• Az izraeli nemzetalakulás sajátosságai

    Az alábbiakban közölt írás részlet Bibó Istvánnak 1965 és 1974 között írt terjedelmes tanulmányából, amely A nemzetközi államközösség bénultsága és annak orvosságai címmel a Válogatott Tanulmányok negyedik kötetében (614-617. oldal) jelent meg az idei könyvhéten a Magvető Könyvkiadó gon­dozásában. Bibó István ma is időszerű véleménye és álláspontja akkor is megérdemli különleges figyelmünket, ha egyes részmegállapításai…

  • Írás a falon

    Magyar zsidó művészek kiállítása Kaliforniában Dániel könyve szerint a próféta megjövendölte Belsazár királynak: Birodalmad össze fog omlani. Az intő szavak megjelentek a palota fa­lán … * Festőművészek és grafikusok, akik a Biblia, a zsidó hagyományok és a mai zsidó élet témáit, gondolatait szólaltatták meg az utóbbi években, a kommunista pártállam összeomlá­sát jósolták meg (és segítették…

  • 90 perc Entebbeben

    Egy repülőgép eltérítésének híre járta be a világot 1976. június utolsó szombatján s a rákövetkező napok történései, a halál árnyékába került utasok megpróbáltatásai, a kiszaba­dításukra tett erőfeszítések hetekig vezető helyen maradtak az izraeli és nyugati újságokban, rádiókban és tévékben. Az történt, hogy az Air France Tel Avivból Párizsba tartó járatát, 245 utast és a 12…

  • Tépd le a sárga csillagot

    Engedtessék meg, hogy a fenti című kötet bemutatásakor egy 48 év előtti, számomra talán az életben maradást jelentő epizódot idézzek fel, mert megsegítőm valószínűleg azok közé tartozott, akikről e könyv szól. 1944 novemberében egy Dob utcai üzletlakásban bujkáltam, on­nan lestem a világra, a szembeni, a 90. szám alatti, a svéd vöröskereszt által védett gyermekotthonra. Egy…

  • Magén István tárlata

    A hetvenes évek elején elindult, ma is még fiatalnak számító művész először virtuóz grafikai munkáival, majd könnyű kezű vízfestményeivel tűnt ki. Izraelben töltött évei is meghatározták e munkáinak témavi­lágát s talán formakultúráját is. Ha­zatérvén, a hiperrealista iskolához közeledett: a fényképszerű ábrázolás nála is létrehozta a gépi testeiken, maszkszerű arcokon átsütő „csakazértis” humánum megrendítő effek­tusát. Van-e…

  • In memoriam Tauber Blanka

    Amikor Blankát megismertem, már nagyon beteg volt. Szíve fel­mondta a szolgálatot, míg végül december utolsó napjaiban végképp megszűnt dobogni. Két emelettel fel­jebb lakott nővérével, Juliskával, Tel-Aviv belvárosának legpatinásabb utcájában, a Ben-Gurionról elneve­zett fasorban. Törékeny, alacsony, alig harminckilónyi kis madárka volt Blanka 1989 utolsó hónapjaiban, amikor szeretetébe fogadott. Hangja is madárcsicsergésre emlékeztetett és nem lehetett betelni…

  • Robbanó zenedoboz

    A hírek szerint az idén ősszel ná­lunk is bemutatják Costa Gavras új művét, a Zenedobozt (Music box). A film egy, az Egyesült Államokban letelepedett magyar háborús bűnös­ről szól, s a felelősség kérdésével szembesíti mai nézőit, kereszténye­ket és zsidókat egyaránt. A kiváló görög rendezőtől megszokott, doku­mentumszerű hitelességre törekvő alkotás már nem teljesen ismeret­len a hazai közvélemény…

  • Emlékeim az OMIKE operaelőadásairól

    Kisgimnazista koromban kezdtem ismerkedni az operaműfajjal. Csak néhány ifjúsági előadást láttam még a Magyar Királyi Operaházban, amikor 1943-ban – sajnálatos mó­don az akkoriban még nem annyi­ra törpe, de fokozottabban üldözött kisebbséghez tartozván – szükség­szerűen el kellett jutnom az OMIKE operaelőadásaira is. Az OMIKE (ha jól emlékszem: Országos Magyar Izraelita Közmű­velődési Egyesület) operatársulata 1940-ben alakult, olyan…

  • A tiltástól a bemutatóig

    1988 őszén, Szövetségünk alakuló közgyűlésén szólalt fel ifj. Schiffer Pál, az ismert filmrendező, s tett javaslatot egy zsidó filmfesztivál megrendezésére, és ígéretet annak előkészítésére. A tervezgetésből valóság lett: az USA több városa, London, Moszkva, Krakkó után ilyenre nálunk is sor került. A filmhét után beszélgettünk a rendezővel. Az alakuló közgyűlés lelkes hangulata adta az ötletet…

  • I. Budapesti Nemzetközi Zsidó Filmfesztivál

    AKI VÉGIGNÉZTE a szemle bemu­tatóit, vagy legalább néhány előadá­sára beült, az nemcsak hiteles bete­kintést nyert egy nép tragédiákkal terhes történelmének több korsza­kába és jelzéseket kaphatott a mai diaszpórában helyüket, identitásukat keresők zavarairól, hanem egyben számos filmkülönlegességhez jutott, mint ha egy művészeti tanfolyamon vett volna részt. A mozgógép első maradandó ér­tékei közül való az 1320-ban készült…

  • Tanító bestseller

    Leon Uris: Exodus A Pentateüchosz, a Tóra második könyvében foglaltatik az Exodus his­tóriája sziklánál is szilárdabb kő­táblákba vésetten. Benne Isten Mó­zes által szól hozzánk, megtudjuk, hogyan menekül el az egyiptomi rabság megalázó, ám szegényességé­ben állandó „húsosfazekat” biztosító, hosszú távon életveszélyes csapdá­jából a zsidó nép. Az ígéret földjére, Kánaánba szenvedésekkel teli út ve­zet. A kishitűek sokszor…

  • Auschwitz-szindróma

    Primo Levi: Akik odavesztek és akik megmenekültek Primo Levi saját bevallása szerint akkor értette meg Auschwitz lénye­gét, amikor egy német őr szigorú pe­dantériával közölte vele: itt nincse­nek miértek. A halál árnyékában persze nem lehetett meditálni e mondat értelmén, ott és akkor pusz­ta kijelentés maradt, s nem lépte át a tényszerűség határait. Filozofikus mélyrétegeit csak évek…

  • Kaddis a meg nem született gyermekért

    Kertész Imre: „Nem!” jajdul fel a könyv első szava, és ez a tiltakozás, úgy, fel­kiáltójellel, idézőjelben még tizennyolcszor ismétlődik, s a fejezetek nélküli műben a tizennyolc „Nem!” töri csak meg új bekezdésként az író monológját, amelynek mondatai olykor egy-egy oldalt is kitesznek. Pedig az első „Nem!” nyelvtanilag nyilvánvalóan helytelen, mégis hasz­nálja a választékos stílusú Kertész…

  • Magyarországi zsinagógák

    Kevés könyvről mondhatjuk el, hogy ér­tékét aktuális kultúrtörténeti és könyvtörté­neti jelentősége egyszerre adja. E könyv ezen kevesek közé tartozik. A téma magyarországi megjelenését megelőzte egy New York-i kiadású könyv (1986-ban). De míg az előző inkább al­bumnak tekinthető, addig a magyar „válto­zat” sokéves kutatómunka eredménye­képp, majdhogynem enciklopédikus tömör­séggel dolgozza fel mind a történeti (értsd: a magyarországi…

  • Csoda a Sínai-félszigeten

    ELSŐ ÍZBEN RENDEZTEK izraeli filmnapokat Budapesten, s ha a Vas­madarak című koprodukciót nem számítom (márpedig nem szívesen számítanám), akkor magyarországi mozinézőként először találkozhattam izraeli filmekkel, öt darabot láttam, valamennyi a nyolcvanas években készült. Kezdjük a végén: A Nyárvégi blues (rendezte: Renen Schorr) képsorai amatőr felvéte­leket imitálnak, ami rímel a tartalommal: a történet szerint a filmet…

  • Az 1989-1990 telén megjelent magyar nyelvű irodalom válogatott, annotált bibliográfiája (december-február)

    BEFEJEZŐ RÉSZ SZÉKY János Béna tanács az ócskapiacon. = Élet és Irodalom, 1990. 4. sz. 3. 1. Ironikus elmélkedés az Aczél Endre le­váltása alkalmából Csurka Istvánnak a Vasárnapi Újság c. rádióműsorban felol­vasott írása által kiváltott botrány ürü­gyén az író stílusáról, az MDF vezetőségének álláspontjáról és viselkedéséről, politikai stílusáról ez ügyben és az anti­szemitizmus mibenlétéről. SZILÁGYI…

  • Láger-poézis

    Messziről érkezett egy könyv. Nem a küldeményt felvevő és to­vábbító postahivatal, az izraeli ki­adó van távol tőlünk, hanem a ver­sek megírásának ideje, az 1944-es-1945-ös esztendő. Meg a fogantatás körülménye. Hiába maradt ránk másoktól is, elpusztultaktól, köztük a horvát Ivan Goran Kovacsicstól, a mi Radnótinktól kínban, a bruta­litás fizikai és szellemi béklyójában született líra, amikor az…

  • Menóra kereszttel

    A groteszk kép egy könyv címlap­jának illusztrációja. A menórában álló hét gyertya közül csak a közép­ső ég, az formál keresztet; bizonyára szimbolizálni kívánja a mű célját, az alig rejtett agitációt a smádra, a kikeresztelkedésre. Lydia Buksbazen családregénye a számomra ismeret­len Primo Kiadónál jelent meg. (Bár sátraikban láttam már több kiadvá­nyukat árusítani; köztük volt a „Bibliai…

  • Magyar siratófal

    Ha Kőbányai János élménybeszá­molóit, riportjait, közérzet-elemzése­it olvasom, minduntalan kedvem tá­mad a fülét távolról megcibálni, oly sok hirtelen megfogalmazáson, pon­tatlanságon, félreérthetőségen, mon­datrontáson, betűvétésen, miegye­bén kapom. De valamiben egyszer sem téved: tulajdon érzelmeiben. Magyar siratófal című gyűjteményes, könyvheti kötetében éppoly érzelme­sen zsidó, mint amilyen érzelmesen magyar. És érzelmesen fiatal, zene­bolond is. Hallgat az érzelmeire, s ezért nyomban…

  • Az utolsó vérvád

    Előszó egy készülő könyvhöz AZ ÚJTESTAMENTUM SZERINT az Apokalipszis első lovasa íjat tart a kezében, a második kardot, a har­madik mérleget. A negyedik lovas „neve halál, és a pokol követi vala azt”. Egy apokrif őskeresztény legenda szól az ötödik, a legrettenetesebb lo­vasról, mely mindegyiket megelőzi: a félelemről. A félelem megőrjíti az embereket, olyan gonosztetteket hajtat…