-
A menekülő könyvtár
A híres vilnai YIVO Intézet könyveinek útja – 1941-1996 A New Yorkban székelő YIVO Intézetbe ez év januárjában 26 ládányi dokumentum és egyéb tárgy érkezett Litvániából. A hajdan Vilnában (ma Vilnius) működő híres intézet anyagának maradéka ez, amit Avraham Szuckever jiddis nyelvű költő és író, maga is a gettó túlélője mentett ki kalandos úton. 1942-ben…
-
Hírvilág
ZÁGRÁB A kommunista Jugoszlávia utódállamai megállapodást kötöttek az amerikai Holocaust Memorial Museummal, hogy eljuttatják Washingtonba a zsidókra vonatkozó, 1945 előtti dokumentációkat vagy azok másolatát. Elsőként Zágráb adta át a háború alatti horvát bábállam, a „Független Horvátország” tetteinek dokumentációját. Ebben szerepel az 1942-ben Zágráb közelében, Dotrscinatban meggyilkolt 6537 személy minden adata – arról azonban hallgatnak, hogy…
-
Új fejlemények a svájci széfek ügyében
A BANKÁROK HALLGATÁSA ELLENÉRE Múlt havi számunkban beszámoltunk arról, hogy a Zsidó Világkongresszus (WJC) és a bankárok közötti tárgyalások megszakadtak a svájci bankokban a háború előtt és alatt elhelyezett, a zsidó tulajdonosok és örököseik elpusztítása miatt „elárvult” letétek ügyében. Az ok: a bankárszövetség a tárgyalások alatt, minden megegyezés nélkül közzétette, hogy 38,7 millió svájci…
-
A csökkenés anatómiája
Leedsben a Francis utcai konzervatív imaház ma a Phoenix Bárnak ad helyet, míg a Spencer téri haszid zsinagógát pakisztáni mecsetté alakították át. A Chapeltown úti zsinagóga kortárs táncokat oktató stúdióvá alakult. A leedsi zsidóság, mely fénykorában az egyik legnépesebb vidéki hitközségnek számított (legalábbis a város félmilliós lakosságához képest) igencsak megritkult. A fiatalok középiskolába, majd egyetemre…
-
Kihalófélben?
David Schneider, a londoni zsidó vígjátékok harmincegy éves csillaga átírta a peszahi Haggadát, hogy az jobban megfeleljen nem zsidó élettársának s élettársa fiának. A Haggadát angolul olvassák fel, péntek esténként és hanukka ünnepén pedig gyertyát gyújtanak. Schneider, aki saját bevallása szerint „afféle kultúrzsidó, akit lenyűgöz a zsidó történelem és a zsidó kultúra”, de nem jár…
-
Cigány vagyok
1996. március 29., 23 óra 41 perc. Magyarország. Kelet-Európa. Néhány éve a Magyar Hírlapban arról írtam, hogy milyen is az, amikor valaki cigány. Amikor más, mint a társadalom magát többséginek tartó része. Éljük csak bele magunkat ebbe a helyzetbe. „Most nézzük meg mindezt a másik oldalról. Hogy én cigány vagyok. Mondjuk Kanalasnak hívnak. Ettől még…
-
Az első zsidó zenei konferencia
1996. március 18-a és 20-a között a Bálint Zsidó Közösségi Házban került sor a konferenciára. Előadásai ha nem is adtak, nem is adhattak egyértelmű definíciót – sokféleségükkel, az általuk felölelt kérdéskörök nagyságával jól érzékeltették, hogy a jelenség igen összetett: az egyes zeneszerzők életművének zsidó vonatkozásaitól kezdve, a zsidó és keresztény liturgikus zene kölcsönhatásán át a…
-
Nem vagy-vagy. Is-is
Amennyire rokonszenves Szalai Miklós mértéktartó álláspontja egyfelől az egyetemes metanarratívák hívei, másfelől a minden standardot elvető fundamentalista posztmodern között, olyannyira nem érthetünk egyet a vallással szemben táplált fundamentalista attitűdjeivel. Ortodoxia és fundamentalizmus természetesen nem felcserélhető fogalmak, mint ahogy ezt Szalai Miklós cikke sugallja (noha természetesen minden szellemi irányzat értelmezhető szélsőséges módon is.) A szerző úgy…
-
Nem párduc vagy gödölye
Dialógus két – összesen két – módon jöhet létre. Vagy hozzám szól valaki, vagy én szólok valakihez. A monológ azonban monológ marad, akkor is, ha a jelenlétemben folytatják, és akkor is, ha száz évvel ezelőtt írták le. Szalai Miklós – sok tekintetben jogos indulatú – írásához ezért voltaképpen csak hozzászólni tudok: tartalmi ellenvetéseim kényszerűen monológot…
-
Dialógus Mea Searimmal?
Tatár Györgynek a „Szombat” legutóbbi számában megjelent írása késztet arra, hogy megszólaljak, mindazonáltal alapvetően nem az ő – jó szándékú – írását kívánom kritizálni, hanem a „posztmodern” értelmiség attitűdjét a fundamentalista vallásossággal szemben. Tatár szerint a szekuláris zsidó értelmiségnek meg kellene értenie az ortodoxiát, és dialógust kellene vele folytatnia, mert a meg nem értés kölcsönös…
-
A jóvátétellel nem törődni – kegyeletsértés!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Olvasni jól tudok, megpróbálom magyarul az írást is. Minden Németországban, Ausztriában és a Schweizerische Eidgenossenschaftban megjelenő zsidó lapot elolvasok, más országokból pedig a magyar nyelvűeket, és hízelgés nélkül mondom, hogy a Szombat a legjobb közöttük. Dicsekvés nélkül mondhatom, hogy valamit értek a lapkészítéshez. Érdekesek a témák, a megírás nívója pedig briliáns.…
-
Igazságtalan hangnem
Seres László és Gellért Kis Gábor egyaránt jó ismerőseim. Véleményem szerint túlzó és igazságtalan az a hangnem, amellyel Seres László Gellért Kis Gábort az áprilisi számban megtámadja. Személy szerint engem kedvezőtlenül érint az a – tudtommal még nem végleges – döntés, amely a meggyilkolt személyek utódaitól a kártérítést megtagadja. Gellért Kis Gábor a Magyar Nemzet-ben…
-
Furcsállom…
A Magyar Nemzet március 22-i számában olvastam, hogy a Magyarországért Alapítvány a Magyar Örökség kitüntető címet adományozta többek között Balczó Andrásnak és a Püski házaspárnak is. Annyiféle alapítvány és kuratórium (f)osztogatott már a demokrácia első éveiben, hogy mindez nem lepett meg. Annál inkább furcsálltam, hogy a díjazó kuratórium tagjai között láthattam Schweitzer József országos főrabbi…
-
Summary
The May issue of Szombat begins with a critical essay by Miklós Szalai who calls attention to the impossibility of a dialogue with fundamentalism (including the Jewish variety) and calls fór the creation of an independent, secular Jewish identity. The editorial reply to this essay points out that Szalai seems to bracket religion with fundamentalism,…
-
May 1996 Issue
May 1996 The May issue of Szombat begins with a critical essay by Miklós Szalai who calls attention to the impossibility of a dialogue with fundamentalism (including the Jewish variety) and calls for the creation of an independent, secular Jewish identity. The editorial reply to this essay points out that Szalai seems to bracket religion…
