-
Meghívás egy álomba
Balla Margit remek MŰVÉSZ és remek ember. Egy hibáját ismerem csak, hogy engem kért meg megnyitóbeszéd mondására. Azért remek művész, mert érdekes ember, azért érdekes ember, mert jó művész. A dolog lényegét illetően e tautológián kívül én csak néhány összefüggéstelen magyarázatocskát tudok önöknek nyújtani. Az elmúlt évszázad után mást nem is tartok lehetségesnek. A Hölgy…
-
Némafilmek Palesztináról
PORDENON Steven Spielberg rendező magánarchívumába gyűjti a zsidóságot valamilyen formában érintő filmeket. Ezek közül néhány „ős” másolatát mutatták be a múlt év végén az olaszországi Pordenonében, a 14. némafilmfesztiválon, és ezek rövidesen láthatóak lesznek majd Németországban is, a frankfurti és berlini zsidó kultúrnapokon. Az első felvételeket a Szentföldön 1896-ban forgatta a Lumiére fivérek megbízásából Alexandre…
-
1996. májusi szám
Thury Levente: Meghívás egy álomba Némafilmek Palesztináról Tanulhat az egész család G. Gy.: Zsidónak lenni – egyszerűen Varga Balázs: Üzenetek a múltból Surányi Vera: Hitler mezében III. Richárd A zsidó filmek vonzzák a nézőket A pajeszos kobold Vidra Zsuzsa: Virul a dokumentumműfaj, válságban a játékfilmgyártás Heller Ágnes: Zsidótlanítás a magyar zsidó irodalomban Miloš Žiak: A…
-
Tanulhat az egész család
(Lovas Nagy Anna-Raj Ráhel-Raj Tamás: Amit tudni kell a zsidóságról, Makkabi Kiadó, 1995, 175 oldal, ár nélkül) A recenzens első mondatában kénytelen ellentmondani a könyvet kitaláló, azt szerzőként, szerkesztőként is jegyző tudós rabbinak, aki utószófélében azt közli, hogy a kiadványt elsősorban gyerekek számára készítették. Ezzel egyetértettem volna jó fél évszázaddal ezelőtt, hiszen 1944 márciusáig még…
-
Zsidónak lenni – egyszerűen
(Róbert László: Zsidónak születni. T-Twins Kiadó, 1994, 184 oldal, ára 297 Ft) Róbert László, az ismert újságíró nagyon jó kis könyvet írt. A címe nem az, mint ennek a kis ismertetésnek, hanem: Zsidónak születni. Mégis arról szól, hogy akit a zsidóság közé pottyantott a gólya, az más többé nem lehet. Egyszerűen zsidónak kell lennie, nemcsak…
-
Üzenetek a múltból
A 27. Magyar Filmszemle zsidó témájú filmjei Miként a korábbi években, az idei filmszemle kínálatában is megtalálható volt több, a holocausttal, a zsidóság sorsával foglalkozó játék- és dokumentumfilm. Nem pusztán a tiltás évtizedeinek elmúltával, de gyakran e sorsok mai napig érvényes erejével és tanúságával magyarázható az az érdeklődés, a szembenézés-önvizsgálat szükségessége és késztetése, amely ezeket…
-
Hitler mezében III. Richárd
Berlini filmfesztivál ’96 Az idei berlini nemzetközi filmfesztiválon Andrzej Wajda Nagyhét című filmje szerepelt a lengyelek hivatalos versenyfilmjeként. A lengyel filmiskola megteremtője, az idén hetvenéves Andrzej Wajda, aki tizenhat évesen részt vett a német megszállók elleni varsói felkelésben, nem először foglalkozik a holocausttal. Az 1990-ben rendezett Korczak című filmje megrendítő emléket állít az orvos-pedagógusnak, aki,…
-
A zsidó filmek vonzzák a nézőket
San Francisco, Seattle, Boston Az ügy 1982-ben kezdődött San Franciscóban, mikor egy retrospektív vetítésen bemutatták Paul Wegener 1920-ban készült klasszikus némafilmjét, a Gólemet. A némafilmhez aláfestésként rockzenét játszottak, ami a fiatal amerikaiaknak tetszett, az idősebb európai bevándorlók viszont ennek hallatán dührohamot kaptak. A zene miatt vad vita alakult ki. Az azóta már hagyományossá vált fesztivál…
-
A pajeszos kobold
Jeruzsálem A múlt évi jeruzsálemi filmfesztiválon mutatták be, napjainkban pedig az amerikai földrész és Nyugat-Európa számos mozijában vetítik a Nobel-díjas Isaac Bashevis Singer galíciai történetein és meséin alapuló rajzfilmet. Az egész estét betöltő produkció nem kevésbé jó ajánlólevele az alkotóközösség: szüzséjét a Hegedűs a háztetőn forgatókönyvírója, Sheldon Harnick készítette, zeneszerzője az Oscar-díjas Yentl komponistája, Michel…
-
Virul a dokumentumműfaj, válságban a játékfilmgyártás
Tel-Aviv Az izraeli film (1990-1995) Válságban az izraeli filmgyártás, nincs elég pénz, az állami támogatás minimális! – halljuk különböző rendezők kétségbeesett kiáltásait. Bár világjelenségről van szó, az izraeli helyzet annyiban kivételes, hogy az állami szervek, amelyek felelősek lennének a pénzek elosztásáért, nincsenek nagy bizalommal a honi filmek iránt. A magyarázat meglehetősen egyszerűnek tűnik: Izraelben eddig…
-
Zsidótlanítás a magyar zsidó irodalomban
1. Az utóbbi évek amerikai vitáiban gyakran kerül terítékre a reprezentáció kérdése. Pontosabban szólva, az az irányzat, amely önmagát politikailag korrektnek tekintette, azt a gondolatot kezdte elterjeszteni, hogy egy etnikai közösséget, egy fajt vagy pedig egy bizonyos életformához elkötelezett kisebbségi csoportot (pl. homoszexuálisokat vagy transzvesztitákat) más népcsoportok, életformák képviselői, más fajokhoz tartozó írók, festők stb.…
-
A halál hamburgere
Ez is igaz: mindenki közülünk az élet egy nyers húsdarabkája, melyet két oldalról a halál puszta zsemléje fog közre. És miközben ebédeltem, nagyanyám (családiasan: Nagyi) a következőket mesélte nekem: „Mielőtt Klárika, a te édesanyád és az én kislányom megszületett, már volt két gyermekem. Először a kislányom született. Az első kislányom alig egyévesen halt meg. Ugyanabban…
-
„A hazai zsidóság politikai hagyománya volt az államhatalomhoz való kötődés”
Beszélgetés Csorba László történésszel Mit kell tudni Sós Endre „előéletéről”? Jó tollú újságíró volt, kezdetben rendelkezett tekintéllyel mind a szélesebb nyilvánosság, mind a zsidóság köreiben. 1957-ben lett a hitközség elnöke, olyan emberként, aki nem kompromittálódott a szocializmus építésének korábbi változata mellett, mint a Rákosi-kor- szak zsidó vezetői. Sós meghirdetett egy új politikát, amely főleg az…
-
(Fel)jelentések a konszolidáció korszakából
Az alábbiakban olyan ״jelentéseket” mutatunk be, amelye- két a hitközség 1957 és 1965 között fungáló vezetője, Sós Endre írt az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseinek. A levelezés bemutatásával természetesen nem az volt a célunk, hogy lejárassunk egy embert, aki már nincs az élők sorában, csupán a kor légkörét szeretnénk érzékeltetni. Az egyházak és felekezetek tisztségviselőinek jelentős…
-
Lag ba-Omer és a Szentély újjáépítésének kísérlete
Lag ba-Omer, az omer-számlálás 33. napja ijjar hónap 18-ára esik. A számlálás (ספירה ) ötven napja Peszachot és Savuotot, a megszabadulás és a Tóra-adás ünnepét köti össze. Ez a hagyomány ősi időkre vezethető vissza1, de magáról Lag ba-Omerről sem a Tórában, sem a korai rabbinikus irodalomban nem történik említés, először a gaonok korából hallunk róla.…
-
Tel-Aviv a mennybe megy
A század elején alapították, ma Izrael első nagyvárosa. Bár néhány óriás, mint a Salamon tornya, a gyémántcsiszolók háza már most is csúfítja, és a mi lakótelepeinkre emlékeztető típusháztömbök is találhatók itt, mégis az 1930 és 1980 között épült házai, fasorai, parkjai a jellegzetesek. Ezeket fenyegeti a lerombolás veszélye. Tucatnyi felhőkarcoló terve fekszik a város illetékeseinek…
-
A politikai elit önreprodukciója
Kiből lesz Izraelben kneszettag? A régi időkben Izraelben a „szivarfüstös hátsó szobákon” keresztül vezetett a jelölt útja a Kneszetbe: ha fel akart kerülni a két nagy párt egyikének képviselőjelölt-listájára, a párt befolyásos személyiségeivel kellett kapcsolatba kerülnie. Ennek persze az lett a következménye, hogy a politikai elit meglehetősen zárt közeggé vált. A nyitás érdekében tértek át…
-
Hírek
77 EZER ÚJ OLÉ Ennyien érkeztek 1995-ben az országba, 85 százalékuk a FÁK államaiból jött: Üzbegisztánból 5960, Azerbajdzsánból 2950, Belorussziából 4010, Kazahsztánból 3370, Moldáviából 2270, Grúziából 2200, Türkmenisztánból 340 személy, 44 350 pedig Oroszországból és Ukrajnából. Európából 3350-en választották új hazájuknak Izraelt. Jelentősebb számban Franciaországból (1800), Nagy-Britanniából (680), Svájcból (150), Németországból (140) érkeztek. Magyarországról 280-an…
-
Háttér: a héber és a jiddis harcáról
E hír jelentőségének megértéséhez tudni kell, hogy a határozat fontos állomás a jiddis és a héber nyelv immár majd másfél évszázados harcában. Ma e határozat, legalábbis a világi jiddis kultúrát illetően, inkább kulturális, mint politikai jelentőséggel bír. Ma már a világ zsidóságának többsége héber, illetve angol anyanyelvű. Fél évszázaddal a jiddis anyanyelvű zsidók tömegének megsemmisítése…
-
Hommage á jiddis
Március 6-án Izrael parlamentje, a Kneszet törvényt hozott, amely az elpusztított kelet-európai zsidóság nyelvét, a jiddist a nemzeti kulturális örökség részének nyilvánítja és az állam védelme alá helyezi. Mindez jelentős szemléletváltozást tükröz, miután Izraelben évtizedeken át ellenségesen tekintettek a jiddis nyelvre és gazdag kulturális örökségére. A jiddis nyelvet óvó törvényt a szefárd zsidóság ladinó nyelvére…
