A Szombat zsidó politikai, kulturális és tudományos folyóirat online változata
1928-ban tüntetők jelentek meg a washingtoni Fehér Háznál. A Horthy rezsim ellen tüntettek és az egyik táblán az állt “Héjjas, a mass murderer”, vagyis Héjjas egy tömeggyilkos. Héjjas neve nem volt ismeretlen Amerikában, egykoron újságcikkek tucatjai foglalkoztak azokkal a szadista gyilkosságokkal, amelyeket társaival követett el. Az áldozatok jelentős része ártatlan zsidó származású magyar polgár volt. […]
Continue Reading
Korabeli amerikai újságokat böngészve számos alkalommal találkoztam Vázsonyi Vilmos nevével, amelyet néha Wilhelm máskor William Vazsonyi formában írtak le. Vannay László, a fanatikus magyar antiszemita neve is felbukkan a korabeli amerikai sajtóban, és vele kapcsolatban Henry Ford neve is, aki a modern amerikai autógyártás megteremtője volt. Érdekes, és számomra meglepő kapcsolat volt a három ember […]
Continue Reading
Sok magyar származású amerikai meglepődött a híren hogy a Vértanúk terén – ahol előzőleg Nagy Imre szobra állt – október 31-én átadták a Nemzeti Vértanúk emlékművét. Kövér László mondott beszédet, egyházi képviselők szólaltak fel, többek között a Chabad ultraortodox zsidó irányzat rabbija, Köves Slomó is. De talán azzal nem számoltak, hogy az emlékmű újraállításának egyfajta […]
Continue ReadingA Horthy-kor szellemét megidéző beszédet mondott Kövér László házelnök a vörösterror áldozatait megörökítő Nemzeti Vértanúk Emlékművének újraavató ünnepségen. Beszéde hűen idézte föl a kor frazeológiáját, amikor „bolsevista”, „istentagadó”, „hazaáruló”, „nemzetellenes” jelzőkkel illette a tanácsköztársaság egykori vezetőit, akiknek gátlástalanságát és elvakultságát nem győzte ecsetelni. Mindjárt ezután – a ’89 utáni hazai szélsőjobb stílusában – egy az […]
Continue Reading
A „Nemzet Vértanúinak 1918–1919” emlékmű és az ehhez kapcsolódó izraelita hitközségi iratanyagok[1] Az 1919 nyarán létrejött és 1920 tavaszára megszilárdult ellenforradalmi rendszer vezetői, véleményformálói és történeti ideológusai szemében az 1918–1919-es forradalmak – de különösen a Magyarországi Tanácsköztársaság – emlékezete szélsőségesen negatív volt. Utóbbi rendszer a gyors és mélyreható társadalomátalakító reformjai miatt is, de különösen az […]
Continue Reading
Löbl Lipót és Gábor Ignác tanítók emléke[1]
Continue Reading