Bár Dömsödön a polgármester szerint elszabadult a pokol, és a helyiek szerint jellemzően cigány betörők megfékezésére a Magyar Gárda segítségét is kérte, a Jobbik lakossági fórumát a klasszikus antiszemitizmus uralta. Ezért a legtöbbet ifj. Hegedűs Loránt tette, aki Solymosi Eszter meggyilkolásától a haza felvásárlásán át a magyarság tudatos kiirtásáig mindennel megvádolta a zsidóságot. A lakossági fórumon bemutatkozott a Jobbik képviselőjelöltje is.
Ifj. Hegedűs Lóránt nem kedveli a zsidókat. A Jobbik dömsödi lakossági fórumán úgy tizenöt perc után veszti el a türelmét, amikor a lelkészi és a politikusi hivatás összeegyeztethetőségéről és a Jobbik egész nemzetet képviselő mibenlétéről szóló szónoklatában hirtelen azt mondja, hogy a gyűlöletbeszéd kifejezés a magyar nyelvet meggyalázó kreálmány. Kis János tükörfordítása, „kicsit zsidós”. Innen már pillanatok alatt ott tartunk, hogy a tiszaeszlári vérvád ügyében a Rotschildok bulizták ki a szerinte amúgy bűnös vádlottak felmentését.
Újabb két perc múlva már a „galíciai söpredékről” beszél, majd váratlan fordulattal Radnóti Miklós Nem tudhatomját kezdi szavalni, aki ezek szerint mégis jó zsidó volt. De a pillanatnyi megingás után már arról beszél, hogy a kommün 21 népbiztosából 20 zsidó volt, és azt az egyet is csak azért tartották, hogy legyen, aki „sábátkor aláírja a rendeleteket”.
hirdetés
Nem a szexuális vágy hiánya miatt fogy a magyar
„A magyar antiszemita, de nem azért, mert az akar lenni, hanem mert azzá teszik ezek” – mondja. „Ezek” amúgy a magyarság kiirtásán munkálkodnak. A magyar ugyanis nem azért fogy, mert „tesztoszteron és ösztrogén vonatkozásában nem tudnánk az életet tovább adni”, a nemzetfogyás „egy előre megtervezett folyamat”.
A folyamatnak két lépcsője van szerinte. Egyrészt a „legnagyobb lélekszámú stigmatizált kisebbségnél a kommunizmus látszólagos bukását követően egy külön szociális segélyrendszerrel kifejezetten a demográfiai robbanást eszközölték, mindeközben […] a magyart irtották”.
Oroszország védelmezője
Ifj. Hegedűs lendületesen, átéléssel és fejből szónokolt, ezért csapongó volt. A magyarirtás víziója után a „pereszi országfoglalás” mantráját hozta fel, majd azon dühöngött, hogy miközben a Magyar Gárdát betiltják, az Inkal security létezhet, hogy a zsidók „szarért-hugyért” vásárolhatják fel az országot, hogy Kövér László felmenője vöröskommünös volt. Majd hirtelen váltással arról kezdett beszélni, hogy egyes vádak szerint a Jobbikot az orosz titkosszolgálat pénzeli.
A gondolatot függőben hagyta, de azzal nem sokat tett a gyanú eloszlatásáért, hogy következő gondolatmenetében Oroszország grúziai beavatkozását védte. Szerinte egyrészt a grúzokat az amerikaiak és a zsidók uszították Oroszországra, másrészt meg az abházok „rokonok, a nagy-turáni rasszhoz tartoznak”. Grúzia és Oroszország amúgy Dél-Oszétia miatt keveredett háborúba.
„Elszabadult a pokol”
A közönség moccanás nélkül hallgatta a zsidók elleni kirohanást. Valószínűleg ők is egy másfajta rasszizmusra készültek, amikor a fórumra indultak. Hiszen Dömsödön amúgy helyzet van [1], október 27. óta a Magyar Gárda vigyáz egy helyi lakosra. Az egzisztenciális válságba került rendőr egy barátja üdülősori házában húzta meg magát, ahol betörőkre lett figyelmes. A tettenért betörők, akiket a gárdisták cigányként azonosítottak, megfenyegették és állítólag kétszer meg is támadták.
Amióta viszont vigyáznak rá, nem történt atrocitás, mondja el érdeklődésünkre Nyakas János, a fehérterrorista különítményes Héjas Ivánról elnevezett gárdaszázad szóvivője. A rendőrség sem lép fel a gárdistákkal szemben.
Nyakas szerint Dömsöd „fertőzött, lassan a kisebbség lesz a többség”. Szerinte rengeteg a betörés, amit később a fórumon jelen lévő és felszólaló független polgármester, Bencze István is állít. Szavai szerint „két hete elszabadult a pokol”, ezért a gárda segítségét kérte a rendfenntartáshoz.
Biricz Józsefné is a betörésekre panaszkodott. Elcsukló hangon meséli a fórumon, hogy férjével már elhagyni se merik otthonukat, amióta betörtek hozzájuk. Több szomszédjához is betörtek, volt, amikor látta is a betörést, de „nincs kihez fordulnia”. Megnevezni nem meri a tetteseket „mert a végén rámgyújtják a házat”. A rendőrség állítólag tehetetlen.
Egy másik helybéli, akiról kiderül, hogy boltos, azt javasolja, hogy a lakosok fogjanak össze, és szervezzenek őrjáratokat. Szerinte amúgy a polgárőrök is jobban tennék, ha nem autóval járkálnának, hanem gyalog, kutyákkal járőröznének.
A Jobbik parlamenti képviselőjelöltje, Gerecz Attila a megoldást a csendőrségben látja, meg a jegyzőt felváltó falubíróban. A falubíró szerinte „bizonyos értékhatárig saját hatáskörben eljárhatna a bűnügyekben”. Mint most a jegyzők, tennénk hozzá. Azt is szeretné, ha a csendőr tanúvallomása önmagában döntő bizonyíték lenne. Hogy mi akadályozná meg a csendőrt abban, hogy a neki nem tetszőket egy tanúvallomással börtönbe juttassa, nem beszél.
Zsiráfinfluenza és a csehszlovák kérdés
De kár is lenne Gereczen számon kérni a dolgok következetes végiggondolását. Egy mondaton belül követeli a munkát terhelő járulékok csökkentését és a nyugdíj emelését. Hülyeségnek nevezi a Fidesz javaslatát a személyi jövedelemadó csökkentésére, majd azzal példálózik, hogy egy 150 ezer forintos bruttó fizetésből 45 ezret elvisz az állam. Személyi jövedelemadó formájában. Új alkotmányt akar, amire azért lenne szükség, hogy felállíthassák a csendőrséget. Moamer Kaddafi líbiai kormányfőhöz hasonlóan a gyógyszergyárakat gyanúsítja a sertésinfluenza kitalálásával, jövőre zsiráfinfluenzát vizionál. A nagy biznisznek ellentmond, hogy szerinte most már „ingyen oltással szúrják be a mérget” az oltópontokon, bár valójában ott ugyanúgy fizetni kell a vakcináért és a beoltásért is.
Külpolitikai kérdésekben is tévinformációkat sorol. Szerinte Sólyom Lászlót nem is tiltották ki Szlovákiából – az államfő belépését nem engedélyezték. Csehország mentességet kapott az EU-tól a Lisszaboni Szerződésben a Benes-dekrétumokra, mondja. Csehország valóban erre hivatkozva kért mentességet a szerződés Alapjogi chartája alól, aminek amúgy semmi köze nincs a dekrétumokhoz. Felmentést nem kapott, csak egy ígéretet, hogy az EU következő bővítésekor mentességet kérhet, de azt az összes EU-tagállamnak meg kéne szavaznia.
A cseh kéréshez szerinte Szlovákia is csatlakozott, ami szimplán nem igaz.
Megtapsolták a roma fiút is
Azt is állítja, hogy Martonyi János úgy írta alá a magyar EU-csatlakozást előkészítő szerződést, hogy nem is olvasta a hivatalos fordítást. Így történhetett meg szerinte az, hogy a magyar termőföldet semmi sem védi, majd egyből meg is cáfolja magát, amikor külföldiek 2011-ig tartó földvásárlási moratóriumáról beszél. Azután majd „eladják a földjeinket”. Hogy hogyan is adja el valaki majd helyettünk a földjeinket, azt nem részletezi.
Bemutatkozó beszéde végén végre rátér „a cigánykérdésre”. Van megoldási javaslata. El kell venni a cigányoktól a segélyt, helyette építhetnének utakat.
A fórum utolsó felszólalója egy húszéves forma fiú. „Az én belátásom szerint én kisebbségi vagyok” – kezdi. „Apám tisztességben felnevelt, dolgozom, 11 hónapja bejelentett állásban. Fiatal gyerek vagyok, aki még nem tudja, hogy mi az élet. Azért is jöttem el erre a gyűlésre, hogy tisztán lássam a dolgokat. Hogy nekünk fiataloknak mit érdemes. Hogy példát mutassunk a fiatalabbaknak, hogy a tízéves lássa, hogy az öt-hat évvel idősebb odamegy és segít. Példát kell mutatni a népnek. Fogjunk össze páran és egységes erővel szüntessük meg ezt az erőszakot.” Megtapsolták.
Széchenyi:” Minden nép gyorsan szaporodik Hunniában, csak a magyar veti ritkán magzatát, mint a sivatag büszke, magányos oroszlánja. A magyar tudat Mohács után jócskán összezavarodott, ráadásul a török kiverése után a nemzet energiája a kipusztított területekre összpontosult, azt népesítette be újra. Miközben a szlovákok gyorsan nyomultak utánuk.”
Coméniustól idegen volt az aktív forradalmiság, de az elmaradottság és az ” örökös jobbágyság” rendszere közötti összefüggést azonban észre vette. Az alacsony népszaporulatot, a szegénységet, a paraszti munkakedv hiányát, a betyáréletet, az urak kegyetlenségeinek, törvénytelenségeinek, s annak tulajdonítja, hogy nem szabadon vállalt, hanem kényszerített munka folyik. Erdély tört. II. köt. 1527. o.
A kiegyezést követő gentry világ tönkremenésével az árverésre került földbirtokokat a román egyház segítségével fölvásárolták: „Hétszáz középbirtok ment át zömében román parasztok egyéni vagy községi tulajdonába; amely folyamat a magyar tulajdonban lévő földek 144618 holdnyi csökkenésével járt.” Erdély története 1590. oldal. A román egyház a magyaroknak is adott földet, ha áttért a görög-keleti vallásra; melyet a római katolikus egyháznál kisebb anyagi követelések is ösztönöztek. Az eredmény: Szabó Dezső író tapasztalata: „Másnap dé¬lelőtt én tartottam az ünnepi prédikációt, melyet a közönség láthatóan értetlenül hallgatott. Mert ezeknek nagy része már alig ért valamit magyarul. Olyan ősi nevük van, mintha az Árpád apánk kortársai volnának, és teljesen elrománosodtak.” Szabó Dezső: Életeim 452. old. de 1700-1844 között 2200 ezer román települt be Erdélybe!