„A magyar zsidóság már majdnem atomjaira esett szét, nem beszélhetünk közösségekről, szervezetekről…” – mondta többek között drámai hangú hozzászólásában dr. Schőner Alfréd főrabbi, a MIOK (Magyar Izraeliták Országos Képviselete) múlt év végén tartott közgyűlésén. Szavait mindennél jobban bizonyítja mindaz, ami ott történt és elhangzott. A legnagyobb infrastruktúrával rendelkező kelet-európai hitközség elnökségének négyéves mandátuma csak idén…
„Senki sem foszthatja meg a Panoráma szellemi műhelyét attól a dicsőségtől, hogy hegyeken és határokon átsugárzó erővel szőtte a szabadság szellemének szövetét…” – így kezdi „Chrudinákék” című cikkét Karácsondi Miklós az MSZP folyóiratában, az Új Fórumban. Nem akarom vitatni a cikkíró megállapításait a Panoráma stábjának szakmai érdemeiről, helyszíni riportjaik életszerűségéről. Kissé sokallom azonban a cikkből…
A Szombat 1990.2. számában tökéletes kudarcnak minősíti Kőbányai János a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1989 decemberében lezajlott közgyűlését, és elutasít minden „kártékony eufemizmust”, mely ezt a szerinte való tényt másképp minősíti, palástolja. Eszem ágában sincs vitatni jogát e véleményéhez és ahhoz, hogy lapunkban publikálja. A közgyűlést magam sem tartottam sikeresnek, bíráltam is, és sajnáltam, hogy…
Az „intifáda” nem képes felőrölni Izraelt – Látja ezt a szekrényt? – mutat házigazdám egy szép bútordarabra -, Betlehemben vásároltam, néhány héttel az intifáda előtt. – Ez az időmeghatározás sok izraeli tudatában olyan korszakot jelöl, mely ugyan nem volt valami régen, de amely már véget ért. Mégis, mennyire változtatta meg a helyi valóságot a zavargások…
A szovjet zsidóság országos kongresszusa A Szovjetunió hetven városából 126 zsidó szervezet és hitközség képviselői vettek részt 1989. december 19-21. között Moszkvában a szovjet zsidóság első kongresszusán. 1917 óta nem került sor ehhez foghatóra. A tanácskozás azért ült össze, hogy létrehozza a szovjet zsidók átfogó szervezetét, és hogy megvitassa, mit kell tenni azok jövőjéért, akik…
Elie Wiesel (61) Erdélyben született író, az amerikai zsidóság egyik legtekintélyesebb szóvivője, 1986-ban Nobel-díjat kapott. SPIEGEL: Mire gondolt Wiesel úr, amikor azt a sok német fiatalt látta, akik a berlini fal tetején viháncoltalk? WIESEL: Először örömet éreztem, hiszen a fiatalok nem azért gyűltek össze, hogy háborúzzanak, hanem azért, hogy szabadságukat éljenezzék. Ez mindig szép…
TALÁN SZOKATLANNAK, kissé erőltetettnek tetszik ez az összetett szó: kistörténelem. Azokat az eseményeket szeretném kifejezni általa, amelyek az utóbbi években, évtizedekben itt, Magyarországon, a közelünkben zajlottak és zajlanak. Mondhatnám úgy is: a két világháború között, alatt, után, még előbb és napjainkban. A nagy, történelmi jelentőségű események tudományos megítélése és elhelyezése a fejlődés folyamatában hamarabb és…
CSURKA ISTVÁN izgalmas játékba fogott az utóbbi időben: megpróbálja kipuhatolni a gyakran emlegetett „zsidó érzékenység” ingerküszöbét. Ha egy-egy nyilatkozata túlságosan élénk reakciót vált ki, visszavonja, illetve utólagosan értelmezi, elutasítva azt az interpretációt, amit vitapartnerei – tévesen – neki tulajdonítanak. Már-már úgy tűnik, hogy a vele való örökös sajtópolémia valójában egy rutinos színműíró által szerkesztett dialógus,…
CSURKA ISTVÁN ÚR, a Magyar Demokrata Fórum jeles tagja, valószínű képviselőjelöltje, az Új Esztendő 14. napján sokféle reagálást kiváltó eszmefuttatást adott elő a Vasárnapi Újság mikrofonja előtt. Utóbb nyilatkozatában elhatárolta magát az antiszemitizmus vádjától. A 20. század gyalázatának ítéli zsidó atyánkfiainak kitagadását és lemészárlását. Ezzel így rendjén is lehetnénk, hogy mégis távol tartom magam mind…
Míg a magyar országgyűlés megbízott elnöke New York-ban zsidó szervezetekkel tárgyalt, addig Pozsgay Imre Izraelben járt. Magyar-zsidó üzletemberek, mint A. Sarlós vagy a Reichmann testvérek, dollármilliókat készülnek az országba hozni. Mindeközben pedig – és mindezek ellenére – a magyar zsidóság közérzete rossz, ismét feltámad az emberekben az aggodalom, sőt a félelem. Ez utóbbi tényre Seifert…
Dr. Béri János (Bázel): A magyar zsidóság elsorvadása a kommunista pártállam 40 éve alatt MAGYAR ZSIDÓSÁG számát – statisztitkák híján – nyolcvanezerre, néha százezerre becsülik. Újságokban, folyóiratokban, könyvekben újból és újból ezekkel a számúikkal találkozunk. De valóságosak-e ezek? A válasz attól függ, kik és hogyan határozzák meg azt, ki a zsidó. Társadalmi, kulturális közösségek a…
Beszélgetés Bulányi Györggyel Ugyan nevét évtizedekig Magyarországon csak rendőri jelentésekben és szamizdatokban lehetett olvasni, mégis sokan ismerik, mint a magyar bázisközösségi mozgalom alapítóját, Bulányi György piaristát. Egyik méltatója szerint, ha kortársaink közül szentté avatnak valakit, akkor az Bulányi páter lesz. Most egy vele készült hosszabb beszélgetésből idézek föl két részletet. – Ha jól tudom, ön…
Szántó T. Gábor: (A Bodrogi-dosszié) II. rész JAJ AZ ÁLLAMNAK, ha olyan polgárával kerül szembe, akinek jogismerete lehetővé teszi, hogy kétségbe vonja az állam tevékenységének jogos voltát. A gépezetbe esett porszem a fogaskerekeket csikorgatja: Belügyminisztérium Panaszirodája Budapest Tisztelt Uraim! 1988. október 3-án és október 12-én panasszal éltem Önöknél. Ezen panaszaimban az éppen a törvények betartatására…
2009 május elején nehéz a következő választásokig látni, hiszen előttünk áll még az EP-választás nagymintás közvélemény-kutatása (50 százalékos részvétel esetén, 4 millió megkérdezett mondja el, elég pontos lakhely-megjelöléssel pártpreferenciáját). Mégis jól láthatóan zajlik már a „2010-x”-ben tartandó következő választás kampánya. Az MSZP-ben keresik a kormányfő-jelöltet (egyelőre csak azt lehet tudni, ki nem akar lenni), s…