Rokonaim közül sokan estek áldozatul üldöztetésnek. Más családtagjaimnak menekülniük, bujkálniuk kellett. Érzékeny vagyok a menekültek sorsára, de anélkül, hogy ideologikus alapon szemlélném a bevándorlás, a migráció kihívásait. Konkrét világhelyzetről kell ma gondolkodnunk, óvatosan bánva a történelmi analógiákkal, mert aktuális politikai, kulturális kontextusokra és a lehetséges jövőbeli következményekre is figyelemmel kell lennünk.

A szempontok, melyek befolyásolnak, intellektuális és morális konfliktust okoznak számomra: a humanitárius szempontok, a biztonsági szempontok, a fenntartható megoldás, illetve a hosszú távú európai stabilitás szempontjai. A szív és az ész néha ütköző szempontjai.

A menekültek mostani első hullámát segíteni, támogatni kell. Segítenünk kell abban, hogy minél hamarabb eljussanak elsősorban  Németországba, ahová legtöbben menni szeretnének, s ahol talán be is fogadják nagyrészüket. Ez az idő ahhoz is szükséges, hogy rendezzük gondolatainkat Magyarországon és egész Európában, mert egész Európát váratlanul érte és letaglózta a menekültáradat.

Egész Európának át kell gondolnia az elkövetkező hetekben-hónapokban eszméinek, jogelveinek fenntarthatóságát, gyakorlati  alkalmazhatóságát, erőforrásait és biztonsági kérdéseit. Elképzelhető, hogy az elhúzódó közel-keleti és észak-afrikai válság egy olyan új világkorszak kezdete, melynek csupán az elejét látjuk, végkifejletéről még fogalmaink sincsenek.

Olyan megoldásra kell jutnunk, mely számol a realitásokkal, és nem veszélyezteti az európai status quót. Ki kell mondanunk, hogy ha folytatódik a krízis, a bevándorlók végtelen sorát Európa nem lesz képes integrálni. Meg kell mondanunk, hogy józan számítások szerint mennyi bevándorló befogadására vagyunk képesek együtt és államonként; mi az a szám, amin túllépve, európai fájdalmunkkal és európai lelkiismeret-furdalásunkkal küszködve, de be kell zárnunk a kapukat, és létre kell hoznunk az Európai Unió hatékony határőrizetét.

Ki kell mondanunk azt is, hogy Európa nem minden állama képes nagy létszámú menekültcsoport, illetve migránsok befogadására. Eltérő történelmű, mentális állapotú, eltérő lélekszámú és gazdasági helyzetű társadalmak eltérően reagálnak a kérdésre. Ha túlterheljük őket, meginoghat a sokszor amúgy sem stabil helyi status quo, a szorongás erősödhet, a társadalom szembefordulhat a menekültekkel, a józanabb politikai erőkkel, és idegengyűlölő szélsőségesek kezébe csúszhat át a hatalom.

A teljes cikk itt olvasható.