Közismert a zsidó népzenészek szerepe a magyar zenekul­túrában. Rózsavölgyi Márk volt a legismertebb. Halálát Pe­tőfi Sándor is megsiratta: Vén muzsikus, mit vétettem én néked, Hogy mindig csak szomorítasz engemet? Keseregtem, mikor szólt a hegedűd, Hejh, nem szól már, s ez nekem még keserűbb! Ez nekem még keserűbb! Csokonai Mihály a Dorottya I. könyvében írja: Ím…

Évszázadok héber dallamai Zenei életünkben egyedülálló sorozat bemutatására vállalkozott a Budapesti Tomkins Énekegyüttes. Az elmúlt hónapokban alkalomról alkalomra a legjelentősebb fele­kezeti liturgiák keresztmetszetét adták a Budavári Palota E épületében, a Királypincében. „A liturgiák eredete és művészete” című Szakrális Művé­szeti Szabadegyetem sorozattal párhuzamosan szombat esténként élő hangversenyeken ismerhette meg az érdek­lődő közönség (telt ház mel­lett) az…

Nagyapa és „unokája” a tradíció szolgálatában  Az ősi tradíció, az elődök tudásának, tapasztalatá­nak átadása, mindig is fontos jellemzője, igazi ismerte­tőjele volt a zsidóságnak. Elsősorban a vallási hagyo­mányok terén nyilvánult meg ez a tulajdonság, de az élet szinte minden területére – különösen a művésze­tekre – hatással volt ez a gondoskodás. A muzsikát szeretők nemrégiben Budapesten két…

A tradicionális dallamoktól a kortárs zenéig Az évről évre megrendezésre kerülő őszi ״Korunk zenéje” sorozat minden alkalommal tartogat meglepetést az érdeklődők számára. Az idei kortárs zenei fesztivál október 7-i hangversenye minden szempontból ebbe a kategóriába sorolható. Talán nem túlzás azt állítanom, hogy a hazai közönség számára teljesen ismeretlen zenei világot interpretált két izraeli művész a…

Az izraeli születésű Joseph Malovany korábban a Tel-Aviv-i Bilu zsinagógában és az izraeli hadseregnél, majd Johannesburgban, valamint a londoni zsinagógában működött kántorként. Legmagasabb zenei végzettségét a Tel-Aviv-i Zeneakadémián, valamint az angol Royal Academy és a Trinity College zenei tagozatán szerezte. Művészetét sokfelé ismerik már a világon, hiszen énekelt a brooklyni zsinagógában, a detroiti imaházban, a…

Gondolatok az erdélyi jiddis népköltészet egy sajátos zenei továbbéléséről A kutatók többsége úgy véli, hogy elsősorban a zsidóság mély vallásossága volt az, ami a Szentírás, az imák és egyéb vallásos iratok szavait és kifejezéseit átvitte a profán nyelvhasználatba, függetlenül attól, milyen nyelvet használt a zsidóság a mindennapi életben. A vallásos lelkület természetes velejárója a bensőséges…

A Festetics grófok egykori fészkének legszebb terméből, a tükrösből a parkba száll a héber ének: Ámi mamin… Hiszem és vallom… A dalt, mint a megelőzőket és az utána jövőket, elismerő tapssal köszöni meg a közönség: Keszthely zenebarátai, a város vezetői és más közéleti személyei, zsidósága, valamint az utcai plakátok invitálására betévedt külföldi turisták. Hallgatjuk sábbát,…

Amióta – negyvennégy éve – Bronislaw Huberman nincs az élők sorában, a világ zenei közvéleménye Yehudi Menuhint tudja a legnagyobb élő hegedűművésznek. Az egybevetés kettejük között több okból helytálló. Mindketten Mozart-korban, Huberman tizenegy, Menuhin tizenkét évesen lépett közönség elé, bizonyítva még a legnagyobbak között is kivételes zsenialitását; mindketten a kelet-európai származású, zsidó violinisták (Jascha Heifec,…

A városkája nevét viselő együt­tes áprilisban érkezett kalocsai, kecskeméti és két budapesti fellé­pésére. A 30 nőt és férfit ottho­nuk közelsége és a munkahelyi ismeretség hozta össze, de az éneklés öröme tartja egybe. He­tente két próbán csiszolja tehet­ségüket művészetté a hazájukban ismert karmester: Jákob Hollander. Magyarországi tartózkodá­suk alatt egy héten át otthonuk­ban látták őket vendégül a…

Láng György 1942-ben, egy tél éjszakán, valahol, ismeretlen, vad tájakon kattogott a hosszú szerelvény. A marhavagonban összebújtak az áldozatok, mert már-már megfagy­tak a gyilkos hidegben. A felvi­déki deportáltak mélyen vallásos csoportja még sötétedés előtt igye­kezett valamelyest rendbe hozni magát. Ünnepnap volt, ezt akar­ták a lehetőségekhez képest meg­tartani – néhány szem hideg főtt krumpli és fagyos…

Musical a hét szűk esztendőről Tim Rice szövegíró és Andrew Lloyd Webber zeneszerző a huszadik század legnagyobb musicalsikerét aratták az Újtestamentummal (Jézus Krisztus Szupersztár). Ezt megelőzően az Ótestamentummal (József) még nem volt ilyen sikerük. Az előbbi és a további világsikerek azonban felértékelték ez utóbbit. Érthető és helybenhagyható döntés hát, hogy a Madách Színház most bemutatta.…

Rossitól Kodályig A Filharmónia igen szellemes bérleti koncertsorozatának estéin a különböző hitfelekezetek liturgiájához kötődő dallamok hangzanak el, a zeneirodalom számos műfajában. Ennek a sorozatnak a keretében ment végbe a Héber liturgikus dallamok című szép hangverseny a Tomkins Énekegyüttes, az operaházi gyermekkórus, Csavlek Etelka operaénekes, Perényi Miklós gordonka-, Gergely Ferenc orgona-, Prunyi Ilona zongora-, Vigh Andrea…

Aaron Copland halálára   1990. december 2-án New Yorkban meghalt Aaron Copland zeneszerző, karmester és zenei író. Az amerikai zenei élet egyik legmarkánsabb alakját veszítette el benne, aki sokoldalúság dolgában csak Leonard Bernsteinhez volt hasonlítható. Amikor – halála előtt két héttel – betöltötte 90. életévét, abban a tudatban ünnepelhette születésnapját, hogy maradandóan beírta a nevét…

Éppen 13 éve annak, hogy Munkácsról áttelepült Magyarországra egy fiatal zenész. De miután már Budapesten élt és dolgozott – a fővárosi Operettszínház zenekarában játszott -, még mindig el kellett telnie egy kis időnek, hogy valami egyedit, sajátosat alkothasson. Hogy rátalált a klezmer-zenére (amely nem más, mint régi hangszeres zsidó népzene), sok véletlen eredménye. Pedig nagy…

 Kálmán Tamás főkántor új lemeze A zsidó kántorművészet és az ope­raéneklés kapcsolatáról még gyer­mekkoromban szereztem első tapasz­talataimat. Akkoriban a fiúárvaház Vilma királynő úti, „fasori” templomába jártunk péntek estén­ként. 1939-ben az egyik istentiszte­leten gyönyörű hangú kántor éne­kelt. Kiderült róla, hogy a varsói opera tenoristája, aki a megszálló nácik elől menekült Magyarország­ra és itt abból él, hogy…

Zsidó dallamok a Vigadóban Boldogult úrfikoromban nem volt ínyemre a kötelező templomlátoga­tás, lett légyen az inspiráció akár iskolai fogantatású, akár drága szü­leimtől eredő. Más volt, ami mégis­csak elvitt – és önként vitt el – Jehova közelébe. A zene, amely gyermekként megfogott, és azóta sem enged. Egy baráti család férfi tagját elsőrendű bariton-hanggal, a felesé­gét mezzo-hanggal…

Kisgimnazista koromban kezdtem ismerkedni az operaműfajjal. Csak néhány ifjúsági előadást láttam még a Magyar Királyi Operaházban, amikor 1943-ban – sajnálatos mó­don az akkoriban még nem annyi­ra törpe, de fokozottabban üldözött kisebbséghez tartozván – szükség­szerűen el kellett jutnom az OMIKE operaelőadásaira is. Az OMIKE (ha jól emlékszem: Országos Magyar Izraelita Közmű­velődési Egyesület) operatársulata 1940-ben alakult, olyan…