Egy kő, egy név, egy emlékezet – Stolpersteine / Botlatókövek 2025 Olvasóink Gunter Demnig szobrászművész hétvégi magyarországi botlatókő elhelyezésének programját láthatják alább. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) szervezésében, az önkormányzatok segítségével, valamint Gunter Demnig alkotóművész személyes közreműködésében 2025. aug. 16-án és 17-az alábbi helyszíneken lesz botlatókő-elhelyezés: augusztus 16. szombat 9.00 Kaposvár Berzsenyi Dániel…

Az idei Könyvhétre jelent meg Bán Zsófia első regénye, az Alétheia él. Ennek kapcsán beszélgettünk a kötetről, a magyar zsidó családokról, a történetek elbeszélhetőségéről. A novellás- és esszékötetek után ez az első regényed. Miért pont most? Miért pont egy 20. századi családtörténet a téma? Nem tudom. Impulzív módon írok, nem tervezek, nem látom előre az…

Emlékhelyet alakít ki a Liszt Ferenc téren Terézváros Önkormányzata annak a több száz áldozatnak, akit a nyilas uralom idején a téren megöltek és tömegsírba temettek – tájékoztatta az önkormányzat csütörtökön az MTI-t. Közölték: a téren átfutó fekete törésnyomok mutatják majd azokat a helyeket, ahonnan az áldozatokat elhurcolták, a holttesteket eltemették. A Liszt Ferenc tér a…
Izrael első számú holokauszt-emlékhelye vasárnap kategorikusan elutasította azokat az állításokat, amelyek szerint Izrael népirtást követ el. Ez a történelmi igazság „veszélyes elferdítése”, amely „meggyalázza a náci népirtás áldozatainak emlékét” – írja közleményében a Jad Vasém. A németországi Jad Vasem Barátai Egyesület vezetőségének tiszteletbeli elnöke, Stephan-Andreas Casdorff a múlt héten azt javasolta, hogy a náci népirtás…

Történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban dolgozik, oktató a Szegedi Tudományegyetemen. Az elmúlt években megírta Grósz Károly életrajzát, illetve jegyzett egy könyvet Kádár János és Grósz Károly kapcsolatáról. Doktori értekezését a demokrácia értelmezésről, az 1945 utáni néhány év demokrácia vitáiról témában védte meg. Jelentős számú tanulmány, könyvszerkesztés tanúskodik munkásságáról Szeged várostörténete területén. Foglalkozik fotó kutatással,…
Veszprémben a Brusznyai út 18-20. és a Buhim utca 2. szám alatt botlatóköveket avattak fel Bázsa Botond önkormányzati képviselő és az elhurcolt zsidók élő rokonainak részvételével. A Veol.hu tudósítása szerint Bázsa Botond beszédében elmondta, hogy a zsidó közösség Veszprémben a 18. századtól fokozatosan fejlődött, a 19. századra már saját zsinagógával és iskolával rendelkeztek. A veszprémi…

Májusban jelent meg a Szombat online oldalon beszélgetésem Ari Tóth Millerrel: „Az emlékezet önkéntes őrzői” alcímmel. Ari 1956-ban született Budapesten, és 1984 óta az USA-ban él. Még itthon, 15 éves korában kezdett régi zsidó képeslapokat gyűjteni, majd az országot, Erdélyt, Szlovákiát járva fényképezte a zsidó múlt emlékeit, zsinagógákat, temetőket. az USA-ban aztán a múlt kutatásba…
A szegedi áldozatokra emlékezve indult a menet az egykori téglagyártól a Rókusi vasútállomásig, ahonnan vagonokba zsúfolva hurcoltak el több ezer szegedi zsidót. Az állomáson együtt tartott megemlékezést a Magyar Evangéliumi Testvérközösség, és a Szegedi Zsidó Hitközség, de eljött a Szegedi Cigány Önkormányzat elnöke is. A megemlékezésről a Szeged.hu portál tudósít. A családok bevagonírozását jogfosztás előzte…

Tanár, történész, muzeológus. Az ELTE-n kitüntetéssel diplomázott, majd egyetemi doktori, s később PhD tudományos fokozatot szerzett a XIX. századi magyar történelem szakterületen. Az Immánuel Magyar-Izraeli Baráti Társaság elnöke, a Zalai Príma Díj Irodalom Kategória és Különdíjának kettős kitüntetettje (2021), Pro Cultura Hévíz, Hévíz Város Közszolgálatáért díjak tulajdonosa. Szűkebb pátriájában a hévízi és a zalai kulturális…

„A magyar politikai vezetésnek 1940 után be kellett látnia, hogy nem lehet hat százalék alá lecsökkenteni a zsidó iparosok és kereskedők arányát, anélkül, hogy a terület közellátása össze ne omoljon.” Kárpátalján született. A máramarosi Técsőn közép-, Beregszászon főiskolát végzett. Doktori disszertációját a Pázmány Péter Egyetemen védte meg. Kutatásai elsődleges tárgya: Kárpátalja a XX. század első…

George Eisen történész professzor tanulmánykötete A magyar holokauszt főpróbája 1941 – a tömeggyilkosságok nyara átfogó szintézis, mely Galíciába (és Podóliába) e senki földjére vezeti az olvasót. Mikrotörténeteket tár elénk a pokolból, a kamenyec-podolszkiji deportálás és vérengzés eseménysorozatából, és tárgyalja a bűnösök; a magyar közigazgatás, a honvédség vezetőinek felelősségét, párhuzamosan a náci népirtással. Kitoloncoltak ezreinek bolyongásáról,…

” Egy külön fejezetben kifejtem, hogy Wallenberg kiváltására milyen erőfeszítések történtek, illetve nem történtek, milyen kétes ajánlatot adott Svédország a Szovjetuniónak.” Raoul Wallenberg Magyarországon mintegy 20 ezer zsidót mentett meg a szinte biztos haláltól. 1963. november 26-án a Jad Vasém Wallenberget a Világ Igazának ismerte el. Az Egyesült Államok Kongresszusától tiszteletbeli amerikai állampolgárságot is kapott.…

Jom HaSoá alkalmából a Claims Conference kiadott egy új jelentést a Holokauszt-túlélők demográfiai adatairól. A jelentés címe: Vanishing Witnesses: An Urgent Analysis of the Declining Population of Holocaust Survivors (Eltűnő tanúk: A holokauszt-túlélők csökkenő populációjának elemzése). A jelentés a holokauszt-túlélő népességre vonatkozó előrejelzéseket tartalmaz és a Claims Conference adatbázisán alapul. Ez tartalmazza mindazon túlélők nevét,…
Cukursot személyesen felelősnek tartanak legalább 30 ezer lettországi zsidó meggyilkolásáért a holokauszt idején – írja a Haaretz napilap. Cukurs pilótaként az 1930-as években távolsági repülőútjaival országos elismerést szerzett és Charles Lindberghhez hasonló nemzeti hősként tekintettek rá. A Simon Wiesenthal Center dokumentumai szerint azonban 1941-ben „Herberts Cukurs a hírhedt „Arajs Kommando” parancsnokhelyettese volt, amely aktívan részt…

Történész és holokausztkutató. A Szegedi Tudományegyetemen végzett 2002-ben történelem és politikaelmélet szakokon. Helytörténeti kutatóként 2002 óta több magyarországi múzeum, illetve kutatócsoport projektjeiben vett részt, kiadványok összeállításánál és kiállítások szervezésénél. Írásai és könyvei a 20. századi sorsfordulók témáiban (hadtörténet, 1956, holokauszt) és helytörténet témakörben jelentek meg. Most megjelent Gettóélet’44 – a magyarországi vidéki gettósítás története című…

Bernovits Vilma Ferencváros egyik legnagyobb embermentője, akit zsidó embertársai megsegítéséért 1944. december 27-én a nyilasok elhurcoltak és a Dunába lőttek. Emlékművének avatására a Boráros téren kerül sor, a Petőfi híd lábánál, 2025. április 16-án 11 órakor. Beszédet mond Ungváry Rudolf, Baranyi Krisztina és Karácsony Gergely. Fellép a Szent Efrém zenekar, Bíró Eszter Födő Sándor.
A zsidótörvények beköszöntével a zsidó származású történészeket is kitessékelték a tudomány művelői közül. Grünwald Fülöp, a zsidó gimnázium tanára a korábban már idézett, 1940-ben megjelent Ararát évkönyvben tekintett vissza azokra a zsidó származású történészekre, akik a magyar történelem buzgó és elkötelezett kutatói voltak. Schwab Lőw pesti rabbi, V. Ferdinand király születésnapján, 1840 április 19-én német…

Az amszterdami zsidó családból származó Lin Jaldati (1912-1988), vagy családi nevén Rebekka (Lien) Brilleslijper élete és munkássága manapság valószínűleg még kulturális körökben sem igazán ismert, holott annak idején a jiddis folklór (tánc és ének) egyik legautentikusabb képviselőjeként, illetve népszerűsítőjeként tartották számon egész Európában. Egykori hírnevét önmagában is jól érzékelteti az az 1961. októberében, az Új…

A magyarországi zsidóság vagyona szolid értékbecslés alapján 1938-ban 5500-5600 millió 1938. évi értékű pengőt, avagy 1603-1633 millió 1938. évi értékű dollárt tett ki. Ez az erre az időre számított 35 142 millió pengő értékű nemzeti vagyon 15,65-15,94%-át jelentette. A második világháború alatt több lépésben, majd a náci megszállást követően teljes körűen mintegy 85 ezer saját tulajdonú…
1945 májusában, országuk romjai fölött ülve, a németek kénytelenek voltak búcsút mondani a nácizmusnak. 2025 februárjában a palesztinoknak – Gáza romjai fölött ülve – eszük ágában sincs búcsút mondani az iszlámizmusnak és a zsidógyűlöletnek. A nulladik óra a németek számára 1945. május 9-én jött el. Hadseregük totális vereséget szenvedett, országuk romokban hevert, városaikban idegen katonák…