• Az izraeli színház évtizedei

    A politikai drámától a musicalig Az alapszituáció, vagy inkább, drámáról lévén szó, marad­junk a konfliktus fogalmánál, valóban heroikus, művészi megfogalmazásra tökéletes alapanyag. A különböző országokból érkező zsidó­ságnak egységes nemzetté kell válnia, ami a lelkesítő jelszavak mámorából fe­locsúdva nem mindig a legkönnyebb dolog. Erre tanulságos példa az izraeli színház és drámairodalom történetében megfigyelhető változások sora. Izraelben…

  • Antiquar No. 44.

    A szín egy antiquarium, a színpad hátterében könyvállványok, esetleg metszetek és képek. Balra eladópult mögötte szék, a sa­rokban egy fogas. A másik oldalon kis asztal, mellette néhány szék. A bal oldalon a nézőtér felé nyíló ajtó, fölötte felirat: „Stem­mer Ödön tudományos és művészeti antiquariuma.” A félig nyi­tott ajtón: „magyar és európai kultúrkincsek”. Az elrendezés olyan,…

  • A Dreyfus-ügy színpadon

    – Soha el ne feledd ezt a nevet! – mondta kisfiának a papa abban a pesti zsidó családban, amelyben a ma Lon­donban élő színpadi szerző és rendező, George R.Whyte született. Dreyfus kapi­tányról volt szó, az 1894-ben kémkedés hamis vádjával elítélt francia tisztről. A pesti zsidógyerek hétéves korában, 1939-ben került Angliába a szüleivel. A világraszóló botrányt…

  • Képzelt beteg – Der imaginer Kranke

    A Bukaresti Jiddis Színház, a határontúli magyar színházak fesztiváljára (!) érkezett Magyarországra. Az alkalmat felhasználva a Goldmark teremben Georg Kreisler: Ma este: Lola Blau című darabját adták elő. Gadó János a színház ren­dezőjével, Jean Waldmannal és irodalmi titkárával, Mya Liontescuval beszélgetett. – A színházi világban járatlan vagyok, még nem hallottam a Bukaresti Jiddis Színházról, ami…

  • Teátrum a város szélén

    A moszkvai Salom zsidó színház 1949-ben az utolsó zsidó színház kapuját is bezárták a Szovjet­je unióban. 13 éves csend követ­kezett. 1962-ben a moszkvai Goszet színháztól elszerződő öt színész létre­hozott egy aprócska alkotóműhelyt, a mindenható Moszkoncert égisze alatt működő „zsidó drámai társulatot”. A darabokat jiddisül játszották, így hát egy-egy előadás alkalmával mindössze 7-8 ember ült a…

  • A zsidó kultúra „bevette” Moszkvát

    Miután az orosz televízióban már a „Schindler listáját” is levetítették, bízvást állíthatjuk, hogy a zsidóság, mint téma, nem tabu az orosz nyil­vánosságban. Tíz évvel ezelőtt még kinevették volna azt, aki zsidókról akart látni-hallani a sajtóban, moziban, televí­zióban. Öt évvel ezelőtt, a peresztrojka virágkorában is csak kizárólag zsidó klubok és társulatok körében lehetett szó ilyen témákról.…

  • Mibe van nekünk egy gyatra szervezés?

    A recenzensnek nem sokba. A „gyatra szervezőnek” valami­vel többe. Tudom: illetékes vagyok. A gyatra szervező én voltam. Ha a lét nem is, a nézőpont valószínűleg meghatározza a tudatot. Ahol Götz Eszter a „Nyár, színház, varázslat” cí­mű beszámoló írója (Szombat, 1994. X. 6.) ült, onnan a szervezés gyatrának lát­szott, és a Goldmark terem nézőterén csak 30-40…

  • Nyár, színház, varázslat

    Ahogyan minden évben, az idei színházi szezon végén is hirtelen fölélénkült az évadba belefáradt játékkedv: vendégjátékok sora érkezett a hazai színpadokra. Szerencséje volt a budapesti közön­ségnek, ezúttal több igazi színházi cse­megét láthattunk, és a zsidó kultúrát valamilyen szempontból érintő előadások között is bőven volt mit válogatni. Május végén – csupán két estén – a Theatre…

  • Rachel, „La Marseillaise”

    A XIX. század már ismert sztárokat: David Garrick és Sarah Siddons a londoni szín­padok ünnepelt színészei voltak, Párizsban viszont Rachel Félix, a Comédie Francaise primadonnája volt a sztár: A nagy Rachel, akinek talán nem is ismerték a vezeték­nevét. Apja zsidó vándor-zsibárus volt. Rachel 1838-ban, 17 évesen felment Párizsba, felverekedte magát a Comédie Francaise színpadára, s…

  • A túlélés esélyei

    Tábori György: Jubileum című drámája a Radnóti Színpadon A sírkövek tövében furcsa em­berek ülnek. Első pillantásra bábuknak tűnnek, holott mo­zognak, sóhajtoznak, tesznek-vesznek a színpad – a temető – porában, még­sem lehet pontosan tudni, élnek-e, vagy sem. Egy porcelánbaba-fehérségű kis­lány, béna térddel, szögletes gesztusok­kal. Egy nagyon sovány férfi női parókában, selyem pongyolában, egy másik, fekete kaftánszerű…

  • Váradi harangok

    Monodráma? Mi sem látszik időszerűbbnek, amikor Kelet-Európa legújabb poklait kényszerűen minden vacsorához feltálalja az elektronika, mintsem a megsemmisítő táborok valamelyik máig túlélőjét meghallgatni. Azt hihetnénk hittük ’89 után, még a délszláv és karabahi háborúk, a népirtások előtt, majd most megszűnik a magyar holocaust tabuja. És ha nem is fognak tömegesen áttérni zsidó hitre az emberek,…

  • Jób, az Isten bírája

    Biblia-dramatizáció a Pesti Színházban Alighanem a legősibb abszurd került most bemutatásra a Pesti Színházban. Csak a magára maradt huszadik századi ember gondolhatja kényszerű önhittségében, hogy a létdráma az ő korának újdonsága; holott sok ezer éve folyik a bizonygatás, pro és kontra, Isten igazságosságát vagy az élet teljes értelmetlenségét latolgatva. A bibliai Jób könyve ennek a…

  • Tartuffe színeváltozása

     A Budapesti Kamaraszínház előadásáról Amióta egy rendezőnek magyarázkodnia kell majd’ minden bemutatott darab kapcsán aktuális-e, „kiszól-e” az itt és most ülő közönséghez légszomjban szenved a színházművészet. Ritka az az előadás, amely a játék, a személyes felmutatás mágikus energiáira hagyatkozik. Érthető, hiszen a közös gondolkodási alapot nyújtó hit hiánya megkérdőjelezi a meséket. Mit kezdjen hát egy…

  • Markó Iván Siratófala Jeruzsálemben

    A sötét színpadon egyetlen árva fénycsóva lányok gyűrű­jét világítja meg. A kör közepén fekete, göndör hajjal, borostás arccal, fekete ingben és nadrágban a próféta, kezében óriási bot. A gyűrű szétnyílik, a próféta a színpad szélére jön, és bot­jával kimérten, de ütemesen koppantgat. Újabb két reflektorfény gyullad ki, a színpadon derengő félhomály. Tizenegy su­dár lány között…

  • Shefford Budapesten és New Yorkban

    Hogy kerül az angliai kisváros ilyen messzire valódi helyétől? Úgy, hogy a Wesselényi utcai gyerekek mutatták be, először iskolájuk purimi ünnepén a Judith Grünfeld hasonló című re­gényéből készített musicalt, méghozzá angol nyelven! A Shefford igaz törté­neten alapul. Ide mene­kítettek több tucat gye­reket szinte percek­kel a második világhá­ború kitörése előtt Németországból. Shef­ford jómódú családjai kezdetben fenntartással,…

  • Májusi vendégjáték

    A Habima színház Budapesten A május 3-a és 10-e között sorra kerülő Izraeli Hét keretében várható a Habima, az izraeli Nemzeti Színház vendégszereplése. A vendégjáték kapcsán kérdeztük Rónai Andrást, a Valahol Európában egykori Ficsúrját, a 43 éve Izraelben élő állami díjas színészt, a Habima örökös tagját, a színház múltjáról, jelenéről, egyben arra kértük, mondjon néhány…

  • Telt ház előtt játszik a Varsói Zsidó Színház

    A Hegedűs a háztetőn adaptációja kerül színre, jiddis nyelven. Ka­mińska színháza sohasem szűnt meg létezni, még a lengyel zsidók történelmének legsötétebb napjaiban sem. Az anatevkai zsidók a cári Oroszor­szág önkénye alatt sínylődnek. A sab­bat szentsége és pogrom előtti csend jellemzi a kort. 1991. november közepe óta egész Varsó ezen a zsidó léten zo­kog és derül,…

  • Golde és a Tejesember Kaposváron

    A Kaposvári Zsidó Hitközség Ba­ráti Köre és a Bét ólám Alapítvány közös programot – színházi estet – szervezett a Hitközség székha­zában. A baráti kör nem vallási alapo­kon szerveződő, de zsidó szellemben működő társaság. Célja a zsidó kultúra értékeinek őrzése, s annak elősegítése, hogy a fiata­labb korosztályok megismerhes­sék népünk történelmét, szokása­it, harcait a fennmaradásért. Kul­turális ismeretterjesztő…

  • Dybuk-történelem

    Igazi csemegében részesülhetnek a színház-kedvelők az idei évad kezdetén. A Független Színpad Shalom An-Ski: Dybuk című darabját tűzte műsorára, három képben – két részben. A héber kabalista legenda szerzője polgári nevén Slómó Zanwil Rappaport, 1863-ban született Vityebszkben, gyermekéveit is ott töltötte szüleinek házában. A héderen kívül soha, semmiféle iskolába nem járt. Már serdülő korában csatlakozott…

  • Gondolatok Joshua Sobol Gettójához

    Megnéztem a zsidó apától és arab anyától származó író, Joshua Sobol dokumentumjátékát, a Gettót a Ma­dách Színház társulatának előadásá­ban, Mácsai Pál rendkívül érzékle­tes rendezésében. A darab egy drá­matrilógia első része, amelyet siker­rel játszanak a világ sok országá­ban. Immár nálunk is. Bár a „siker” szót az ügyhöz nem illőnek érzem. Inkább így mondom: nagy érdeklő­dés mellett.…