Elhunyt Kertész Magda, Kertész Imre Nobel-díjas író özvegye.
A hírt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere közölte a Facebook-oldalán pénteken.

A miniszter azt írta: Elment közülünk Kertész Magda, Kertész Imre életének titkos erőforrása. Nyugodjék békében.
Kertész Magda Kertész Imre második felesége volt, 1996-ban házasodtak össze.
*
Ha megkérdik tőlem, mi az, ami életben tartott, azt kell válaszoljam: a szerelem – fogalmazott Kertész Imre egyik írásában. Magdához szólt e mondatával, aki élete utolsó két és fél évtizedében társa volt. Társa a negyedszázada elhunyt Albina után, aki a Sorstalanság megírása előtt és keletkezése idején állt Kertész mellett, szintén évtizedeken át. Magdáról írt így, akivel a koncentrációs tábor „boldogságát” követően – a Sorstalanság utolsó előtti oldalán, az emberi szabadságot érintve vallott így -, majd a diktatúra tapasztalatai után, megismerhette talán a szabad világban a gondtalan boldogságot.
Magda polgári keresztény középosztályi hátterével egy olyan életformát kínált, mely után Kertész titkon vágyakozott. Magabiztosság, stabilitás, elegancia. Mindaz, amiből oly kevés adatott közép-európai zsidóként, holokauszt-túlélőként, íróként, független szellemként a kádári Magyarországon.
Az irodalmi életrajzírók számára izgalmas kérdés, hat-e, s ha igen, hogyan hat egy írói életpályára, gondolkodásra egy társ, aki alkalmasint részben eltérő háttérből érkezett, mint maga a szerző.
Kertész Magda mindössze néhány hónappal élte túl az idén március 31-én elhunyt Kertész Imrét.
„Magda polgári keresztény középosztályi hátterével egy olyan életformát kínált, mely után Kertész titkon vágyakozott. Magabiztosság, stabilitás, elegancia.”
Hm, azt hiszem, ezt a mondatot a szerző nem gondolta át…
Vicces.
Az már kevésbé volt vicces, hogy a felesége – legyen neki könnyű a föld! – miatt hódolt be Kertész a Fidesz-kormányzatnak.
Az általad idézett mondatok, nem viccesek, sokkal inkább hazug és visszatetsző! Fogalmam sincs arról, a cikk írója vajon, mire alapozta ezt az állítását?! Talán jobb lett volna, informálódott volna Spiró Györgytől, mindkettőjük barátjától.
A „vicces”-t a „hazug és visszatetsző” keserű eufemizmusaként használtam…