A haragvó próféta: Füst Milán (1888-1967) Egyik regényét, a Feleségem történetét Nobel-díjra terjesztették (volna) fel, ha a magyar kulturális kormányzat meg nem tiltja, hogy ilyen „dekadens” köl­tő pályázzék rá. (Helyette felterjesztette Illyés Gyula: A puszták népe című könyvét, sajnos, nem sok sikerrel). Számos drámája közül a legkiválóbb, a IV. Hen­rik állandóan szerepel színházaink műsorán. Intuitív,…

… de lángra lobban. Asré hagafrur, se niszraf v’hálit löhávot – olvasható a héber nyel­vű felirat a Jad Hana nevű kibucban felállított emléktáblán, így örökítették meg Szenes Han­na magyar költő, Izrael nemzeti hőse emlékét. A fenti sorok a Margit körúti fogház falára írt utolsó, kivégzés előtti üzenete. Weisz Sándor Keleti Károly utcai otthonában leltem néhány…

avagy Ki ül Arany János szobra alatt? Idősebb könyvbarátok még na­gyon jól emlékeznek az ún. Nova-könyvekre, a könyvszakma vete­ránjai előtt pedig nem ismeretlen Müller Dávid. neve. Az 1873-ban született jó kondíciójú üzletember volt a Nova Könyvkiadó cég tu­lajdonosa, és így a közkedvelt sorozat kiadója is. Vallásos zsi­dó családból származott, ő maga is mindig hű maradt…

EGY OLYAN FORDÍTÓ tűnődései, aki héberből fordít magyarra. Hadd oszlatok el mindjárt egy félreértést. A mai héber nyelvet Magyarországon ivritnek szokás mondani, ami – ki tudja – netán valami egészen más, mint az ősi, az ókori vagy a középkori héber. Nem más. Ugyan kinek jutna eszébe azt mondani, hogy Shakespeare „englishül” írta szonettjeit, viszont Wells…

Az átkozott költő SOMLYÓ ZOLTÁN (1882-1937) Soha annyira nem volt költő a költő, mint a század elején. Nem népvezér, nem látnok, nem jós, nem tanító, hanem érzékeny, megbántott énjének dalnoka. A szecesszió az egyéniség utóvédharca volt. A kisvárosból nagyváros, a népből tömeg, a házból lakás, az illatos levélből telefonbeszélgetés lett. Gépből szólt a zene és…

Hagyd a népedet elpusztulni: könyörülj rajta, Istenem. Süllyedjen el a vesszőkosár, hagyd a kőtáblát üresen. Száradjanak le húrjai hárfáiknak az ágakon. Ének ne csalja szenvedésbe, nyelje el őket Babilon. Ne váljon többé szét a tenger. Ég eledelt többé ne adjon. Sziklából víz, a magasságból vezérlő törvény ne fakadjon.   Sötétség is inkább legyen, mintsem a…

1884-ben születeti Huszton. Debreceni iskolás korában már írogatott versekét, első kötete Mezőtúron jelent meg 1902-ben. Tizenkilenc éves korában lett budapesti hírlapíró. Ettől kezdve tárcái, karcolatai ezrével jelentek meg. Első jelentékeny verskötetét, amely 1912-ben látott napvilágot Énekeskönyv címmel, Babits Mihály méltatta. A magyar irodalomba mint mélabús, szimbolikus költő írta be magát, mint olyan költő, aki a…

Minek nevezze magát egy majdnem tizenhárom éves zsidó félárva 1955 Magyarországán. A fülszöveg szerint erről – az identitás zavarairól – szól Dalos György kisregénye, a Körülmetélés. Meglehet. Valószínűleg nem csak az egyedi azonosság-válságon gondolkodott a szerző, aki darabonként közreadott önéletrajzi ciklusában most gyermekkorának ehhez a szakaszához érkezett. A körülmények egyedivé teszik ugyan a történetet: félárvaság,…

Édesapám, dr. Kulcsár István 1942-43-ban, két munkaszolgálata között írta a Zsidó gyónást, azzal, hogy a háború után megjelenteti. A kézirat néhány példányát biztonságba helyezte nem zsidó barátainál, s e példányok meg is maradtak. A felszabadulás után, ha nagyon szorgalmazta volna, a Zsidó gyónás valószínűleg meg is jelenhetett volna, annál is inkább, minthogy léteztek kifejezetten (félig…

Megjegyzések „Körmendi Balázs” könyvéhez „A forradalom rohanó ár volt, amivel vitettem magamat. Hiába értékeltem át azóta értékeimet, ha őszinte vagyok, meg kell vallanom, ez volt életem leggazdagabb szaka. A magam életének eleven, perzselő érzése, eszmék birkózása és győzelme, rohanás és beteljesülés: fiatalság. Felvonultam a felvonulókkal, lelkesedtem a lelkesedőkkel, virágot tűztem a gomblyukamba és rongyos katonák…

Kiss József, a népnemzeti költő A zsidó gyerek, tollal a kezében születik mondta egyszer egy (nem zsidó) ismerősöm. Lehet benne valami. Ha költő, ha regény-, vagy drámaíró, ha újságíró, még ha ügyvéd, szónok, akkor is csak az a kérdés, milyen nyelven, melyik országban, illetve országról festi képeit, meséli történeteit, rajzolja figuráit. Mi természetesen magyar zsidó…

hökkenti meg az olvasót a Pannon Könyvkiadó legfrissebb kötetének címlapján, mert ugyan ki látta már csillagunkat magyar nemzeti triko­lórban? Ez az újszínűség nem vala­mi sandaság, netán beolvasztási szándék, csupán a könyv mondani­valóját szimbolizálja: magyarországi zsidókról szól. A Pénzt, de sokat! és a Kurva va­gyok állítólag nagysikerű munkák szerzője, Csaplár Vilmos e művét karriertörténetnek nevezi, a…

Nem kevésre vállalkozott Szántó T. Gábor első verseskötetében. Egy­szerre hagyományos, modern és posztmodern, formaművész és for­mabontó, mesterei a legmívesebb magyar mesterek Babits Mihálytól Petri Györgyig. Témái – mert több­nyire témaverseket ír – a létlíra két nagy területéről, a szerelem és a történelem tájairól valók. Ezt a bizonyos míves formát, a szonettet még nem alkalmazza biz­tos…

Újra egy könyv, amely belefér a politikai konjunktúrába. Mármint Magyarországon (is), ahol több az állítás, mint a zsidókérdés, erőtelje­sebb az antiszemita szorongatás, mint a zsidóellenes manifesztáció. Szerencsére. Egyelőre. Megpróbáltam Szemjon Reznyik könyvét objektív kívülállóként ol­vasni. Elismerőleg állapítottam meg, hogy a szerző a múlt század Orosz­országának velizsi vérvádját törté­nelmi hűséggel igyekezett visszaadni. Nem volt idegen tőlem…

Egy kézen megszámolható, há­nyan teremtettek hiteles munkáshő­söket, hiteles realista regényeket a második világháború óta. Kertész Ákos Makra című regényével tűnt fel mintegy húsz éve a magyar iro­dalomban. Akkor emlékeztünk vissza Sikátor című, már korábban nagy sikert aratott regényére, ame­lyet inkább filmvászonról ismer­tünk. Ha nyáron írtam volna a Za­kariásról, központi gondolatom az lett volna: az otthontalan,…

 Linksz Arthur: Harc a harmadik halállal A feledést, az emlékek múlandó­ságát tartotta a szerző a harmadik halálnak, s hogy attól megmentse a század elejei falusi zsidóság maga által is átélt történeteit, neveltetése szokásait, szellemét, papírra veti curriculum vitae-je első részét. A devecseri rabbi, Linksz Ignác fiá­nak, az anyai ágon a híres Landsberg dinasztia leszármazottjának múlt…

 és – amit pedig eddig el nem mu­lasztott – a minyére sem ment el. Történt ez napjainkban az USA Barnard’s Crossing városában, ahol 300 zsidó család él, s az előző vasár­napon a hitközség elnöksége elha­lasztotta a döntést papja újraválasz­tásáról vagy elcsapásáról. Valószínű­leg az utóbbira kerülne sor, mert életvitelében nem hasonult híveihez. Azok olyan rabbit kívánnak,…

Érdemes szinte naponta böngészni a könyvüzletekben, utcai standok portékája között, mert a sok kacat mellett olyan értékes vagy legalább érdekes újdonságokra is lelhetünk, amelynek hírét már évekkel ezelőtt hallottuk, de hozzá nem juthattunk. Tetézi az elégedettséget, hogy a cen­zorok eltűnésével a kiadók és for­galmazók, pótolva mulasztásukat, kitárnak egy vonzó és féltett világot is: megjelennek kötetek…

 Nehéz regényt írni. Még nehezebb az alkotó dolga, ha a közelmúltat vagy a jelent akarja életre kelteni és megörökíteni. Ezért, bár az utóbbi években sokan kísérelték meg, ke­veseknek sikerült. Legkevésbé azok­nak, akik nem elégedtek meg hazai világunk egy szeletével, hanem szé­les társadalmi panorámára töreked­tek. Csák Gyula is a magasból nézett széjjel, hogy minél tágasabb legyen…

A teremtés és az elkárhozás filo­zófiával terhes víziója, reb Jesus Golgotája, a reformáció kor- és körképe, a staszi éberkedése, bölcselke­dése Istenről, az emberi értékekről, a hatalomról, horror és sci-fi – mind belefér Stefan Heym legújabb magyarul megjelent művébe. A nemzetközi rangú élő zsidó írók egyik legkiválóbbja és amióta a szo­cialista eszmékből kiábrándult, írá­saiban bibliai tájakon…