• Márai Sándor naplójából

    Az alábbiakban részleteket közlünk Márai Sándor NAPLÓ 1943-1944 című kötetéből, amely az idei könyvnapra jelent meg, az Akadémiai Kiadó és a Helikon Kiadó gondozásában. Egy embert lehet büntetni csele­kedeteiért és szavaiért de nem le­het büntetni származásáért. Akit származásáért büntetnek, azzal igaz­ságtalanság történik, s minden em­ber, aki ad még emberi rangjára, szolidáris vele. A gettókat általánosan…

  • Az izraeli nemzetalakulás sajátosságai

    Az alábbiakban közölt írás részlet Bibó Istvánnak 1965 és 1974 között írt terjedelmes tanulmányából, amely A nemzetközi államközösség bénultsága és annak orvosságai címmel a Válogatott Tanulmányok negyedik kötetében (614-617. oldal) jelent meg az idei könyvhéten a Magvető Könyvkiadó gon­dozásában. Bibó István ma is időszerű véleménye és álláspontja akkor is megérdemli különleges figyelmünket, ha egyes részmegállapításai…

  • 90 perc Entebbeben

    Egy repülőgép eltérítésének híre járta be a világot 1976. június utolsó szombatján s a rákövetkező napok történései, a halál árnyékába került utasok megpróbáltatásai, a kiszaba­dításukra tett erőfeszítések hetekig vezető helyen maradtak az izraeli és nyugati újságokban, rádiókban és tévékben. Az történt, hogy az Air France Tel Avivból Párizsba tartó járatát, 245 utast és a 12…

  • Tépd le a sárga csillagot

    Engedtessék meg, hogy a fenti című kötet bemutatásakor egy 48 év előtti, számomra talán az életben maradást jelentő epizódot idézzek fel, mert megsegítőm valószínűleg azok közé tartozott, akikről e könyv szól. 1944 novemberében egy Dob utcai üzletlakásban bujkáltam, on­nan lestem a világra, a szembeni, a 90. szám alatti, a svéd vöröskereszt által védett gyermekotthonra. Egy…

  • Tanító bestseller

    Leon Uris: Exodus A Pentateüchosz, a Tóra második könyvében foglaltatik az Exodus his­tóriája sziklánál is szilárdabb kő­táblákba vésetten. Benne Isten Mó­zes által szól hozzánk, megtudjuk, hogyan menekül el az egyiptomi rabság megalázó, ám szegényességé­ben állandó „húsosfazekat” biztosító, hosszú távon életveszélyes csapdá­jából a zsidó nép. Az ígéret földjére, Kánaánba szenvedésekkel teli út ve­zet. A kishitűek sokszor…

  • Auschwitz-szindróma

    Primo Levi: Akik odavesztek és akik megmenekültek Primo Levi saját bevallása szerint akkor értette meg Auschwitz lénye­gét, amikor egy német őr szigorú pe­dantériával közölte vele: itt nincse­nek miértek. A halál árnyékában persze nem lehetett meditálni e mondat értelmén, ott és akkor pusz­ta kijelentés maradt, s nem lépte át a tényszerűség határait. Filozofikus mélyrétegeit csak évek…

  • Kaddis a meg nem született gyermekért

    Kertész Imre: „Nem!” jajdul fel a könyv első szava, és ez a tiltakozás, úgy, fel­kiáltójellel, idézőjelben még tizennyolcszor ismétlődik, s a fejezetek nélküli műben a tizennyolc „Nem!” töri csak meg új bekezdésként az író monológját, amelynek mondatai olykor egy-egy oldalt is kitesznek. Pedig az első „Nem!” nyelvtanilag nyilvánvalóan helytelen, mégis hasz­nálja a választékos stílusú Kertész…

  • Magyarországi zsinagógák

    Kevés könyvről mondhatjuk el, hogy ér­tékét aktuális kultúrtörténeti és könyvtörté­neti jelentősége egyszerre adja. E könyv ezen kevesek közé tartozik. A téma magyarországi megjelenését megelőzte egy New York-i kiadású könyv (1986-ban). De míg az előző inkább al­bumnak tekinthető, addig a magyar „válto­zat” sokéves kutatómunka eredménye­képp, majdhogynem enciklopédikus tömör­séggel dolgozza fel mind a történeti (értsd: a magyarországi…

  • Az 1989-1990 telén megjelent magyar nyelvű irodalom válogatott, annotált bibliográfiája (december-február)

    BEFEJEZŐ RÉSZ SZÉKY János Béna tanács az ócskapiacon. = Élet és Irodalom, 1990. 4. sz. 3. 1. Ironikus elmélkedés az Aczél Endre le­váltása alkalmából Csurka Istvánnak a Vasárnapi Újság c. rádióműsorban felol­vasott írása által kiváltott botrány ürü­gyén az író stílusáról, az MDF vezetőségének álláspontjáról és viselkedéséről, politikai stílusáról ez ügyben és az anti­szemitizmus mibenlétéről. SZILÁGYI…

  • Láger-poézis

    Messziről érkezett egy könyv. Nem a küldeményt felvevő és to­vábbító postahivatal, az izraeli ki­adó van távol tőlünk, hanem a ver­sek megírásának ideje, az 1944-es-1945-ös esztendő. Meg a fogantatás körülménye. Hiába maradt ránk másoktól is, elpusztultaktól, köztük a horvát Ivan Goran Kovacsicstól, a mi Radnótinktól kínban, a bruta­litás fizikai és szellemi béklyójában született líra, amikor az…

  • Menóra kereszttel

    A groteszk kép egy könyv címlap­jának illusztrációja. A menórában álló hét gyertya közül csak a közép­ső ég, az formál keresztet; bizonyára szimbolizálni kívánja a mű célját, az alig rejtett agitációt a smádra, a kikeresztelkedésre. Lydia Buksbazen családregénye a számomra ismeret­len Primo Kiadónál jelent meg. (Bár sátraikban láttam már több kiadvá­nyukat árusítani; köztük volt a „Bibliai…

  • Magyar siratófal

    Ha Kőbányai János élménybeszá­molóit, riportjait, közérzet-elemzése­it olvasom, minduntalan kedvem tá­mad a fülét távolról megcibálni, oly sok hirtelen megfogalmazáson, pon­tatlanságon, félreérthetőségen, mon­datrontáson, betűvétésen, miegye­bén kapom. De valamiben egyszer sem téved: tulajdon érzelmeiben. Magyar siratófal című gyűjteményes, könyvheti kötetében éppoly érzelme­sen zsidó, mint amilyen érzelmesen magyar. És érzelmesen fiatal, zene­bolond is. Hallgat az érzelmeire, s ezért nyomban…

  • Az utolsó vérvád

    Előszó egy készülő könyvhöz AZ ÚJTESTAMENTUM SZERINT az Apokalipszis első lovasa íjat tart a kezében, a második kardot, a har­madik mérleget. A negyedik lovas „neve halál, és a pokol követi vala azt”. Egy apokrif őskeresztény legenda szól az ötödik, a legrettenetesebb lo­vasról, mely mindegyiket megelőzi: a félelemről. A félelem megőrjíti az embereket, olyan gonosztetteket hajtat…

  • MAGYAR SIRATÓFAL

    Kőbányai János: A Tevan Kiadó könyvheti újdonsága Kőbányai János esszékötetében, akárcsak előző könyveiben, nagy szociális érzékenységgel tapint rá a változó idők változó aktuali­tásaira, allergikus pontjaira. Ta­nulmányainak egyik része a ma­gyarországi zsidóság helyzeté­vel, önképével s a róla alkotott képpel foglalkozik: nézete sze­rint egy félelmeibe szorult-szorított, önérzetét vesztett kisebbség nem lehet egészséges része egy nemzetnek, s a…

  • Az 1989-1990 telén megjelent magyar nyelvű irodalom válogatott, annotált bibliográfiája (december-február)

    KÖNYVEK: ALBAHARI, Dávid Apám evangéliuma. Ford. Vujicsics Ma­rietta = Újvidék, 1989. Fórum. 149. l. Zsidó tárgyú novellák füzére, amelyek a szerző édesapjához kapcsolódnak első­sorban az erkölcsi felfogás, a tartás és a zsidó identitás vonatkoztatásában. BRADÁNYI Iván Barbara Streisand. Bp. 1990. Editio Musica, 186 1. A könyv Streisandnak, egy Brooklyn-ból indult szegény zsidó lánynak a karri­er-története…

  • Maus

    Maus címmel különös képregény jelent meg 1986 őszén az amerikai könyvpiacon. Az első kiadást villámsebesen követte a második, majd a harmadik is, ám az olvasók még fürgébbek voltak, elővétellel már a nyomdából „ka­parintották meg” a művet. A comics hazájában szinte példátlan esemény, hogy egy képregény hiánycikké vál­jon. Pedig ez a képregény sem nem pornó, sem…

  • Öngyilkosság – utasításra

    Karcsú kis kötetet hozott a posta Izraelből, számomra ismeretlen fel­adója a szerző: Zimán-Izsák Mária. A „Betűsírkő Évának” című vissza­emlékezésében – inkább nevezném vádiratnak – imádott Éva húga alakját rövid, földi pályafutása fon­tosabb eseményeit, mindenekelőtt pedig döbbenetes és értelmetlen ha­lálát idézi fel. A tizenkilenc és fél éves lánynak 1944 végén (nem sok­kal az orosz csapatok érkezése…

  • „A nevükre már nem emlékszem”

    OROSZ KÁROLY, mint érzékeny ember, sajátos utat járt végig: el­ment szülőfalujába, Dombrádra, ki­kérdezte a még élő szemtanúkat, s félszáz oldalas olvasmányos, jól megírt tanulmányban összefoglalta a dombrádi zsidóság történetét. Két sarokszámmal jelezhetjük ezt a ne­héz sorsú történelmet: az 1930-as évekre kétszázharmincnégyre gyara­podott dombrádi zsidóság mára két, azaz két főre apadt. Ami a számok és az…

  • Emlék és név

    SOK SZÓ esik mostanában arról, hogy milyen emlékművet kellene ál­lítani a magyar nemzet testéből ki­szakított, a fasiszta népirtás áldoza­tául esett hatszázezernyi zsidónak; vajon nem az elhallgatott igazság további ködösítését szolgálja-e az a szándék, amely együtt akarja őket említeni a magyarként elesett hábo­rús áldozatokkal; s végül is mi mó­don kellene végre megnyugtatóan levonni a magyar Holocaustból…

  • Rojz rojz vi vajt bisztu

    Lenyűgözően bájos és értékmentő könyvet adott ki az Európa Könyv­kiadó. Címe: Erdélyi jiddis népköl­tészet. A kötet meghökkentő is, mert nem Magyarországon, nem is Erecben állították össze, hanem ott, ahol már alig akad zsidó, és elkészítését, minden bizonnyal, a hatóságok sem szorgalmazták. A gyűjtemény 62 dalának, versé­nek, illetve balladájának többségét Eizikovits Mihály zenetanár 1938-as máramarosi útján…