A krematóriumok felszálló füstjét nem lehet eltemetni, 77 év után sem. Egy túlélőjük, Eisner János írta: „A kétszázötven év alatt, mióta itt éltek sok tízezer zsidót neveztek „bonyhádi zsidónak”! Volt közöttük: bölcs és együgyű, művelt és tanulatlan, Istenfélő és Istent tagadó; jószívű szegény és szívtelen gazdag, alázatos és…
-
Sokkal bonyolultabb hely
A költészet napján olvashatják interjúnkat Zoltán Gábor íróval, a Szép versek 1944 – Abszurd antológia szerkesztőjével. Szép versek 1944: ezzel a címmel jelent meg Zoltán Gábor új kötete. A 2016-os, nagy visszhangot keltő Orgia és a 2018-as Szomszéd után ismét a vészkorszakot dolgozza fel, de az előző két művel szemben nem a budapesti Városmajor áll…
-
„Sosem késő kimutatni hálánkat”: új otthon a 90 éves zsidómentő asszonynak
A Holokauszt emlékét őrző szervezetek gyűjtést rendeztek, hogy az elképesztő szegénységben élő asszonyt méltó lakáshoz juttassák. A jelenleg 90 éves Ljubov Arhipcova-Volcsek 1998-ban kapta meg a Jad vasém elismerését címet, mert a háború idején édesanyjával együtt bújtatták Ljubov zsidó iskolatársát, az akkor 11 éves Olga Sulmant, a fehérorosz Bobrujszk város Hluszk nevű stetljében. Szülei a…
-
Hatvan éve kezdődött az Eichmann-per
1961. április 11-én kezdődött Jeruzsálemben az Argentínában elfogott, majd kalandos úton Izraelbe csempészett háborús bűnös pere, akinek szerepe volt 437 ezer magyar zsidó Auschwitzba deportálásában is. A jeruzsálemi Beit Haam előadótermében 15 ügyben nyújtott be Gideon Hausner akkori főügyész vádiratot Eichmann ellen, a vádak között a zsidó nép és emberiség elleni, valamint háborús bűnök szerepeltek. Egy évig tartó bírósági eljárás…
-
Jom haSoá – arab országokban
Az idei alkalom lesz az első, amikor a Jom haSoá napjáról hivatalosan megemlékeznek egy arab országban – méghozzá az Ábrahám egyezmény Öböl-menti országaiban. Az eseményekről az ujkelet.live számolt be. Az izraeli Holokauszt emléknappal egyidőben az Ábrahám-egyezményt aláíró Öböl-menti országokban élő zsidók és muzulmánok is megemlékezéseket tartottak. Szerda este Dubajban zsidó és arab izraeliek küldöttségével együtt…
-
101 évesen halt meg az embermentő lengyel asszony
Anna Kozmińska, aki zsidómentő cselekedeteiért megkapta a Világ Igaza címet, a múlt héten hunyt el 101 éves korában. 1942 szeptemberében, amikor a nácik megkezdték Częstochowa város gettójának likvidálását, Kozmińska és nevelőanyja, Maria befogadták és lakásukon rejtegették a nyolcéves Abraham Jablońskit, akit sikerült kicsempészni a gettóból, miközben szülei másutt bujkáltak. Abraham addig éjjelente pajtákban hált, és…
-
Elfeledett áldozatok nevei
Az újonnan megnyitott auschwitzi aktákból eddig nem ismert áldozatok nevei kerültek elő. A németországi Arolsen Levéltárban a háború utáni hontalan személyekről található több millió dokumentum a náci üldöztetésről és atrocitásokról szól. Feldolgozásuk Auschwitz-Birkenau emlékhely és múzeummal karöltve két éven keresztül folyt. Ewa Bazan, az levéltárosa az újonnan feltárt anyagokkal végzett munkáját valamiféle „puzzle”-hoz hasonlítja, amelynek…
-
Holokauszt túlélők emléknapja?
Ne csak a Holokauszt áldozatainak, hanem túlélőinek is legyen emléknapja – javasolja két zsidó közösségi vezető. A náci haláltáborokban elpusztított zsidók emlékére hozták létre a Nemzetközi Holokauszt Emléknapot, melyet minden évben január 27-én, az auschwitzi láger felszabadításának napján tartunk. Jonathan Ornstein, a krakkói zsidó kulturális központ igazgatója és Michael Berenbaum, az Amerikai Zsidó Egyetemen működő…
-
„Egyetlen szót sem szólt embermentő akcióiról”
1921. március 15-én, pontosan száz éve született Ferenczfalvi Kálmán, a Világ Igaza kitüntetés birtokosa. Alább lányának, Ferenczfalvi Évának apjára emlékező írását közöljük. A történet hőse édesapám, Ferenczfalvi Kálmán több mint 2000 zsidó életét mentette meg a vészkorszakban, sokszor veszélyeztetve ezzel saját és családtagjai életét is, akik azáltal, hogy első megmentettjeit otthonukban bújtatták, szintén embermentőkké váltak. A…
-
Ukrán egyetemi tanár: nevezzék el Umany városát Hitler szövetségeséről
Ez a javaslat válasz volt ez a sorozatos izraeli tiltakozásokra, amiért háborús bűnösökről neveznek el intézményeket Ukrajnában. A Focus híroldal értesülése szerint Bohdan Bilinszkij, a 205 éves Lvivi Műszaki Egyetem Építményszerkezeti és Hídépítő tanszékének docense pénteken Twitter üzenetben javasolta, hogy Umany, a zsidók nagy zarándokhelye a jövőben Bandera nevét viselje. Bilinszkij szerint minden ukrán városban…
-
Használt autó áráért lehet zsinagógát vásárolni Kelet-Európában
A Holokauszt nyomán közösség nélkül maradt, súlyosan leromlott állagú épületeket olcsón árulják, de az új tulajdonosokra marad a költséges újjáépítés és karbantartás. Amikor 40 éves irodalmár Ilona Reeves meglátta az egykori stetl Slonim 380 éves, hatalmas, ám roskadozó zsinagógáját, rögtön belészeretett. „Ott álltam a Nagy Zsinagóga előtt, és megéreztem saját kicsinységemet, és azt is, hogy…
-
„Fácánvadászat”
Mit szóltak az egyszerű Wehrmacht katonák a zsidók tömeges legyilkolásához? Ehhez szolgáltat adalékot Sönke Neitzel és Harald Welzer dokumentumkötete, mely a német hadifoglyok – brit hírszerzés által titokban rögzített – beszélgetésein alapul. A pusztítás és önfeláldozás kultuszát hirdető nemzeti szocializmust akár kamaszoknak is kitalálhatták volna: a teuton pogány mítoszok és a Wagnert utánzó giccs hatékonyan…
-
A cionista, aki németre fordította a Tragédiát
Mohácsi Jenő emlékezete A szürke vizű kék Duna magyar alján, egymáshoz távolságban és időben közel, – 1886,1892, 1894 – megszületett három kisfiú. A legidősebb, Mohácsi/ Klein/ Jenő Mohácson, Ábrahám Pál/ a Wolf Abraham család sarja/ Apatinban, míg a legfiatalabb, Zádor/ Zucker / Jenő Bátaszéken látta meg a napvilágot. Mohácsi Jenő íróvá, míg a két fiatalabb…
-
Egy fénykép a népirtásról
„Mit tehet az ember, ha egy gyilkosságot dokumentáló fényképre bukkan?” – teszi föl a kérdést Wendy Lower, amerikai történész „The Ravine” (A vízmosás / szakadék) címmel fordítható új könyvében. (Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a cikkben felzaklató archív fénykép szerepel.) Lower Holokauszt-történész náci-vadászokkal együtt próbálja könyvében felderíteni egy 1941 októberében készült fénykép hátterét. A könyvet a…
-
„Holnap ki tudja holnap vársz-e még?”
Ács Éva és Kohut László emlékének Ács Éva nyolcvankét évesen osztotta meg élettörténetét a Centropa munkatársaival. Az interjúban egyetlen mondatban tett csak említést első szerelméről, Kohut Lászlóról. „Nekem volt egy szerelmem, aki a Donnál maradt.” Éva egész életében képtelen volt arra, hogy kimondja, szerelme meghalt. Inkább úgy fogalmazott, hogy a Donnál maradt. Ígéretét, melyet18 évesen Lászlónak…
Új írások
