Olvasói levél Gadó János cikkére
Gadó János „A régi zsidógyűlölet már erejét vesztette, az új még a kapuknál várakozik” című cikkében átfogó képet ad a jelenlegi antiszemitizmus típusairól, a világ különböző helyszínein élő zsidóság érzékenységéről, és sok más egyébként érvényes állítása között kijelenti, hogy Magyarországon a „nacionalizmus már nem antiszemita a régi módon, mert a zsidók helyett új ellenségeket talált magának” amely állítással, a saját, a cikkírótól eltérő tapasztalataim okán úgy érzem vitatkoznom kell.
A XIX. században kikeresztelkedett zsidók leszármazottjaként, – akinek bejárása van a budai és vidéki konzervatív értékrendű, jobbra szavazó, nem egyszer nemesi származással rendelkező polgárok belső köreibe – azt tapasztalom, hogy az erősen nacionalista hangvételű beszélgetésekben bizony fel-felüti a fejét, az általam „csendes antiszemitizmusnak” nevezett jelenség, mely nem megy az utcára, nem uszít, nem protestál, mi több jófiúként kikéri magának, ha antiszemitizmussal nyíltan megvádolják, viszont saját berkein belül, amolyan „magunk között vagyunk” helyzetben, „ha nem lát és nem hall senki sem”, az antiszemitizmus szelleme szerint él, antiszemita retorikát alkalmaz.
A keresztény középosztály bizonyos körei által „házuk és váruk” négy fala között kivitelezett beszélgetésekbe tévedve, a jó ízlésű állampolgár, a jóindulatú és filoszemita zsidó-keresztény párbeszéd helyett, a harmincas évek antiszemita diskurzusában találja magát, és sokszor megdöbbentő megállapítások fültanúja lehet. A német hadsereg magyarországi beavatkozásának éltetése, túlzásba vitt germanofília, egykori náci összeesküvés-elméletek, és kollaboráns felmenők tetteinek propagálása, zsidó kultúrától való idegenkedés és távolságtartás – pl. születendő gyermekek névválasztásában a zsidó gyökerű nevek elvetése -, a Holokauszt megtörténtében a felelősség kérdésének hárítása.
Saját tapasztalataim szerint, a Magyarországon az antiszemitizmussal szemben érvényben lévő zéró tolerancia éveiben, amikor a politika felszíni megnyilatkozásaiban üldözi az antiszemitizmust, a „régi módú” antiszemitizmus korántsem tűnt el a társadalomból, csak a konzervatív értékrendű családok lakásainak négy fala közé szorult, ily módon létezik.
E családok magatartásában, – melyek közül nem egy a Horthy rendszerben magas pozíciókat betöltő elődökkel rendelkezik – a felmenők második világháború alatti bűnös tetteinek, normálisan működő társadalomban szükséges felülbírálása helyett, az ősök bűnös múltjára való büszkeség jelenik meg, s mint ilyen az antiszemitizmusnak e formája összefügg a magyar társadalom több generációs amnéziájával, a magyar társadalom tagjainak a Holokauszt megvalósításában játszott szerepével való szembenézés hiányával. Állításom szerint a közösségi elszámolás hiánya táplálja a magánszférába visszakényszerült „csendes antiszemitizmust”.
A magyar társadalomban mindeddig nem alakult ki, olyan minden társadalmi réteget érintő párbeszéd a Holokauszt megvalósításában a magyar nemzet tagjainak játszott szerepéről azaz felelősségéről, mint ami a nyugat-európai országokban megvalósult. Utalnék Jacques Chirac 2007-ben a Nemzet Igazai tiszteletére, a párizsi Panthéonban elmondott beszédére, mely, jóval nagyobb horderejű beszéd volt, mint amilyen – értékelésem szerint – kis hatóerejű, szinte csak kötelezőnek tekintett kijelentéseket a magyar politikai vezetők e tárgykörben megfogalmaztak. Chirac, beszédében, a témával kapcsolatos személyes érzelmeinek is tükröt tartva, a náci Németország pusztítását az európai kultúra elpusztítására tett lépésként jellemzi, majd hosszú leírását adva a náci barbarizmus megnyilatkozási formáinak, a vészkorszakot egyértelműen a francia történelem sötét oldalának nevezi, és kijelenti, hogy a Francia Nemzet, amely bűnrészes volt a deportálások kivitelezésében, csak az „Igazak” tettei által született újjá.
Beszédében, amelyben az antiszemitizmus kezelésére, a társadalom minden tagjára kötelező erejű irányelveket fogalmaz meg, kijelenti: „Napjainkban amikor az individualizmus és az acsarkodás térhódítását éljük, amikor egy másik ember arcába nézünk, nem a másságát kell látnunk, hanem azt, ami egyetemes benne.”
Véleményem szerint Magyarországon is szükséges egy olyan tartalmú társadalmi párbeszéd, amely kész a magyar társadalomban bújkáló, hol előretörő, hol elhalkuló, de létező antiszemitizmus kérdését ténylegesen megszüntetni, és a nem zsidó emberek hozzáállását e kérdésben, a Jacques Chirac által megfogalmazott üzenet szintjére emelni. Amely hat a szobák magányában meghúzódó „csendes antiszemitizmus” jelenségére. Támpontokat ad a magánember számára, hogy hogyan értékelje felmenői viselkedését a magyarországi Holokauszt kivitelezésében, és ezzel megszüntesse, ezt a bevégezetlen társadalmi folyamat eredményeként itt maradt vadhajtást, a keresztény középosztály hallgatólagos, látens antiszemitizmusát.
Az általam „csendes antiszemitizmusnak” nevezett jelenségnek véleményem szerint, részét kell képeznie egy az antiszemitizmus jelenlegi állásáról folytatott vitának, főleg azért, mert tapasztalataim szerint a keresztény középosztály bizonyos körei összekacsintanak a radikális jobboldali mozgalmakkal és – noha ők maguk kínosan ügyelnek a politikai korrektség látszatára – a maguk csendességében mégis eltűrik az adott esetben közterületen, közbeszédben, politikában megjelenő antiszemitizmust, vagy arra hajló megállapításokat. Ezek a körök nem szólalnak fel ellene, ezért a jelenség oka annak, hogy a közéletben, a politika színterén – a politikai vezetők által mintegy a szavazótáboruk „látens antiszemitizmusát” kiszolgálandó – időről-időre kétes tartalmú nyilatkozatok, lépések ütik fel a fejüket. (Hóman szobor felállítása körüli vita, Szakály Sándor állítása, Horthy kultusza, Szabadság téri emlékmű felállítása).
„Aki veszélyessé válik a világ számára, az csak az a zsidó lehet, aki hűséget
hazudik egy másik hit számára.”
(Stephen Wise rabbi, New York Tribune, 1920. március 2.)
Ismerem a problematikát. Esetemben az áttérés mivel a XIX. században történt, családi örökség, és ténykérdés nem saját választás. Az én választásom az, hogy visszatérek-e. Nem vagyok gyakorló keresztény egyébként.
Cornelia Vay fején üti a szöget.
A magyarországi keresztény értelmiség elsöprő zöme volt az első számú felelőse majdnem hatszázezer ártatlan férfi, asszony, gyerek, öreg és kisbaba meggyilkolásának a magyar zsidó holokauszt során. Szavaknak és uszításnak következményei vannak. A magyarországi keresztény értelmiség elsöprő zöme véresszájúan uszított a magyar zsidók ellen évtizedeken keresztül, de lényegében gyáván, a vágóhídra hajtást és tömeggyilkosságot az általuk agymosott bornírt tömegekre hagyva.
Elsősorban azért lovagolta bele magát a magyarországi keresztény értelmiség elsöprő zöme ebbe az eszeveszett bűntettbe, mert (1) maguk is totálisan agymosottak voltak a keresztény egyházak, és különösen a katolikus egyház évezredes antiszemitizmusa és a 19. század derekától elsősorban Ausztriában kibontakozó politikai antiszemitizmus által, (2) mert totálisan versenyképteleneknek bizonyultak a kettős monarchia alatt kialakult zsidó középosztállyal szemben, és (3), mert a magyar zsidók kirablásával és kiközösítésével célozták megoldani Magyarország kóros elmaradottágát és a sokmilliós elképzelhetetlen szegénységben és butaságban tengődő szegényparasztságának és szegénymunkásságának kilátástalan helyzetét.
Az, hogy a magyar zsidók kiközösítése és kirablása aztán végül is tömeggyilkossághoz vezetett, csak egy bizonyos járulékos kárként van fenntartva az akkori keresztény értelmiség mai „csendes antiszemita” leszármazottainak emlékezetében, mert hát Istenkém, még a legnemesebb nemzetmentő célkitűzés is néha kisiklik, kisikolhat szándékolt vágányáról, ugyebár?
Ugyanakkor persze egyáltalán nem tartják sajnálatosnak a magyar zsidók nagy részének kirtását, sőt, mérhetetlen kielégülést találnak abban, hogy legalább sikerült jól megnyúzni a magyarországi zsidókat és ki is irtani egy jelentős hányadukat. Közben persze rendkívül sajnálják, hogy éppen a budapesti zsidóságot lett túl késő legyilkolni, amikor már végre alkalom jutott rá, pedig természetesen azokkal kellett volna végezni mindenekelőtt.
Szörnyű, de ahogy kibontja a gondolkodásuk érvrendszerét, abban teljesen igaza van. A mai napig szemernyi lelkiismeretfurdalás nincs bennük, csak az önmentő hazugságaikat szajkózzák, amelyben felvonultatják a holokauszttagadásnak különböző változatait…pl. a Németországban dívó formáját nagyon szeretik miszerint a dicsőséges német kultúra történelemkönyvében csak egy „ „ eltörpülő”” fejezet a Holokauszt, és ettől a dicsőséges nagy történelem még dicsőséges marad. És ami a legszörnyűbb az az, hogy ezek a „szellemi örökösök” ma is kirekesztően viselkednek. Nem egyszer voltam szem és fültanúja zsidó vallású illető környezetükből történő kirekesztésének. Mit mondjak, szörnyű, hogy nem avatkozik be senki ebbe az önmentő folyamatba azért, hogy a szellemi „örökösök” mai viselkedését megváltoztassa.
Azért nagyon jó érzés tudni, hogy mégis csak vannak a mai Magyarországon gerinces, lelkiismeretükkel meg nem alkuvó és erkölcsileg abszolút feddhetetlen nem-zsidók, mint Cornelia Vay! Még ha ritkák is, mint a fehér holló.
Köszönöm MikeB!!! Zsidó barátaim „véd és dacszövetséges” szeretete ihleti a Zsidóság emberi méltóságának helyreállításáért – a keresztény közösségen belül is – vívott napi harcaimat.
A holokauszt és a keresztény világ
(Carol Rittner
– Stephen Smith
– Irena Steinfeldt )
Ezt a könyvet mindenkinek ajánlom !
SZOMBAT! A tisztelt Szerkesztőség vajon miért tűri el, h. ilyen agyament, antiszemita , uszító alakok szóljanak hozzá ehhez a magas színvonalú, érdekes és igaz cikkhez, mint Edit Hamvas néven hozzászóló, minősíthetetlen nő/ férfi(!) ????!!!!!
Mike B és Edit Hamvas nyugodtan kezet foghat egymással, ugyanaz a szélsőség, csak ellenkező előjellel.
Cornelia baromságaira nem reagálok,ő primitív úgy ahogy van, nincs mit reagálni rá, Mike-ha egyáltalán az, akinek mondja magát, és nem valami provokátor-viszont alattomosabb, ezért veszélyes, azt hiszem még a régi fórum feketeöves lipsi-komcsi úszítóbrigád egyik oszlopos tagja.
Mickey barátunk szerint Magyarországon antiszemitizmus van, sőt, minden magyar legszívesebben zsidók vérében fürdik! De akkor vajon hogy lehet a Fidesz a Likud testvérpártja, hogy lehet Netanjahu és Orbán kifejezetten baráti viszonyban, Köves Slómó is ugye az antiszemita kormányt támogatja…és vajon miért mondta meg konkrétan Netanjahu úr, hogy a magyar zsidóknak a Fideszre kell szavazni, mert egyedül ő képes megvédi őket a muszlim-szarab migráns csürhétől???
Mickey, élhetetlen lipsi, vajon miért nem Izraelben élsz, és inkább Ausztráliából osztod az észt? Mert a normális nemzeti érzelmű zsidók ott sem szeretik a Sorosista szarkavaró liberális hazaárulókat.
Végigolvasva a párbeszédet és a párbeszéd indítójának írását egyértelmű számomra, hogy Vay Cornelia egy konjunkturális kripto-zsidó. Abból a fajtából, aki ha úgy fordíthatja magára a figyelmet, akkor előkapja a keresztet és eljátssza a jó keresztényt.
Ha pedig úgy fordul a kocka, akkor előkaparja kitért zsidó őseit, majd előadja a „szánom-bánom és mindenki bűnös” zsidó címszerepet.
Nos ezek azok az emberi lények, akik mind kereszténynek, mind pedig zsidóknak hiteltelenek, viszont frusztrációjuk miatt a feszültségkeltés frontemberei.
Ez számomra nem meglepő!
Különösen akkor, amikor Tomás de Torquemadára gondolok, aki egyébként halachikus, de kitért zsidóként, jó keresztényi cselekedettől áthatva szorgosan küldte máglyára zsidó eredetközösségébe tartozó „eretnekeket”, mert zsidók voltak, vagy nem voltak jó keresztények.
De!
Szemem előtt játszódott le, amint több generációs materialista-kommunista zsidó családok, hogyan váltottak színt.
Azzal a lendülettel, amely lendülettel levitték a pincébe Lenin összes kötetét és Marx „Kommunista kiáltványát”, ezzel a lendülettel hozták fel dédapjuk láda fiába hányódó kippáját, tallitját, tfillinjét, sőt még a mezúsát is kiszögelték az ajtófélfára Sőt! Még a tfillint is megtanulták (úgy ahogy) légolni, ahogy azt a youtube-ről le tudták lesni.
Sőt!
Némelyek a munkásőr egyenruha levetkőzése után úgy beöltöztek a Jom Kippurra, az engesztelés napjára, hogy öltözéküket még Kajafás is megirigyelte volna!
TEHÁT nem „liba Vayra” van szükségünk, hanem liba zsírra, őszinte párbeszédre sértődés nélkü,l egy jó libaleves mellett a SPINOZA étteremben. Hiszen a nagyérdemű Baruch SPINOZA mondotta 1675 körül, hogy ” Szabad ország az, ahol azt gondolom, amit akarok és azt mondhatom ki, amit gondoltam..”
NOS MARADJUNK ENNYIBEN!
Nem tudom ti mit kerestek itt Error Flynn és Attila K. Bodó. A karaktergyilkosság a ti terepetek. Ahhoz nagyon értetek. Ez a feladatotok talán a jobboldal részéről? Széttrollkodni a jobboldal állításaival szembemenő kijelentéseket? A feszültséget számomra azok a jobboldali „látens antiszemiták” keltik, akikről a cikkem szól, és akik szobájuk magányában a fülem hallatára zsidóznak. Ha nem lettem volna fültanúja ezeknek a kijelentéseknek, nem írtam volna meg ezt a cikket. Attila K. Bodó! Ön eltávolította erről az oldalról azt a súlyosan antiszemita bejegyzését, – de olvastuk – amivel szintén az én állításomat igazolta, miszerint a „mérsékelt jobboldal” is antiszemita.
Kornélia! Egyrész én nem önnek írtam, szóval akinek nem inge…ismeri a közmondást.
Ehhez képest a Szombat minden ok nélkül LETILTOTT, indoklásként mutathatna bárki, itt-vagy máshol írt antiszemita hozzászólást…miközben a valóban antiszemita nickek meg vígan írogathatnak. És persze a szélsőség másik oldala, amit a Mike féle nézeteket vallók képviselnek.
És képzelje, értem, megértettem amiről írt, viszont hozzáfűztem, annyit fejtettem ki, amiről írt, az már rég nem aktuális probléma, nem kéne régi sebeket feltépkedni, egymásnak kölcsönösen felhánytorgatni sérelmeket, vagy ön talán nem így gondolja?
A nácizást meg kikérem magamnak, elég az itteni írásaimat átfutni, de akár máshol is ahol írtam, egyértelműen Izrael-Netanjahu párti hozzászólások, most én is előhúzhatnám a zsidó felmenő, meg a vannak zsidó barátaim kártyát, de méltatlan és olcsó húzás enne.
A LETILTÁSOMRÓL TOVÁBBRA IS VÁRNÁM A VÁLASZ A T. SZERKESZTŐSÉGTŐL.
Kornélia, mikor először írtam, bevallom, nem olvastam, ill. csak futólag az írását, elsősorban néhány hozzászólásra reagáltam, de most pótoltam.
Lássuk, az ún. úri antiszemitizmus–amit ön tévesen „keresztény” antiszemitizmusként azonosít: a jelenség elsősorban a múlt századra volt érvényes, illetve a 90-es évek környékén az idősebb emberek révén volt egy rövid utóélete, és nagyjából kimúlt. Nácik? Néha látok pár kopaszra borotvált lázadó korszakukat élő suhancot, akiknek a történelemről kb annyi fogalmuk van, mint az egyszeri realiti show-beli konzumidiótának.
Ezzel szemben viszont a haladó bal-liberális médiából önlik az Izrael-ellenes köntösbe bújtatott zsigeri antiszemitizmus, nézzen már utána hogy fröcsögnek a haladó lipsik, mondjuk a 888 Köves Slomó-interjú cikk alatt, Netanjahu meg egyenesen az ördög, vagy szíveskedjen elolvasni a nemrég elhunyt Arthur Finkelstein nekrológja alatti gyomorforgató (liberális) hozzászólásokat.
Ehhez képest, a jobboldalt vádolni antiszemitizmussal, elég merész, avagy inkább struccpolitika.
Összegezve: valahol VOLT alapja annak, amiről írt, szerencsére a magyar jobboldalon is egyre inkább, köszönhetően Orbán Viktornak, az amerikai típusú, Izrael párti, neokon konzervativizmus válik az uralkodó irányzattá.