• A megtalált élet

    A mai negyvenesek-ötvenesek közül sokan a 60-70-es években talán ma­guk is ott leselkedtek a Gerlóczy-klub elhíresült E épületében. Ott játszott valamiféle sajátos soult és dzsesszzenét egykor az Atlas. Veze­tője Flamm Ferenc rekedtes, lélekbe ható hangú énekes, „mellékesen” az Iparművészeti Főiskola hallgatója. Az utolsó vizsgát hagyta félbe a benne megszólaló zenéért. Épp úgy, ahogyan húsz esztendővel…

  • Korunk hegedűse: Itzhak Perlman

    Akár csörgedező patak A klasszikus zene télen piacra került CD-lemezei között a legnagyobb sikert az angol EMI cég által kiadott Antonio Vivaldi hét hegedűversenye aratta. A hegedűszólamokat egy izraeli művész, Itzhak Perlman játssza. Köztudomású, hogy a világ legjobb hegedűművészei között a zsidók – hadd éljek egy mostanában diva­tos kifejezéssel – létszámukat erősen meghaladó arányban találhatók.…

  • A Szivárvány barokk hangjai

    Ki érti meg hogy szeptember 5-én délután a MERLIN SZÍNHÁZ­BAN miért van fogadás, miéit azon jelenik meg a zsidó köz­ős kulturális élet s a művészvilág szá­mos tagja a „Jeruzsálemi napok” – há­rom kiváló táncosa ellenére – vitatható értékű balettműsorán, míg ugyanabban az épületben este, a hangversenynek méltó környezetet adó városházi díszteremben csak a szereplőkhöz tartozó…

  • Az ember a hegedűn nem játszik, hanem imádkozik

    Budapesti beszélgetés a klezmer muzsikus-filmrendező Yale Strommal Yale Strom filmjének, AZ UTOLSÓ KLEZMER-nek világpremierjét másfél évvel ezelőtt, a berlini filmfesztiválon tartották, nagy sikerrel. Pár hónappal később ezzel a filmmel nyitották meg Budapesten a TÖRÉSVONALAK című filmhetet, amely az ANNA FRANK A VILÁGBAN rendezvénysorozathoz kapcsolódott. A rendezővel magyarországi látogatása során beszélgetett Surányi Vera. Filmjének főszereplője a…

  • Zsidó zenei kutatócsoport alakult

    Jubál utódai A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ zene feltérképezése, a száj- hagyományban élő közösségi zsidó zenei anyag megörökítése régóta aktuális és nyomasztóan sürgős feladat. A század folyamán többen is foglal­koztak e tradíció tanulmányozásával. A holocaust hatása volt az is, hogy a gyűjtések komoly része megsemmisült és minimálisra csökkent e zene műve­lőinek száma. A végveszélybe jutott kulturális örökség…

  • Megnyílt az új Izrael Operaház

    TEL-AVIVBAN Arturo Toscanini vezényletével 1937-ben mu­tatkozott be a Filharmóniai Zenekar, azóta zenei központ a város. 1947-ben Edis de Philipe énekesnő létrehozott egy operaházat is, de olyan színpaddal, amely csak kevés szereplős művek bemutatására volt alkalmas, kicsi volt a nézőtér befogadóképessége is, bár olyan énekeseknek is ugró­deszkaként szolgált, mint Placido Domingo. 1982-ben alkalmatlansága, méltatlan körülményei miatt…

  • Shalom a sztár – Prágában

    Egy csehországi rockegyüttes karrierje AZ EGYIK legnépszerűbb cseh rockegyüttes, a Shalom da­laiban – amelyeknek stílusát a hozzáértők valahol az U2 és a Depeche Mode közé teszik – gyakran bukkannak föl zsidó szimbólumok, lógójuk pedig egy menóra. A banda vezetője, Petr Muk, tősgyökeres cseh família leszár­mazottja, azt fontolgatja, hogy zsidó hitre tér. A rockegyüttesek mindenféle rejtelmes…

  • A válasz bizonytalan

    A Jerusalem Post 1994. május 21-i számában riportot közölt a prágai Shalom rockzenekarról, melynek nemcsak neve héber, hanem sok daluk témája is zsidó vonatkozású. E cikk fordítása lapunk 17. oldalán olvasható. Gócza Anita megmutatta három ismert rockzenésznek, és véleményüket kérte: elképzelhető-e Magyarországon ilyen zenekar?21-i számában Müller Péter Sziámi: Előfordulhat, hogy vezetik a slágerlistát, de az…

  • Az Ének ideje…

    (Országos Rabbiképző Intézet Goldmark kórusa: Eljött az ének ideje. Preludic Kft. 1993.) A bibliai idézetet az Országos Rabbiképző Intézet Goldmark Kórusa által megjelen­tetett compact disc borítóján olvashatjuk. A hasonló című és tartalmú műsoros kazetta már egy éve kapható, bár volt egy rövid időszak, amikor nem lehetett hozzájutni: egyszerűen elfogyott. Az érdeklődésre való tekintettel a kazetta…

  • Az IPO a Margitszigeten

    Az Izraeli Filharmonikus Zene­kar, Zubin Mehta vezényleté­vel augusztus 11-én hangver­senyt adott a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Az est az évad – sőt, több évad – kivételes zenei eseménye, amelynek védnöki tisztét közéletünk és kultúránk jeles személyiségeinek élén Göncz Árpád köztársasági elnök, Ezer Weizman, Izrael állam elnöke és Lal Thanzaua Phudaite, az Indiai Köztársaság magyarországi rendkívüli és…

  • Klezmer: elmúlás és feltámadás

    Egy menyegző klezmer1 nélkül rosszabb volt, mint egy temetés könny nélkül” idézhetjük Yale Strom Az utolsó klezmer című, 1993 végén bemutatott filmjéből. A dokumentumfilm címszereplője, a lengyel Leopold Kozlowski a II. világháború előtt egyike volt Lengyelországban a jiddis népzenét játszó hat-hétezer klezmernek, majd egy haláltáborból megszökve előbb partizán, majd a varsói Jiddis Színház és a…

  • A leples bitang kozmopolita üdvözlete

    „Homoszexuális vagyok, zsidó vagyok, zseni vagyok.” – nyilatkozta megragadó tömörséggel néhány éve Allen Ginsberg buddhista drogbarát, vegetáriánus anarchista, költő és clown teljességügyi szakember. A beatnemzedék örökifjú szentje (67 éves) két budapesti fellépése tanúsága szerint ugyanazt a generációt vonzza, mint három évtizede. Csakhogy a mai tizen- és huszonéveseket. Régi hódolói közül (ők persze megöregedtek) lényegesen kevesebben…

  • „Ezek a dallamok csak együtt működnek”

    Beszélgetés a Muzsikás együttes magyar zsidó népzenei gyűjteményéről A Muzsikás együttes 1973-ban alakult Létrejöttük annak a hatvanas évektől indult reneszánsznak a része, mely a néphagyomány újrafelfedezését, az autentikus népi kultúrához való visszanyúlást tűzte ki céljául. A hetvenes években a Bartók Táncegyüttes indította útjára a táncház mozgalmat, felelevenítve a tradíciót, hogy a zenét és a táncokat…

  • Koncert a Vigadóban

    Rangos kulturális eseményként jegyezték be Budapest őszi-téli zenei kalendáriumába a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Nemzeti Filharmónia Zsidó dallamok a zeneirodalomban című estjét. Értékessé tette már maga a program. Az ugyanis miközben megőrizte az eltérő ihletettségű és stílusú komponisták műveinek sajátos hangját, köztük olyan harmóniát teremtett, amiben a művek koherens koncertté álltak össze. Bizonyára…

  • Régi nóta, hírhedt nóta

    Szomorú ismertségre, mondhatni hírhedtségre tett szert a múlt század végén és századunk első évtizedeiben egy zsidóellenes gúnydal, az ún. „Erger-Berger”. Refrénjéről – Erger-Berger Schossberger (Minden zsidó gazember…) – nyerte közkeletű elnevezését. Különösen a 20-as években zengett nagy hangerővel az ostobák ajkán. Rengeteg incidens, botrány volt körülötte. Általános volt pl., hogy amikor kávéházakban, vendéglőkben rendelték a…

  • Magyar kántorok

    Az itthoni hanglemezek kiadását figyelemmel kísérve egyre gyakrabban találkozhatunk a zsidó kultúra valamely kevéssé ismert szegmensével. A nemrégiben alakult Duo-Sound kiadó igazi nagyünnepi zenei csemegét kínál az érdeklődőknek a következő címen: Zsidó kántorművészet Magyarországon. Praktikus üzleti meggondolásból az anyag CD-n, hanglemezen és kazettán egyaránt megvásárolható. A sokak által csak alig-alig ismert hazai héber liturgikus kántorművészetbe,…

  • Klezmerek

    Június 10-én páratlan koncert helyszíne volt a Csokonai Művelődési Központ. A New York-i The Klezmatics együttes jiddis népzenét játszott a zsúfolásig megtelt kultúrház érdeklődőinek. A műsort végighallgatva nyugodtan állíthatom, hogy minden várakozást felülmúlt a modern klezmerek (héber: hangszer, amely a jiddis vándor zenészekre utal) budapesti bemutatkozása. Legnagyobb erényük talán abban keresendő, hogy nem reprodukálni, „megidézni”…

  • Zsidó elhivatottság: Zsidók a magyar zenei életben a két világháború között

    Magyarországon, a 19. század folyamán, de még inkább a 20. század kezdetén, a zsidó értelmiség aktív részt vállalt a modern zeneélet megteremtésében.1* Az 1929-ben kiadott Magyar Zsidó Lexikon több, mint 400 nemzetközileg elismert zsidó-ma- gyár zenészt sorol fel.2 Ez a szám, bármily impozáns, természetesen még megközelítő képet sem ad- hat a magyar zsidó értelmiség szerepéről…

  • Híres kántorok

    Igazi zenei csemegével lepte meg nemrégiben a kántor­művészet iránt érdeklődőket a Hungaroton Kiadó. Az Izrael Music jóvoltából archív felvételeket adtak közre a héber kántorművészet elmúlt évtizedeiből és a századforduló ide­jéből, a legjelesebb képviselők előadásaiból válogatva. Olyan világhírű művészek ünnepi dalai hallhatók CD-n és kazettán, mint Jossele Rosenblat, Moshe Koussevitzky, Misa Ale­xandrovich, Zeib Glantz, Zavel Kwartin…

  • Szefárd koncert

    A hagyomány szerint több mint ezer évig éltek zsidók Spanyolország földjén. A közismert regényes elbeszélés szerint egy tengeri hajóútnak köszönhető a „spanyol zsi­dó fénykor”. Száádja Gáón halála után, amikor Babilonia akadémiái már hanyatlottak, négy kiváló ember indult út­nak, hogy pénzt gyűjtsön az is­kolák számára. Tengeri útjukon arab kalózok fogságába kerül­tek, akik rabszolgául adták őket távoli…