Összesen 12 országban 18 300 ember véleményét kérdezték meg. Az IS legnagyobb elutasítottságát azokban az államokban mutatták ki, amelyekben a legnagyobb a terrorfenyegetettség mértéke az IS által. Libanonban ez az adat 99, Jordániában 97, Irakban pedig szintén 97 százalékos volt. Az IS-t Mauritániában utasítják el a kevesebben, ahol 74 százalék nem kedveli a szélsőségeseket. A megkérdezettek 62 százaléka úgy látja, Szíriában a legjobb megoldás az lenne, ha megdöntenék Bassár el-Aszad rezsimjét. 12 százalék ezzel szemben úgy foglalt állást, hogy az ellenzéki csoportokat kellene megsemmisíteni. A megkérdezettek kilenc százaléka szerint politikai megoldás csak az IS feloszlatása után képzelhető el.

A megkérdezettek 23 százaléka azt közölte, hogy szívesen elhagynák hazájukat. Azon jordániaiak 95 százaléka, akik kivándorolnának hazájukból, gazdasági okokkal magyarázták ezt. Az elvándorolni vágyó irakiak kétharmada ezzel szemben a biztonság hiánya miatt döntene így. 29 százalék túl keveset keres ahhoz, hogy alapvető szükségleteit is fedezze. 48 százalék pedig azt mondta, csak annyit keres, amennyi ehhez elegendő. A megkérdezettek ötöde nyilatkozta azt, hogy jól keres. A felmérés megállapítja, a megkérdezett arabok 71 százalékának meggyőződése, hogy a demokrácia és az iszlám összeegyeztethetőek egymással. Ugyanakkor mindössze 44 százalék tartja saját hazáját késznek a demokráciára. 48 százalék viszont nem tartja érettnek erre országát.

A megkérdezettek 87 százaléka nyilatkozta azt, hogy hívő. 24 százalék mélyen hívőnek nevezte magát. Amikor azt kérdezték tőlük, mi a legfontosabb a hit szempontjából, 60 százalék az őszinteséget és a segítőkészséget jelölte meg.  Megosztotta a válaszadókat az egyház és az állam szétválasztásának kérdése. 52 százalék támogatja ezt, 44 százalék viszont ellenzi. Érdekes ugyanakkor, hogy a megkérdezett arabok 85 százaléka utasítja el Izrael elismerését. Ez a szám nagyjából ugyanekkora volt 2011-ben. A legkevésbé az Egyesült Államok külpolitikája tetszett a megkérdezetteknek (65 százalék nyilatkozott így), Irán (62), valamint Oroszország (54). A legrokonszenvesebbnek ezzel szemben a török külpolitikát tartják: 59 százalék vélekedett pozitívan erről.

A teljes cikk itt olvasható.