• Válságban az orosz zsidók csúcsszerve

    Az oroszországi zsidó közösségeket összefogó csúcsszerv, a Vaad ez év őszén nehéz helyzetbe került: a tizenkét tagú vezetőségben súlyos viták robbantak ki, aminek következtében öten lemondtak tisztségükről. A Vaad öt éve alakult azzal az ambícióval, hogy az oroszországi zsidóság képviselője legyen bel- és külföldön, valamint hogy fejlett információs hálózattal lássa el a közösséget. A LEMONDÓK…

  • A válasz bizonytalan

    A Jerusalem Post 1994. május 21-i számában riportot közölt a prágai Shalom rockzenekarról, melynek nemcsak neve héber, hanem sok daluk témája is zsidó vonatkozású. E cikk fordítása lapunk 17. oldalán olvasható. Gócza Anita megmutatta három ismert rockzenésznek, és véleményüket kérte: elképzelhető-e Magyarországon ilyen zenekar?21-i számában Müller Péter Sziámi: Előfordulhat, hogy vezetik a slágerlistát, de az…

  • Újjáépítés, állagmegóvás, egyezkedés

    A zsinagógamentés stációi „NEM TUDOM, HÁNY TEMPLOMOT ADOTT EL AZ 1989 előtti vezetőség, de számuk a százas nagyságrend körül lehet” – mondta Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (MAZSIHISZ) ügyvezető igazgatója. Az „eladás” szón itt nagy hangsúly van, miután a hatóságok nem államosítottak és nem sajátítottak ki egyetlen templomot sem – ezeket az 1989…

  • Hétköznapi történetek – ünnepekkor

    RASESONE ELŐTT 86 ÉVES NAGYNÉNÉMNEK templomi helyjegyet venni mentem a körzet irodájába. Az adminisztrációs hölgy tiszteletteljes köszöntésemre papírjaiból fel sem nézve zordan csak annyit mondott: Várjon a folyosón, dolgozom… Megértettem, hiszen csak egyedül várakoztam. Mégis rövidesen sorra kerültem. Ekkor már mérgesen kérdezte: – Neve? És én nem eléggé koncentrálva, a magamét mondtam néném neve helyett.…

  • Zsinagógáink helyzete – műemléki körkép

    Németország és Magyarország volt az a két nagy terület, ahol, szerény kezdetek után, a 19. században a zsinagóga, sajátos építészeti műfajjá vált: más vallásfelekezetek templomaival azonos súllyal je­lent meg a városok képében. Gondoljunk csak a pesti Dohány utcai templomra és annak elhelyezésére: a 19. század elejétől a városfal ölelésében vergődő régi Pest peremén, az országút…

  • Műhelytitok

    A szerkesztő a lapzárta előtti hek­tikus szerkesztőségi értekezletről hazatámolyog, szatyrában vagy kétszáz kéziratoldal, zsebében a még este, telefonon elérendők listája, fe­jében a „slussz” kavargó gondolatai, vajon minden fontos téma bekerült-e a lapba, nem sértődik-e meg X., hogy cikke megint egy hónapot csúszik, s va­jon mit szól Z., hogy a faxon küldött ötleteit, cikk-javaslatát elvetettük. S…

  • Az első hónap…

    1994. október 16-án avatták fel a Révay utcai Zsidó Közösségi Házat. Látogatói nézhettek már filmeket, neves és nép­szerű emberekkel beszélgethettek egészségvédelemről, a zsidó identitásról, a kisebbség helyzetéről, zenéről; megkezdték a vasárnapi gyerek és ifjúsági foglalkozásokat. A működés első hetének tapasztalatairól kérdeztük Fischer Miklósi, a ház koordinátorát. A zsidó óvodák, iskolák, a Pedagógium diákjainak adott programismertetővel…

  • Az álorvosi kísérletek magyar vonatkozásai

    1965 tavaszán megállapodás jött létre a Német Szövetségi Köztársaság kormányával, hogy azok részére hajlandók kártérítési fizetni, akiken bi­zonyítottan álorvosi kísérleteket végeztek a különböző koncentrációs táborokban. Mivel ak­kor még nem volt diplomáciai kapcsolat az NSZK és Magyarország között, úgy döntöttek, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt égisze alatt fog ez megtörténni. A NÁCIZMUS ÜLDÖZÖTTEINEK BIZOTTSÁGA (NÜB) dr. Hajdú…

  • Anna Frank utódai a Tilos az Á-ban

    ERNST SCHNABEL Anna Frank-életrajza megemlíti, hogy Anna családfája anyai ágon anyakönyvekben a 17. századig vezethető vissza. A 17. században Frankfurtban a rabbi történetesen ép­pen Chájim ben Liva volt, a nagy prágai Lőw rabbinak, a Maharalnak a fia. Ha Anna Frank felnőhetett volna, esetleg előbb-utóbb érdekelni kezdik az ősei – feltételezhető, hogy a kis frankfurti közösségben…

  • Lehet egy kicsivel több?

    A SZOMBAT októberi számában megjelent Diósi Lajos 0,5%? című írása, miszerint a magyar lakosság 70%-a római katolikusnak, 20%-a re­formátusnak, 5%-a evangélikusnak, 0,5 %-a izraelitának vallja magát. Anélkül, hogy a Gallup Intézet 1500 fős mintából készített statisztikájának hitelességében kételkednék, „néhány gondolat bánt engem”. A korábbi felmérések szerint a la­kosság többsége ateista, vajon ez miért nem jelentkezik…

  • Az álorvosi kísérletekről

    Mint régi előfizetőjük, olvastam az 1994. októberi számban Ács Gábor: Magyarország miért nem? című cikkét, melyben kérik, hogy akinek jóvátételi ügyekben dokumentumok vannak bir­tokában, bocsássa azt rendelkezésükre. A cikk alatti jogi összefoglaló egy fél mondat erejéig foglalkozik csak az álor­vosi kísérletek témájával és azok jóvátételével. Ehhez szeretnék a mellékelt cikkel hozzászólni. Amennyiben e témában bárki…

  • Summary

    The December issue of Szombat begins with Uri Kozmosz’s essay – originally read in the course of a literary evening organized around the theme „Anna Frank in the World” – in which he explores Anna Frank’s relation to Jewish tradition, arguing that the Messianistic legends do have a relevance in our (post)modem age too. Pal…