• Zsidó gyónás

    Megjegyzések „Körmendi Balázs” könyvéhez „A forradalom rohanó ár volt, amivel vitettem magamat. Hiába értékeltem át azóta értékeimet, ha őszinte vagyok, meg kell vallanom, ez volt életem leggazdagabb szaka. A magam életének eleven, perzselő érzése, eszmék birkózása és győzelme, rohanás és beteljesülés: fiatalság. Felvonultam a felvonulókkal, lelkesedtem a lelkesedőkkel, virágot tűztem a gomblyukamba és rongyos katonák…

  • Arcok a magyar zsidó irodalomból

    Kiss József, a népnemzeti költő A zsidó gyerek, tollal a kezében születik mondta egyszer egy (nem zsidó) ismerősöm. Lehet benne valami. Ha költő, ha regény-, vagy drámaíró, ha újságíró, még ha ügyvéd, szónok, akkor is csak az a kérdés, milyen nyelven, melyik országban, illetve országról festi képeit, meséli történeteit, rajzolja figuráit. Mi természetesen magyar zsidó…

  • A szegények festője: A. L. Kaplan

     Tíz éve halt meg Anatol Lvovics Kaplan, a század szovjet festőmű­vészetének kiemelkedő alakja. A világnak úgyszólván minden részé­ben ismerik művészetét: kiállított Párizsban, Londonban, Torinóban, Milánóban, Jeruzsálemben, New Yorkban, Becsben, Lipcsében, ami a legnagyobbak között jelöli ki he­lyét. Mégis – az utókor mintha megfeledkezett volna munkásságá­ról. Ezt kéri számon Vladimir Abovics izraeli művészettörténész, ami­kor komoly szakszerűséggel…

  • Préselt virágok

    Chagall galéria Gergely Ödön ex libris-gyűjteménye Amikor a könyv még nem egy­szeri fogyasztásra, a rögtöni elhají­tásra szánt cikk volt, mint a papír zsebkendő vagy a hírlap, amíg kéz­ben volt, bőrrel vagy szőttessel be­burkolták, könyvjelzőt, esetleg támaszt készítettek hozzá, és ha félre­tették, akkor sem hányódott, mert üveg mögött óvták. Különös szépsé­gű virágokat préseltek benne, s ta­lán…

  • Piros-fehér-zöld Dávid-csillag

    hökkenti meg az olvasót a Pannon Könyvkiadó legfrissebb kötetének címlapján, mert ugyan ki látta már csillagunkat magyar nemzeti triko­lórban? Ez az újszínűség nem vala­mi sandaság, netán beolvasztási szándék, csupán a könyv mondani­valóját szimbolizálja: magyarországi zsidókról szól. A Pénzt, de sokat! és a Kurva va­gyok állítólag nagysikerű munkák szerzője, Csaplár Vilmos e művét karriertörténetnek nevezi, a…

  • Könyörgés hazányi nyugalomért

    Nem kevésre vállalkozott Szántó T. Gábor első verseskötetében. Egy­szerre hagyományos, modern és posztmodern, formaművész és for­mabontó, mesterei a legmívesebb magyar mesterek Babits Mihálytól Petri Györgyig. Témái – mert több­nyire témaverseket ír – a létlíra két nagy területéről, a szerelem és a történelem tájairól valók. Ezt a bizonyos míves formát, a szonettet még nem alkalmazza biz­tos…

  • Szemjon Reznyik: A velizsi vérvád

    Újra egy könyv, amely belefér a politikai konjunktúrába. Mármint Magyarországon (is), ahol több az állítás, mint a zsidókérdés, erőtelje­sebb az antiszemita szorongatás, mint a zsidóellenes manifesztáció. Szerencsére. Egyelőre. Megpróbáltam Szemjon Reznyik könyvét objektív kívülállóként ol­vasni. Elismerőleg állapítottam meg, hogy a szerző a múlt század Orosz­országának velizsi vérvádját törté­nelmi hűséggel igyekezett visszaadni. Nem volt idegen tőlem…

  • Álarc nélkül

    Egy kézen megszámolható, há­nyan teremtettek hiteles munkáshő­söket, hiteles realista regényeket a második világháború óta. Kertész Ákos Makra című regényével tűnt fel mintegy húsz éve a magyar iro­dalomban. Akkor emlékeztünk vissza Sikátor című, már korábban nagy sikert aratott regényére, ame­lyet inkább filmvászonról ismer­tünk. Ha nyáron írtam volna a Za­kariásról, központi gondolatom az lett volna: az otthontalan,…

  • Gondolatok Joshua Sobol Gettójához

    Megnéztem a zsidó apától és arab anyától származó író, Joshua Sobol dokumentumjátékát, a Gettót a Ma­dách Színház társulatának előadásá­ban, Mácsai Pál rendkívül érzékle­tes rendezésében. A darab egy drá­matrilógia első része, amelyet siker­rel játszanak a világ sok országá­ban. Immár nálunk is. Bár a „siker” szót az ügyhöz nem illőnek érzem. Inkább így mondom: nagy érdeklő­dés mellett.…

  • Él Sadaj

     Kálmán Tamás főkántor új lemeze A zsidó kántorművészet és az ope­raéneklés kapcsolatáról még gyer­mekkoromban szereztem első tapasz­talataimat. Akkoriban a fiúárvaház Vilma királynő úti, „fasori” templomába jártunk péntek estén­ként. 1939-ben az egyik istentiszte­leten gyönyörű hangú kántor éne­kelt. Kiderült róla, hogy a varsói opera tenoristája, aki a megszálló nácik elől menekült Magyarország­ra és itt abból él, hogy…

  • „Mindenkinek, kiben lélek lakik…”

    Zsidó dallamok a Vigadóban Boldogult úrfikoromban nem volt ínyemre a kötelező templomlátoga­tás, lett légyen az inspiráció akár iskolai fogantatású, akár drága szü­leimtől eredő. Más volt, ami mégis­csak elvitt – és önként vitt el – Jehova közelébe. A zene, amely gyermekként megfogott, és azóta sem enged. Egy baráti család férfi tagját elsőrendű bariton-hanggal, a felesé­gét mezzo-hanggal…

  • Kovács Johanna grafikusművész kiállítása a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Chagall Kamaragalériájában

    Oscar Wilde mondja: „Minden művészet egyszerre felszín és jel­kép.” Minden festő a vérével fest. Min­den ecsetvonásban benne van ő ma­ga, a családja, a múltja, a jelene és benne van a történelem. Kovács Johanna. A jelen: kedves, mosolygós, fiatal arc, láthatóan ki­egyensúlyozott családi élet, a lábuk­hoz simuló festőien szép kisfiúval. A képein drámaian lüktető vonal­ritmus, ami…

  • „Játszani mindent, ami élet…”

    Halálos komolyan tudott játszani. Úgy, ahogyan Kosztolányi írta: „ját­szani mindent, ami élet”. Egy éve azt is eljátszotta, hogy meghal. Antalffy Mária sohasem határozta el, hogy művész lesz; fel sem merült benne, hogy lehetne más választása. Anyja szobrász volt, s a gye­rek azzal játszott, ami kéznél volt: az agyaggal. „Agyag mindig volt otthon – írta egy…

  • A devecseri rabbi fiának mozgalmas élete

     Linksz Arthur: Harc a harmadik halállal A feledést, az emlékek múlandó­ságát tartotta a szerző a harmadik halálnak, s hogy attól megmentse a század elejei falusi zsidóság maga által is átélt történeteit, neveltetése szokásait, szellemét, papírra veti curriculum vitae-je első részét. A devecseri rabbi, Linksz Ignác fiá­nak, az anyai ágon a híres Landsberg dinasztia leszármazottjának múlt…

  • A rabbi pénteken sokáig aludt

     és – amit pedig eddig el nem mu­lasztott – a minyére sem ment el. Történt ez napjainkban az USA Barnard’s Crossing városában, ahol 300 zsidó család él, s az előző vasár­napon a hitközség elnöksége elha­lasztotta a döntést papja újraválasz­tásáról vagy elcsapásáról. Valószínű­leg az utóbbira kerülne sor, mert életvitelében nem hasonult híveihez. Azok olyan rabbit kívánnak,…

  • …én vagyok az Úr, ha bosszúmat állom rajtok

    Érdemes szinte naponta böngészni a könyvüzletekben, utcai standok portékája között, mert a sok kacat mellett olyan értékes vagy legalább érdekes újdonságokra is lelhetünk, amelynek hírét már évekkel ezelőtt hallottuk, de hozzá nem juthattunk. Tetézi az elégedettséget, hogy a cen­zorok eltűnésével a kiadók és for­galmazók, pótolva mulasztásukat, kitárnak egy vonzó és féltett világot is: megjelennek kötetek…

  • Bemutatjuk Zeévet, a népszerű izraeli karikaturistát

    BUDAPESTEN SZÜLETETT 1923-ban. Farkas Jenőnek hívták. Adonyban nevelkedett, a pesti Kölcsey Gimnáziumban tanult, a kecskeméti Református Gimnáziumban érettsé­gizett 1940-ben. Már középiskolás korában felfigyeltek rajztehetségére, de a zsidótörvények megakadályoz­ták abban, hogy képezze magát, to­vább tanuljon. Újpesti és rákospalo­tai faipari üzemekben dolgozott, majd behívták munkaszolgálatra. Amikor visszatért, öt testvére közül csak a legidősebbet találta életben, a nagy…

  • Se paraszt, se zsidó…

     Nehéz regényt írni. Még nehezebb az alkotó dolga, ha a közelmúltat vagy a jelent akarja életre kelteni és megörökíteni. Ezért, bár az utóbbi években sokan kísérelték meg, ke­veseknek sikerült. Legkevésbé azok­nak, akik nem elégedtek meg hazai világunk egy szeletével, hanem szé­les társadalmi panorámára töreked­tek. Csák Gyula is a magasból nézett széjjel, hogy minél tágasabb legyen…

  • Ahasvérus varga cipőboltot nyit

    A teremtés és az elkárhozás filo­zófiával terhes víziója, reb Jesus Golgotája, a reformáció kor- és körképe, a staszi éberkedése, bölcselke­dése Istenről, az emberi értékekről, a hatalomról, horror és sci-fi – mind belefér Stefan Heym legújabb magyarul megjelent művébe. A nemzetközi rangú élő zsidó írók egyik legkiválóbbja és amióta a szo­cialista eszmékből kiábrándult, írá­saiban bibliai tájakon…

  • Márai Sándor naplójából

    Az alábbiakban részleteket közlünk Márai Sándor NAPLÓ 1943-1944 című kötetéből, amely az idei könyvnapra jelent meg, az Akadémiai Kiadó és a Helikon Kiadó gondozásában. Egy embert lehet büntetni csele­kedeteiért és szavaiért de nem le­het büntetni származásáért. Akit származásáért büntetnek, azzal igaz­ságtalanság történik, s minden em­ber, aki ad még emberi rangjára, szolidáris vele. A gettókat általánosan…