-
1994. decemberi szám
Götz Eszter: Konfliktusok nélkül? Nógrádi Gábor: A megalázás és a megaláztatás regénye Törésvonalak Kállai R. Gábor: Az utolsó jelentés Rónai Ádám István: Egy közös zsidó motívum Franz Kafka és Arnold Schönberg művészetében Judith Stora-Sándor: Valódi kudarcból hamis győzelemre Joachim Neugroschel: Kafka prágai német világa Philip Roth: „Egyre csak azt akartam, hogy csodálják éhezésemet” – avagy…
-
Konfliktusok nélkül?
(Zsidóság, identitás, történelem. T-Twins Kiadó 1992. 193 oldal, 250 forint.) 1991 októberében, a Közép- és Kelet- Európában kezdődő földindulás után, konferenciát rendeztek Tel-Avivban. Az előadások a zsidó identitás megújulásának problémáit kutatták a volt szocialista országok társadalmában. A konferencia szervezői gyorsan reagáltak az éppen folyó átalakulásokra, az előadók nagy része pedig egymással párhuzamosan, több tudományág bevonásával…
-
A megalázás és a megaláztatás regénye
(Fenákel Judit: Levélária. Ab Ovo Kiadó 1993. 198 oldal, 333 forint) De ugyan mi más lehetne, ha az író realista, és története a 20. század közepének negyven-ötven éve alatt játszódik? Még ha egyik főhőse nem is volna zsidó, a másik pedig nagypolgári származású, és a harmadik lumpenproletár… Vajon elkerülhették volna, hogy megaláztassanak, és másokat, időnként…
-
Törésvonalak
Epizódok egy filmszemléből A fenti címmel filmhetet rendeztek a budapesti Örökmozgóban Surányi Vera szerkesztésében. Az etnikai kisebbségekről, a faji megkülönböztetés hátrányaitól szenvedőkről, az emigrációba kényszerülőkről szóló filmek bemutatósorozatát a budapesti Raoul Wallenberg Egyesület és az amszterdami Anna Frank Foundation támogatta. Az utolsó klezmer Hátizsákos tizen- és huszonévesek között préselődtem a moziterem ajtajánál a kezdés előtti…
-
Az utolsó jelentés
FRANZ KAFKA ÍRÁSAIT VALAKI HOMÁLYOSNAK és rejtett értelműnek találhatta, ezért értelmezni kezdte azokat. Az, hogy egy műben mi tűnik homályosnak és rejtettnek, meglehetősen viszonylagos. A homály forrása lehet az író írás- művészetének hiányossága, de az olvasó olvasási készségének zavara (Lukács György) is, a rejtett tartalom pedig meglelhető bárhol, ha elég intenzíven keresi az elemző. De…
-
Egy közös zsidó motívum Franz Kafka és Arnold Schönberg művészetében
Lődi Tamásnak E CÍMET OLVASVA BIZONYARA SOKAKBAN fogalmazódik meg a kérdés: van-e objektív alapja két, jelrendszerében gyökeresen különböző művészeti ág – az irodalom és a zene – tartalmi szempontok szerint történő összevetésének, bizonyos azonosnak vélt motívumok kimutatásának? Egyáltalán, létezik akár Kafka, akár Schönberg műveiben kézzelfoghatóan zsidó indíttatás? A következőkben azt kísérelem meg bemutatni, hogy e…
-
Valódi kudarcból hamis győzelemre
„Az átváltozás” és a zsidó humor Egy zsidó azt kérdezi a másiktól: Magát ugye Dávid Goldbergnek hívják? Igen – válaszolja a másik. Az első erre pofon vágja. A másik elkezd nevetni. Miért nevet, Goldberg úr? – csodálkozik az első zsidó. Azért, mert nem is Dávid Goldbergnek hívnak. Az én nevem Sámuel Schwartz! AMIKOR EGY REGGEL…
-
Kafka prágai német világa
„Nagyapáink jiddis nyelven beszéltek, szüleink németül, és mi, akik megmaradtunk, szülőföldünk nyelvét használjuk.” EGY PRÁGAI ZSIDÓTÓL származik fenti megjegyzés, az európai zsidóság nagy részének nyelvi és kulturális történetét foglalja össze, a tizennyolcadik század végétől kezdve. Ezen időszak alatt az Európában és gyarmatain élő különböző zsidó közösségek a zsidó nyelvekről áttértek néhány „nem zsidó” nyelvre, és…
-
„Egyre csak azt akartam, hogy csodálják éhezésemet” – avagy Kafka nyomában
Előadás a 275-ös kódszámú angol irodalmi kurzus hallgatóinak Pennsylvania Egyetem, 1972. őszi félév Egyre csak azt akartam, hogy csodálják éhezésemet – mondta az éhezőművész. Csodáljuk is – mondta készségesen a felügyelő. Pedig nem kellene csodálnotok – mondta az éhezőművész. Nos, hát akkor nem csodáljuk – mondta a felügyelő -, de hát miért nem kell csodálnunk?…
-
Nézz vissza haraggal?
100 éve írták Magyar Zsidó Szemle, 1894. december A pesti Chevra Kadisa tagfelvételei (szerkesztőségi cikk) …A pesti Chevra Kadisa, melyhez fogható chevra a föld kerekségén nincsen, nemcsak a székes főváros zsidóságának, de túlzás nélkül a hazai zsidó felekezetnek is egyik méltó büszkeségét képezi. A budapesti zsidóság minden más intézményének van versenytársa a világ valamelyik nagy…
-
Sztálin ételkóstolója
A 72 éves Alexander Contract közel 5 éven át a Kremlben, a SZU első emberének közvetlen környezetében élt. Életének erre a korszakára emlékezett a Zürichben megjelenő Israelitisches Wochenblatt 1994. szeptember 23-i számában. Contract elmondta, hogy a háború kezdetén súlyosan megsebesült, és egy uráli kórházban kereste őt meg Hruscsov, aki már akkor a Vörös Hadsereg egyik…
-
A Rabbiképzőben hatvan évvel ezelőtt…
Dr. Binjámin Gát-Rimonnal beszélget Schőner Alfréd Az Izraelben közismert személyiség Marton Benőként, 1913-ben született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1935-ben védte meg doktori értekezését. „Simon Ha-Cádik és kora” címmel. 1937-ben avatták rabbivá. Kora ifjúságától aktív tagja a cionista mozgalomnak. 1950-ben alijázott. A Nesz Ciona-i gimnázium igazgatójaként ment nyugdíjba. Pedagógus, számos héber nyelvkönyv, szaktanulmány írója, műfordító.…
-
JÓZSEF
Késik az eső előre küldi a szelet fáraóhangyák gyülekeznek Kilábalok a hallgatásból a hegyi utat verssel rövidítem meg Siralmas az ha a bölcsek válaszolnak Kabátom csuklya-piramisába temetkezve szívem fölött imádkozó kenyér ÉJSZAKA A hidat az éjszaka lefokozza. Vízbe lépek, zavarban vagyok: – cipőm a folyó kulcstartója nem veszhetek el, ha kinn és benn is.
-
Szívek tele
Az alábbi írás, műfaját tekintve, nem esszé, nem publicisztika. Egy dróse az, amit most a tisztelt olvasónak kínálunk. A dróse – eleink számára magától értetődő, zsinagógába nemigen járó mai nemzedékünknek ismeretlen szó – templomi prédikáció, szentbeszéd, a rabbi intő, tanító, erkölcsnemesítő szózata a gyülekezethez. Ősi műfaj: mióta létezik a Tan, azóta idézi a gyülekezet szellemi…
-
A palesztin autonómia hat hónapja
AZ ÖNKORMÁNYZAT legnyilvánvalóbb haszna az, hogy az utcáról eltűntek az izraeli katonák, így megszűnt a feszültséget gerjesztő egyik legfontosabb tényező. Nincs már intifáda, nyitva vannak a mozik, a kávéházak és az üzletek. A gazdaság azonban hanyatlik, és ha a helyzet ilyen reménytelen marad továbbra is, nemsokára újabb intifáda következhet: ezúttal immár a palesztin hatóságok ellen.…
-
Segélykérő telefon ortodox nőknek
A jeruzsálemi ortodox-negyedben üzembe helyezték az első női segélykérő telefon- vonalat. A 24 órán át folyamatos szolgálat ebben a környezetben hallatlan újdonságnak számít, hiszen a telefonon egyebek közt olyan ügyekben is lehet segítséget kérni (nők verése, szexuális visszaélések), amelyek az ultraortodox közösségben családi belügynek számítottak, amelyről nyilvánosan soha nem ejtettek szót – sokan nem is…
-
Hírek
Az amerikai zsidók nem mennek… Az amerikai zsidók hetven százaléka még soha nem járt Izraelben… A vizsgálatot az amerikai zsidóságból vett tízezer fős mintán végezték a haifai egyetem munkatársai. Az is kiderült, hogy az Izraelben soha nem járt zsidó fiatalok között a vegyes házasságok aránya 62 százalék, míg az Izraelt közelről ismerők között ez az…
-
Gazdasági kapcsolatok Kazahsztánnal
A Negev északi részén fekvő, Gázától nem messze található Nahal Oz kibucnak előkelő vendége volt a közelmúltban: Szergej Terescsenko, a kazahsztáni miniszterelnök. A Közép-Ázsiában fekvő köztársaságot az fűzi ehhez a kibuchoz, hogy innen való azoknak a szakértőknek a többsége, akik az izraeli modell alapján formálják át az ország mezőgazdaságát. A tiszteletére rendezett ebéden Terescsenko rámutatott…
-
Shalom a sztár – Prágában
Egy csehországi rockegyüttes karrierje AZ EGYIK legnépszerűbb cseh rockegyüttes, a Shalom dalaiban – amelyeknek stílusát a hozzáértők valahol az U2 és a Depeche Mode közé teszik – gyakran bukkannak föl zsidó szimbólumok, lógójuk pedig egy menóra. A banda vezetője, Petr Muk, tősgyökeres cseh família leszármazottja, azt fontolgatja, hogy zsidó hitre tér. A rockegyüttesek mindenféle rejtelmes…
-
Hírek Európából
BELFAST: Észak-Írországban az egymás ellen harcoló katolikusok és protestánsok ugyan egyaránt semlegesnek tekintik a zsidókat, azok mégis jelentős anyagi veszteségeket szenvednek a bombamerényletektől üzleteikben, más értékeikben, és személyes biztonságuk sem szavatolt. A 25 év óta tartó polgárháború következtében a város 1500 főnyi zsidósága 200-ra csökkent. A többiek átköltöztek az Ír Köztársaságba vagy Angliába, sokan alijáztak.…
