Nemrég volt ötven esztendeje, hogy Márton Áront 1939-ben püs­pökké szentelték a kolozsvári Szent Mihály templomban. A második bé­csi döntés (1940. augusztus 30.) után a püspök katolikus hívei két ország területén éltek: Dél-Erdélyben Gyu­lafehérvár maradt a püspöki szék­hely, a Magyarországhoz visszacsa­tolt Észak-Erdélyben Kolozsvár kap­ta meg a katolikus főiskolát. Törté­nelmi tény azonban, hogy Márton Áront a magyar…

Olvasóink érdeklődésének igyekszünk eleget tenni, amikor lapunk hasáb­jain egymást követően bemutatjuk a magyar zsidó közélet vezetőit. Első­ként Engländer Tibort, a Magyarországi Cionista Szövetség elnökét. 1932-ben Tokajban született, s bár szülei már egyéves korában a fővá­rosba költöztek, iskoláskora előtt életének nagyobb részét Tokajban, nagyszülei körében töltötte. A ha­gyományosan vallásos zsidó élet megismerése e környezetben már felnőttkorában…

Emlékek 1944 áprilisa A legrövidebb háborús tanév volt az 1943-44-es. November 3-án men­tünk először iskolába, s áprilisban, húsvét táján kaptuk meg a bizonyít­ványt. Az iskolák kórházzá vedlet­tek. A padok helyét vaságyak és szalmazsákok foglalták el. A kitö­mött madarak a folyosóra ki­telepített üvegszekrényekből kitá­gult szemmel csodálkoztak rá a fel­fordult világra. A szokásos iskola­szagot – enyvezett padok,…

1962. nov. 22-én az Állami Egyház­ügyi Hivatal átküldi a Külügymi­nisztériumba „az izraeli követség tagjainak újabb illegális tevékeny­ségéről készült feljegyzés másolatát szíves tájékoztatás céljából. Elvtár­si üdvözlettel”: „Az izraeli követség két tagja egy bármicvón a Bethlen-téri templomban” November 3-án szombaton volt a Bethlen téri templomban Lajtai Pé­ter bármicvója. Megjelent ott az iz­raeli követség két tagja is. Az.…

A magyar zsidó történelmi múlt egyes epizódjait felidézve, az utób­bi időben egyre gyakrabban olvasható utalás Herzl ama „próféciájá­ra”, amennyiben előre látta, hogy a cionizmusról hallani sem akaró ma­gyar zsidóságot az antiszemitizmus fogja a cionizmus karjaiba hajtani. Az alábbiakban az Egyenlőség cí­mű zsidó hetilap 1924. július 26-i számában közzétett dokumentum alapján közöljük a Herzl Tivadar és…

„EBBEN AZ ORSZÁGBAN nagyon nagy az érdeklődés az aliják iránt. A zsidóságnak egy tekintélyes há­nyada, mely túlélte a háborút, leg­alább ötvenezer fő, azonnal ki akar menni Palesztinába… A visszaté­rők közül azok, akik nem találták meg egyetlen rokonukat sem, nem akarják és nem is tudják ebben az országban folytatni életüket és Erecbe akarnak menni. A zsidóság…

Emlékek vitéz Tarnóczay István m. kir. rendőrfelügyelőről Újságíró-szövetségi munkahelye­men keresett fel ötvenhárom febru­árjában az ifjú nyomozó. Udvarias volt, elnézést kért az alkalmatlan­kodásért, de – mint mondotta – azt kívánják felderíteni, hogy a há­borús években, a garanyi internálótáborban kik voltak a parancsnok besúgói. – Tudjuk, hogy ön is a tá­bor foglya volt – folytatta -, ne…

A Die Gemeinde, a bécsi hitköz­ség folyóirata Karl Pfeifer szerkesz­tő állhatatosságának köszönhetően ugyancsak napirenden tartja Eichmann és Wisliceny két magyar cin­kosának ügyét. A lap felhívta dr. Martin Kruse püspököt, a németor­szági evangélikus egyház elnökét, intézkedjék a méltatlan egyházi tisztségviselők menesztésére. Amint Sipos Tibor lelkész közlé­sei és Randolph L. Braham Magyar Holocaust című alapvető munkája nyomán…

A legutóbbi moszkvai per idején egyik nyilatkozatomban azt állítot­tam, hogy Sztálin az ellenzékkel folytatott harcában kihasználja az országban meglevő antiszemita ten­denciákat. Ezzel a ténnyel kapcso­latban nagyszámú levél és kérdés érkezett hozzám, amelyek általában – nem volna értelme elkendőzni az igazságot – igen naivak voltak. „Hogyan vádolhatja valaki a Szov­jetuniót antiszemitizmussal?” „Ha a Szovjetunió antiszemita ország,…

A római pápával még nem volt alkalmam találkozni, de csodálatos­képpen Jeruzsálemben akadt egy közeli barátom, aki valaha beszélt a katolikus egyház fejével. Barátom ma már hatvanöt éves elmúlt, de megszámlálhatatlan álmatlan éjsza­kán még mindig újra és újra átírja az elszalasztott alkalom szcenárióját. * Walder Lali huszonegy éves korá­ban életének már az ötödik nyelvét tanulta az…

1867-től 1934-ig „1. §. Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosíttatnak, nyilvá­níttatnak. 2. §. Minden ezzel ellenkező tör­vény, szokás vagy rendelet ezennel megszüntettetik.” Az emancipáció törvénybeiktatá­sa végleges jogi formát adott egy, már a gyakorlatban és érdemben megvalósult helyzetnek, mégis, a törvénybeiktatás ténye döntő jelen­tőségűvé vált. Alig két…

Sárkeresztúrtól Jeruzsálemig Rexa Dezsőnek, Fejér vármegye egykori tudós főlevéltárnokának (1872-1964) kimutatása szerint Sárkeresztúr községnek a harmincas évek elején 2840 lakosa volt. Fele- fele részben katolikus és reformá­tus. Közöttük élt a faluban kilenc zsidó. Valamennyi dolgos, szegény ember. Heten a Bruszt családhoz tartoztak. Ebben a famíliában született 1928-ban Bruszt József, akit szülei a re­formátus iskolába írattak.…

A szociáldemokraták állásfoglalása az antiszemitizmusról A magyarországi antiszemitizmus „kezelését”, a cionizmus fogalmának tisztázását és valóságos tartalmának felmutatását – bízunk ebben – politi­kai pártjaink mindegyike feladatának tartja. Annak, hogy e „téma” 1945 utáni történelmi előzményei közül csupán a Magyar Szociáldemokrata Párt 1946-os állásfoglalását mutatjuk be, nincs más oka, mint hogy kutatásaink során eddig ezt az egyetlen…

A magyar cionisták „kémtevékenységéről” 1952 végén, illetve 1953 elején részben a korábbi rossz emlékű Slansky-per, részben a moszkvai orvosperek hatására Magyarországon is felerősödött a zsidóellenesség. Nyilvánvalóvá vált, hogy cionista pereket készítenek elő nem csupán a már előbb feloszlatott Magyar Cionista Szövetség volt tagjai, valamint – szovjet mintára – cionista (zsidó) orvosok, hanem aktív politi­kusok, funkcionáriusok…

1945 tavaszán, a legújabb történeti kutatások szerint körülbelül április 12-13-án, Magyarország területéről az utolsó német és magyar fasiszta csapatokat is kiverték a szovjet had­sereg katonái. Felszabadulás (és) vagy megszál­lás történt ekkor? A kérdés tulaj­donképpen nem kérdés. Az ország területét megtisztították a nyilas és náci hordáktól, tehát az ő rémural­muk alól fölszabadították Magyaror­szágot. A szovjet hadsereg…