1840-től 1867-ig Fönnmaradtak az elmúlt idők­ből olyan súlyos intézkedések, mint a türelmi adó – ami ebben az idő­ben már több milliós hátralékra ug­rott fel s kilátástalan volt, hogy a zsidóság valaha is meg tudja fizetni -, s érvényben volt még a különö­sen sérelmezett és megalázó „zsidó eskü” is; de ettől eltekintve az or­szág lakossága minden…

Ez történt… 200 ÉVE: II. Lipót 1790. évi decrétumának 38. cikkelyéből: A zsidók­ról „… a karok és rendek ő szent felségének jóváhagyásával határoz­ták, (hogy a Magyarország és kap­csolt részei határain belül élő zsidók az összes szabad királyi városokban és más helységekben (üde nem ért­vén a királyi bányavárosokat) azon állapotban, melyben az 1790. évi ja­nuár elsőjén…

Buda visszavételétől 1840-ig BUDA ELESTE után gyors ütemben dőlt meg a török uralom Magyar- ország ‘területén s a királyság hatalmának helyreállításával egyidejűleg teljesem megváltozott a zsidóság helyzete is. I. Lipót császár buzgó és hithű katolikus, ki birodalmában polgári jogokat, viszonylagos sza­badságot kizárólag katolikus alatt­valói számára biztosított. Zsidók és törökök kisebb megszorítástól elte­kintve alig éltek nehezebb…

Az Úton című debreceni időszaki lapban és más sajtóorgánumokban napvilágot látott különféle antiszemita írások alapján úgy látjuk, hogy szerzőik és a hozzájuk hasonlóan gondolkodók hasznát vehetnék néhány új érvnek, a történettudomány egy-két nemrég tett felfedezésének. Hisszük, hogy hazafias kötelességünknek teszünk eleget, amikor lapunkban sorozatot indítunk annak újszerű megvilágítására, hogyan ármánykodtak a zsidók a magyar történelem…

  A SZOCIALISTA CIONIZMUS ideológiája a századelő kelet-európai zsidóságának körében fogalmazódott meg. Az úgynevezett letelepítési sáv kisvárosaiba kényszerített, a cári antiszemita politika intézkedéseitől talajukat vesztett, mesterségesen szított pogromoktól megrettent zsidó milliókból választódott ki nemcsak az oroszországi szociáldemokrata mozgalom vezető gárdájának jelentékeny csoportja, hanem Izrael földjének, Erec Jiszraelnek a visszahódítására indulóknak, a második alijának a hulláma…

A mohácsi vésztől Buda visszavételéig   A MOHÁCSI VÉSZT követő idők háromfelé szakították az addig egységes országot s e három terület politikai struktúrájának megfelelően különbözőképpen alakult a zsidóság sorsa is. A zsidók sorsa legsúlyosabb a nyugati részen, míg a legelviselhetőbb a török hódoltság alatt élőké. Budavár meghódítása után az ideiglenesnek látszó állapotok először vészt hozónak…

TAPOLCÁN a múlt század hetvenes éveiben fellendülőben a borkereskedelem. Az „LMF” – Lessner Manó Fiai – jelzésű hordókat szerte a Monarchia országaiban jól ismerik a borkereskedők, vendéglősök, kocsmárosok. Apja mellett a fiatal, határozott és a borászatot kitűnően ismerő Lessner Sámuel irányítja a kereskedőházat. Huszonhat éves, házasodni készül. Menyasszonya, Fanny, a bécsi Mayer Schlesinger és Charlotte…

Három évtized telt el azóta, hogy először írtam róluk, a tíz fiúról, tra­gédiával végződött hősies küzdel­mükről, Tíz nap és még nyolc cím­mel. A cikk megjelenése után kap­tam néhány levelet, íróik megdöb­benésüknek adtak hangot, hogy az addig eltelt tizenöt évben mit sem tudtak a nyilas terroristákkal vívott harcban elesett budapesti diákok­ról, Varró Andrásról és kilenc tár­sáról.…