Mazsihisz-közgyűlés: Horovitz alelnök lett – kiegyezés?

A Mazsihisz mai küldöttgyűlése adminisztratív légkörben zajlott, a küldöttek minősített többséggel elfogadták az alapszabály-módosításokat, fölvették a szervezet tagjai közé az új szentendrei hitközséget, elfogadták a jövő évi költségvetést és megválasztották a hiányzó tisztségviselőket. Az új alelnök a debreceni Horovitz Tamás lett, Tordai Pétert ezúttal sem segítették pozícióhoz a küldöttek. A Mazsihisz elnökének a jövőben sem […]

Continue Reading

BZSH-közgyűlés: Sok hűhó semmiért

A csütörtök esti évi rendes közgyűlésen a Budapesti Zsidó Hitközség küldöttjeinek nem sikerült eredményes döntést hozniuk sem az új alapszabály, sem a Vasvári Pál utcai templomkörzet jogállásának ügyében. Hiába hoztak a közgyűlés tagjai mindkét esetben elsöprő többséggel határozatot, a minősített többség nem volt meg, a jelenlévők alacsony száma miatt. Első küldöttgyűlését tartotta a Budapesti Zsidó […]

Continue Reading

A kormány 2,1 milliárd forint hozzájárulást nyújt

Vasárnap az Európai Maccabi Konföderáció (European Maccabi Confederation – EMC) Magyarországnak ítélte az 2019-es Maccabi Európa Játékok megrendezésének a jogát. A hír kapcsán Jusztin Ádámmal, a Maccabi Vívó és Atlétikai Club elnökével és Carlos Alberto Tapieroval, a Maccabi Világszövetség főigazgató-helyettesével beszélgettünk. Élvonalbeli kosárlabda játékos voltál. Hogyan kerültél a Maccabi VAC közelébe majd élére? Jusztin Ádám: […]

Continue Reading

Késlekedik az államosított ingatlanok visszaadása

Az ortodoxia is bejelentette igényét Lapunk szeptemberi számában jelent meg a Miniszterelnöki Hivatalból kapott információ az 1948-ban és a rákövetkező években államosított egyházi ingatlanok részbeni visszaszolgáltatásáról. Egyebek között beszámoltunk arról, hogy az interjú elkészültéig a hitközségek hetven ingatlant természetben igényeltek vissza, hatvan­négyért pedig pénzbeli megváltást kérnek, összegét 14 milliárd 626 millió forintban állapították meg. A […]

Continue Reading

A közösség jóvátétel parlamenti vitája

Már 1947 óta működnie kellene a Zsidó Helyreállítási Alapnak, amelynek felállítására a párizsi békeszerződés is kötelezte Magyarországot. Mi a tartalma, miért a késlekedés, hogyan fogadták a kormány előterjesztését a képviselők, mindez kiderült az Országgyűlés 1996. szeptember 11-i, majdnem egész napos ülésén, amely a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány előkészítéseként a kormány javaslatát kezdte megvitatni. A vélemények […]

Continue Reading

Módosul a büntető törvénykönyv

Csak február végéig lehet ZSIDÓT, CIGÁNYT, NÉGERT VERNI-SZIDNI? Hétvégeken az MTK ellen játszó mind több focicsapat szurkolóinak ezrei ordítják rendőrök jelenlétében: Mocskos zsidók! Büntetlen marad a náci köszöntést majmoló karlendítés, a nyilasokét utánzó árpád­sávos zászló lobogtatása, formaruhájuk viselése, „cigánymentes övezet” követelése, és enyhe pénz­bírsággal megúszható a színes bőrűek bántalmazása A fenti jelenségek megakadá­lyozása, szigorú és […]

Continue Reading

A helyre nem állított alap

Hazai és nemzetközi zsidó szervezetek ismét tárgyalnak e hónapban a kormánnyal a II. világháborút Magyarországgal lezáró, a győztes nagyhatalmakkal kötött Párizsi Békeszerződés 27. cikkelyéről, amely a többi között az elpusztított zsidók örökös nélkül maradt vagyonáról intézkedik. E vagyon összegyűjtésére és kezelésére 48 évvel ezelőtt létrehozták a Zsidó Helyre- állítási Alapot. Végezte-e feladatát? Miért lehetetlenült el? […]

Continue Reading

Új kárpótlási törvény?

Az Alkotmánybíróság 1995 februárjában állást foglalt az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvényről, amelyet a zsidó szervezetek és személyek is támadtak a törvény szövegében vélt vagy valós sérel­mekért. A nagyszámú kifogás önmagában is mutatja, hogy a sokat vitatott kárpótlási törvénykezésnek ez a különösen izgalmas „darab­ja” sem sikerült tökéletesre, […]

Continue Reading

Az álorvosi kísérletek magyar vonatkozásai

1965 tavaszán megállapodás jött létre a Német Szövetségi Köztársaság kormányával, hogy azok részére hajlandók kártérítési fizetni, akiken bi­zonyítottan álorvosi kísérleteket végeztek a különböző koncentrációs táborokban. Mivel ak­kor még nem volt diplomáciai kapcsolat az NSZK és Magyarország között, úgy döntöttek, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt égisze alatt fog ez megtörténni. A NÁCIZMUS ÜLDÖZÖTTEINEK BIZOTTSÁGA (NÜB) dr. Hajdú […]

Continue Reading

Törvényjavaslat a Holocaust-tagadás szankcionálására

Antall József miniszterelnökkel 1992 őszén történt találkozás után a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége eljuttatta a kor­mányfőhöz azt a törvényjavaslatot, amely a Holocaust ta­gadásának bűncselekménnyé nyilvánítását célozta, hasonlóan a többi európai országhoz. Az 1993 februárjában elküldött javaslathoz szakértői véleményt is küldtünk, ám 1993. május 3-án az igazságügyi miniszter meg­bízásából Dr. Bárd Károly államtitkár elutasító választ fogalmazott […]

Continue Reading

„A Parlament döntésére van szükség”

Interjú a Zsidó Helyreállítási Alapról Isépy Tamás államtitkárral A kormány 1993. március 11-én bizottságot hozott létre, amelynek az a feladata, hogy javaslatot dolgozzon ki az Országos Zsidó Helyreállítási Alap működtetésére, továbbá kezdeményezzen egyeztető tárgyalásokat a zsidó érdekképviseleti szervezetekkel. A háromtagú kormánybizottság eddig végzett munkájáról dr. Isépy Tamást, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkárát kérdeztük. – Az […]

Continue Reading

A Szombat körkérdése politikai pártokhoz

Az alábbi négy körkérdést intéztük hat politikai párthoz MDF, FKGP, KDNP, SZDSZ, MSZP, FIDESZ és a Független képviselők parlamenti csoportjához. A kérdések után közöljük a beérkezett válaszokat. 1. Hogyan értékelik a zsidó közösség helyzetét Magyar- országon; beszélhetünk-e egyáltalán „zsidó helyzetről?” 2. Szükségesnek tartják-e egy, a Holocaust tagadását szankcionáló büntető jogszabály megalkotását? Elégséges­nek tartják-e a kisebbségek […]

Continue Reading

A Csurka-pamflet a külföldi sajtó tükrében

A visszhang Magyarország: fajgyűlölő áramlatok vádja alatt Magyarország politikai fordulatot él át. 1990 tavasza, az első demokratikus választások óta Antall József miniszterelnöknek sikerült jól-rosszul megőriznie a kormányzó konzervatív koalíció legfőbb pártjának, az MDF-nek az egységét. De a törékeny egyensúlyt komolyan megingatta Csurka István író-képviselő, a párt jobbszárnyának (inkább szélsőjobb szárnyának) nem hivatalos szóvivője. Egy nyolcoldalas […]

Continue Reading

Kétértelmű „kárpótlás”

Itthon  „Csoda történt a Parlamentben” – így kezdi cikkét a Mai Nap tudósítója arról a szavazásról, amelyre április 7-én, a ké­ső délutáni órákban került sor, az úgynevezett második kár­pótlási törvény módosítványával kapcsolatban. Amennyi­ben a tisztelt Ház a miniszter ellenében minimális (51%-os) többséggel nem fogadta volna el Raj Tamás (SZDSZ) és dr. Gyurkó János (MDF) képviselők […]

Continue Reading

Kárpótlási diszkrimináció

A lopott holmi visszajár! Minden becsületes embert megdöbbentett a kormány nyilvánosságra került javaslata a politikai üldözöttek kárpótlásáról, mert az a többieket megelőzően és a legszörnyűbb megpróbáltatásokon átment zsidóságot a jóvátételből részben kirekesztené. Hogy ne csak az érzelmek alapján ítéljük meg a tervezetet, felkerestük dr. Tímár Györgyöt, hogy jogi véleményét kérjük. A neves ügyvéd a Budapesti […]

Continue Reading

Charta ’91

Régi hagyománya van a magyar politikában a kettős játéknak, a kétértelmű nyilatkozatoknak, az örökös elhatárolódásnak. Igaz, Kossuth szavaival élve az „egzigencziák művészete” mindig tág teret hagyott a lavírozásnak, a többféleképpen értelmezhető kijelentéseknek, csakhogy nálunk az egyes pártok taktikája idővel stratégiává emelkedett, s évtizedeken át lehetetlenné tette az állásfoglalást, távlati koncepciók kialakítását olyan alapvető kérdésekben, mint […]

Continue Reading

Állásfoglalás az állampolgári jogegyenlőségről

Szövetségünk érdekelt abban, hogy hazánk állampolgárai között a megértés, a kölcsönös tisztelet és a közös nemzeti célokért történő összefogás, a társadalom minden rétegével és érdekcsoportjával létrejöjjön. A közelmúlt eseményei arra késztetnek ezért bennünket, hogy felemeljük szavunkat és tiltakozzunk az Alkotmányunktól idegen faji megkülönböztetés és a fajellenes uszítás bármely részről megnyilvánuló jelensége ellen. A fajvédelmi propaganda-nyilatkozatokat […]

Continue Reading

Vita és fajvédelem

 Dr. Hasznos Miklós, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője, az 1951-1956 között munkaszolgálatot teljesítők szövetségének elnöke felkérte szerkesztőségünket az alább olvasható állásfoglalás közlésére. A szöveget egyidejűleg a Szent Korona és a Hunnia című lapoknak is megküldték hasonló kéréssel. Noha nem világos, miért esett ránk Hasznos úr választása, amikor a nevezett kiadványokkal ellentétben a Szombat sohasem nyitotta […]

Continue Reading

A pápa Magyarországon

Amikor Straub F. Brunó, a Magyar Népköztársaság elnöke meghívta II. János Pált, az akkori vezetés nem sejthette, milyen gyökeres fordulatok játszódnak le Kelet-Európában, mire a látogatásra sor kerül. Szabad választásokra, a Varsói Szerződés felbomlására, széleskörű privatizációra senki sem gondolt, bár már akkor, 1988-ban is érezhető volt, hogy a hivatalos ideológia bálványai, az antik istenekhez hasonlóan, […]

Continue Reading

Nem bagatell

 Időzavarral küzd a törvényhozás: a békés rendszerváltással tömérdek feladat jár, törvényi szabályozást kí­ván valamennyi, és lehet-e sietősen jó törvényeket alkotni tucat számra? A kormány is vétett hibákat, a par­lament egésze is, az egyes pártok szintén, hiszen nem könnyű eldön­teni, melyik teendő az előbbrevaló, és bajos a részérdekek természetes küzdelme közepette jogilag is szak­szerű módon érvényre […]

Continue Reading