A Mexikói-öböl partján fekvő, Texas állambeli Victoriában számos templom található, de csak egy zsinagóga és egy mecset működött egészen az elmúlt napokig, amikor az utóbbi épületében rejtélyes körülmények között tűz ütött ki.
Most a zsinagógából bizonyos értelemben mecset lett: a kulcsokat megkapták a muszlim hívők, hogy ott imádkozhassanak addig, amíg az új mecset megépül.
„IIt mindenki ismer mindenkit, én is személyesen ismerek olyanokat, akik a mecsetbe jártak, és együttérzek velük” – mondta Robert Loeb, a reformzsidó Bnai Israel közösség helyi vezetője.
A szomorú esemény másnapján a mecset szomszédságában gyűltek össze a város különböző felekezethez tartozó polgárai. Helyi adományokból és a GoFundMe internetes portál felhívására néhány nap alatt mintegy 900 ezer USD gyűlt össze az épület újjáépítésére. A gyűlésen a zsidó Anti Defamation League (ADL – a legnagyobb zsidó antirasszista szervezet Amerikában) délnyugati szervezete is képviseltette magát.
A tűzeset okai nem ismeretesek.
„A zsidó közösség képviselői felkerestek otthonomban, és átadták a kulcsokat” – nyilatkozta Shahid Hashmi sebészorvos, aki egyike volt a 2000-ben épült mecset alapítóinak.
A 65 ezer lakosú város vallási vezetői tartják egymással a kapcsolatot. Néhány éve három hetes fesztivált rendeztek, amelynek keretében a hívők – zsidók, muszlimok, keresztények – felkeresték más felekezetek templomait.
„A város lakóit megrázta a szomorú esemény, a zsidók pedig különösen szolidárisak a mohamedánokkal” – folytatta Loeb. „Amikor ilyen szerencsétlenség történik, össze kell tartanunk”, majd hozzátette: „Talán 20–30 zsidó és mintegy száz muszlim él itt. Bőségesen jut hely utóbbiak számára is.”
A Forward cikkét Bassa László fordította.
Nagyapám Sárbogárdon volt rabbi. A zsinagóga viszonylag ép (felújításra szoruló) állapotban fennmaradt. Most bútorüzlet működik benne. Ez jobb?
Nem, nem jobb, és elsősorban azért nem az, mert ennek oka a zsidóság megszűnése volt. Mint tudjuk, a holokauszt során 600 ezer magyar zsidót pusztítottak el. Ezenkívül, a zsidók közül elég sokan, ha tehették elvándoroltak, vagy vissza sem jöttek Mo.-ra. Gondolom, annak, h. a sárbogárdi zsinagóga nem művelődési ház, vagy városi könyvtár, annak több oka is lehet, de azt gondolom, legfőképpen az anyagiak dominálnak – a zsinagóga felújításra szorul. Szerintem, ez a szituáció nem igen hasonlítható a cikkben szereplőhöz.