Kategória: Belpolitika

Budapest, 1991. április 10. Antall József miniszterelnök úr részére Budapest Igen tisztelt Miniszterelnök Úr! A közelmúltban végbement Teleki Pál emlékünnepséggel kapcsolatban híveink, különösen az idősebb korosztály­hoz tartozók részéről olyan, nézeteinkkel egyébként azo­nos megállapítások érkeztek hozzánk, amelyeket éppen a kialakítandó nemzeti egyetértés érdekében szükséges­nek tartunk i.t. Miniszterelnök Úrral, a történettudós­sal és boldogult édesatyja a zsidóság által […]

Az alábbiakban rövid részletet közlünk a Töchija (Megújhodás) cí­mű cionista kiadvány 1945. május 13-i számában megjelent írásból, ami – egyebek között – azt bizo­nyítja, hogy az egységes zsidó csúcsszervezet létrehozása már sürgető kívánság volt közvetlenül a világhá­ború befejezése után, amikor a túl­élők közül is sokan még nem tértek vissza Magyarországra. „Egységes zsidó csúcsszervezetet! Az elnyomatás […]

 A Zsidó Diákok Magyarországi Szövetsége 1989 októberében alakult, körül­belül 110 tagja van és nevének ellenére jelenleg in­kább ifjúsági, mint diákszervezet: tagjainak mint­egy fele nem diák és tevékenysége nem az egyete­mek falain belül zajlik. Az egyetemi diákság megnye­résére tett első kísérletünk nem járt sikerrel: kitűzött plakátjainkat igen gyorsan letépkedték. Most indítjuk második rohamunkat. Létünk annak is […]

Először talán akkor fogott el hol­mi furcsa érzés, amikor pár hónapja kezembe került a Végjáték a Fehér Házban című szubjektív aktuálpolitikai krónika és lapozgatni kezdtem a helyettes szóvivő titkait. Ahogy ol­vastam, egyre erősödött bennem a felismerés, hogy ezek a titkok ma már mennyire érdektelenek. Ha te­hát bárkinek kételyei támadnának, hogy valóban végbement-e rendszerváltás minálunk, gondoljon […]

Sipos Tibor, a Németországi Ma­gyar Református Lelkigondozói Szolgálat elnökségének lelkészi tanácsbírája 1999. december 16-án nyilvánosan követelte két elnökségbeli tagtársának, dr. „vitéz” Czanik Géza tiszteletbeli örökös elnöknek és dr. Fáy Gedeon világi elnöknek a lemondását e tisztségeikről. Czanikot arra is felhívta, hogy mint arra érdemtelen, szolgáltassa vissza a szalaggal díszített Szövetségi Ér­demkeresztet, amellyel a nyugatné­met állam […]

Hetvennyolc éves korában az em­ber nem szövöget a messzi jövőbe nyúló terveket. Jászay Ferenc, aki 1945 előtt a budapesti rendőrség po­litikai osztályának volt a nyomozó­ja, ma 78 éves. Lassan két éve, hogy többen kezdeményezték: neve kerül­jön be az Igazak névsorába, amelyet a Jad va Sem Intézet vezet Izrael­ben, és az idős férfi kapja meg az […]

Az alábbiakban közöljük a Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete elnökének és elnökhelyettesének Göncz Árpádhoz, Antall Józsefhez és Szabad Györgyhöz intézett nyílt levelét. A legnagyobb magyarorszá­gi zsidó szervezet, a Munka­szolgálatosok Országos Egye­sülete, a MUSZOE több ezres tagsága nevében az 1938-1945. évek szenvedések­kel telített sokirányú jogsértéseinek erkölcsi-anyagi reha­bilitációjáért folytatott har­cunkban végzett munkánk során tisztelettel kérjük a Magyar Országgyűlés 34/1990. […]

A MIOK ügyvezető igazgatója: Zoltai Gusztáv. Az ügyvezető igazgató mellé rendelt nyolctagú vezető testület: az ortodoxia képviseletében Herczog László, a budapesti körzetek részéről László Miklós, a vidéki hitközségek részéről dr. Feldmayer Péter, a Magyar Rabbikar képviseleté­ben dr. Landeszmann György fő­rabbi, a Magyar Zsidó Kulturális Egye­sülettől Gadó György, a Magyarországi Cionista Szövet­ségtől dr. Jung József, a […]

Június 10. óta nem ábránd: meg­születőben az a szervezet, amelyik joggal jelentheti majd ki, hogy legitim módon képviseli Magyaror­szág egész zsidóságát. A MIOK köz­gyűlése ezen a napon a rabbikar javaslatára úgy döntött, hogy hoz­zálát önnön átszervezéséhez, és eb­ből a célból más zsidó szervezetek megbízottainak bevonásával előké­szítő bizottságot állít fel. Ez dolgoz­za ki azt a politikai […]

Amint erről a Szombat korábban már beszámolt, a magyarországi zsidó közösségek és szervezetek 1990 januárjában ad hoc bizottságot állítottak fel az antiszemitizmus elleni együttes és hatékony küzdelemre. Ebben részt vettek: az MZSKE, a MIOK, a MUSZOE, az Oneg Sabbat Klub, valamint a Zsidó Diákok Szö­vetsége. Csatlakozott a később meg­alakult B’nai B’rit és a Keren Kajemet […]

1990. május 28-án délután a magyar közélet legkülönbözőbb köreinek képvi­selői jelentek meg Raoul Wallenberg meggyalázott emlékművénél, hogy a svéd diplomata nevét viselő egyesület felhívá­sára díszőrséget álljanak. A szimbolikus eseményen részt vett egyesületünk számos tagja és vezetője is, demonstrálva a kisebbségek elleni indulatok megnyilvánulásaival szemben a különböző pártállású, nemzetiségű és felekezetű demokraták összefogását. Kár, hogy az […]

A sajtóból értesültünk arról, hogy nemcsak külföldön, de most már ide­haza is aláírásgyűjtés folyik zsidó nemzetiségi képviselet ellen. Értelmiségi körökben petíciót köröznek, amelynek címzettje a magyar országgyűlés. A széles körben tapasztalható és mesterségesen is táplált félreértések tisztázása végett leszögezni kívánjuk a következőket: A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület nem arra szerveződött, hogy politi­kai tevékenységet folytasson, noha […]

Nem tudjuk, hányan vagyunk zsidók ebben az országban, de azt tudjuk, hogy sorainkban és szervezeteink között több a széthúzás a kelleténél… Félreértések, fé­lelmek rongálják idegeinket. Perlekedünk, mert aki vallásos, rossz szemmel tekint arra, aki nem az; aki magát elsősorban vagy csakis magyarnak tekinti, az kárhoztatja azokat, akik egy etnikum része­ként akarják megélni zsidóságu­kat … A […]

TOLONGÁS ÉS ZSÚFOLTSÁG mi­att senki sem panaszkodhatott a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közgyűlésének május 20-án lezaj­lott második fordulóján. A közel 1800 főnyi tagságból csak mintegy százötvenen jelentek meg a Köz­gazdaságtudományi Egyetem nagy, rideg előadótermében, hogy elfo­gadják a módosított alapszabályt és a tavaly novemberi első forduló óta ügyvezetői minőségben működő el­nökség helyébe teljes felhatalmazá­sú, végleges elnökséget […]

EGYESÜLETÜNK KÖZPONTJÁT naponta tucatszám keresik fel volt deportáltak, munkaszolgálatosok és leszármazottaik, hogy írásba rögzít­sék az 1940-es évek első felében családjukat és személyüket ért sérelme­ket és károkat. Közismert, hogy a nem szocialista országokban élő volt deportáltak és a nácik által más mó­don üldözöttek az NSZK-tól jelen­tős kártérítésben részesültek és ki­egészítő nyugdíjat kapnak. Nyugat- Németország az 1960-as […]