Gadó János: Marránusok a Naphegyen II. rész

Tizenöt voltam, mikor anyám újra férjhez ment. Újdonsült pótapám hat elemit végzett kertész volt, aki tizenkét éves korától idegenben kényszerült inaskodni, mert szülei nem tudták eltartani. Ám hiába szakadt el zsenge korban a szülőktől, a belé nevelt értékek (kereszténység, magyarság, család, munka, tulajdon) mélyen gyökereztek benne, s ezektől egész életén át nem tágított. Tizennyolc éves […]

Continue Reading

Odze György: A lengyel feleség

A hetvenes években egy tavaszi napon hosszú levél érkezett Lolától, anya nővérétől New Yorkból, amelyikben megírta, hogy válnak, képzeljük, írta, Müller Andor elhagyta őt és újra nősül, egy kis, fiatal tyúkot vesz feleségül, aki szégyenszemre keresztény, ráadásul lengyel származású, nyilvánvalóan haszonleső, aki egyszerű titkárnő volt Andor egyik jól jövedelmző hentesüzemében. Ő, Lola természetesen tudja, hogy […]

Continue Reading

A vízből épült palota

A breszlovi Náchmán rabbi meséje a 18. századból Élt egyszer régen egy vén és önző király, akit elfogott a vágy, hogy a szomszédos királynő lányát feleségül vegye. A lány nem kívánta a házasságot az uralkodóval, taszította az öregember gőgje és kapzsisága, ám a király addig fondorlatoskodott, annyi ajándékot hordott össze, és annyi ígéretet tett a […]

Continue Reading

„Ahol a királylány felelősségre vonja a királyt”

Zalka Csengével beszélget Szlukovényi Katalin Zalka Csenge Virág nemzetközi mesemondó. Ribizli a világ végén – Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című mesegyűjteményéért 2020-ban megkapta a HUBBY Magyar Gyerekkönyv Fórumtól az Év Gyerekkönyv Írója díjat a 12 év alatti olvasóknak szóló művek kategóriájában. Elsősorban hagyományos történeteket – népmeséket, mítoszokat, legendákat – mesél magyarul, angolul és spanyolul […]

Continue Reading

Vegyes házasságok Magyarországon*

Családi állapotra vonatkozó adatok A családi állapotra vonatkozó adatok már 1999-ben azt mutatták, hogy a zsidó népességen belül is növekszik az élettársi kapcsolatok aránya. Azóta ez a tendencia csak erősödött: a házasságban élők aránya 45-ről 40 százalékra csökkent, miközben az élettárssal élőké 7-ről 16 százalékra nőtt. A 35 évesnél fiatalabbak körében az élettárssal élők aránya […]

Continue Reading

Vegyes házasságok Amerikában

A vegyes házasság és más demográfiai tényezők* A vallási szempontból vegyes házasságok arányának kiszámítása többféle módszerrel elvégezhető, ami megnehezítheti az egyes tanulmányok eredményeinek összehasonlítását. Összpontosíthatunk például a vegyes házasságra lépő egyének arányára, de alapul vehetjük a párokat is. Vizsgálhatjuk egy házaspár vallását a házasságkötésük vagy éppen a kutatás időpontjára vonatkozóan. Elméletileg beszámíthatjuk az összes valaha […]

Continue Reading

Vegyes házasságok Európában

Az európai országok zsidó lakosságának demográfiai folyamataiban szintén fontos tényező a közösségen belüli, illetve kívüli házasodásra való hajlandóság mértéke.[1] A vegyes házasságok – különösen a 19. század második felében és a 20. század folyamán – jelentős mértékben hozzájárultak a zsidó népesség létszámának csökkenéséhez. Ennek fő oka pedig az volt, hogy az ezekben születő gyermekek nagy […]

Continue Reading

Zsidó anticionizmus, mint a zsidó öngyűlölet legfelső foka

Rafal Pankowski lengyel történész és politikai aktivista fejtette ki egy előadásában, hogy a lengyelek számára a zsidók jelentik a másság, az idegen, az outgroup netovábbját. Ha a lengyelekkel szembeni antagonizmust, a „nem lengyelséget” akarják kifejezni, erre nincs jobb eszköz a zsidóknál. Ami a lengyelekre igaz, igaz az egész nyugati civilizációra is: semmilyen más embercsoport nincs, […]

Continue Reading

Schweitzer Gábor: Változatok az önantiszemitizmusra (Széljegyzetek a Magyar Zsidóság Hitvédelmi Szövetsége 1931-es ankétjához)

– Megmondta annak a zsidónak, hogy nem tetszik nekem az orra? – Megmondtam! Azt üzeni, hogy köszöni, neki sem tetszik, mert ő már szintén – református. (Borsszem Jankó, 1921.)   I. A hitélet megerősítését, a belmisszió fontosságát, valamint az ifjúság megszólítását zászlajára tűző Magyar Zsidóság Hitvédelmi Szövetsége Hevesi Ferenc, budapesti rabbi indítványára alakult meg 1931-ben. […]

Continue Reading

Lefkovics Zsófia: Nem definiálható

Nem lehet egyértelműen definiálni a zsidónegyed fogalmát. Ha a zsidónegyed egy olyan városrészt jelöl, amelyben nagyrészt zsidók laknak, élnek, dolgoznak, azt gondolom, nem beszélhetünk zsidónegyedről. Hiszen Belső-Erzsébetváros egy kulturálisan és társadalmi szinten is sokszínű, változatos városrész. Az viszont mindenképpen igaz, hogy virágzó, változatos zsidó kultúrával találkozhatunk itt: kóser éttermek, kóser boltok, hentes, kávézó is üzemel ezen […]

Continue Reading

Az együttélés terei

Interjú Kis Henriett-tel, a Rumbach zsinagóga – Együttélés Háza vezetőjével  Mi a véleményed, létezik vagy sem zsidónegyed? Ha a történeti tényeket nézem, akkor azt mondom, a zsidónegyed egy rendkívül negatív konnotációval bíró kifejezés, hiszen a II. világháború és a gettósítás hozta létre. Addig zsidónegyedről nem lehetett beszélni. Jóval korábban Pesten, Budán és Óbudán nem létezett […]

Continue Reading

Rabbik koronavírus idején

Március közepén, a koronavírus járvány első hullámának idején általános zárlat alá került szinte az egész ország. Mindez – csakúgy, mint e sorok írásakor, Ros Hasana napjaiban – kiterjedt a vallási életre is. Az összeszokott közösségek tagjai sem láthatták egymást, nem lehet minjenben imádkozni. A járvány olyan, korábban soha nem látott helyzetet teremtett, amelynek alapján még […]

Continue Reading

Zsidó szervezetek koronavírus idején

Hogyan alakult a zsidó közélet 2020 első félévében, a koronavírus járvány hónapjaiban, melyhez hasonlót utoljára 1918-ban, a spanyolnátha járvány idején élt meg a világ? Megkérdeztük a nagyobb zsidó szervezetek és oktatási intézmények vezetőit: – Mit tehet ilyen esetben a közösség? – Hogyan oldhatók meg az istentiszteletek? – Hogyan lehet így Pészachot ünnepelni? – Ki mit […]

Continue Reading

„Életszínvonal lélekszínvonal nélkül nem létezik”

Apa és fia. Le sem tagadhatnák. Persze nem is akarják. Együtt laknak, együtt lélegeznek, együtt gondolkodnak. Figyelnek egymásra és a világra. Az apa gyermekkorától ír, mellesleg építőgépész-technikus, könyvtáros, népművelő. Ötvenhat éve publikál folyamatosan, jó néhány film forgatókönyvét is ő írta. A fiú szintén sikeres író, operaénekes, újságíró, főkántor. Nógrádi Gábor és Nógrádi Gergely. Két élet, […]

Continue Reading

Ménes Attila: Egymillió éves programozás

  A régi történetek szép lassan meseivé formálódnak. Alakulnak, kopnak, kerekednek. Tartalmuktól függően tündér- vagy rémmesékké stilizálódnak, ezekből tud dolgozni az író. Visszakövetkeztet, próbálja lehántani a túlzó vagy elmaszatoló rétegeket, míg eljut a saját verziójához. A zsidósághoz, a Soához mindenkinek megvan a maga viszonyulása, ami többnyire az emberi minőségnek is fokmérője. Bár nem ez volt […]

Continue Reading

Zsidó téma a kortárs kultúrában – Benedek Szabolcs: A mi kommunistánk

Írók válaszolnak a Szombat folyóirat körkérdésére  Közel két évtizede kérdeztünk fiatal írókat a zsidóságról, zsidó témához való viszonyukról, és több esetben feszengésről, tapintatról, a vészkorszak emlékezete miatt a témával kapcsolatos társadalmi kommunikációs nehézségekről vallottak az írások. Ezúttal azt kérdeztük íróktól, szerintük történt-e változás, könnyebben megközelíthetővé vált-e a zsidó téma, oldódtak-e a gátlások, tabuk, netán más […]

Continue Reading

A 18-24 éves korosztály 74 százaléka származik vegyes házasságból

Két részlet Kovács András, Barna Ildikó (szerk.): Zsidók és zsidóság Magyarországon 2017-ben. Egy szociológiai kutatás eredményei c. tanulmánykötetéből. 4.1. Vallási-származási homogenitás A háború előtt, illetve a háború utáni 5–6 évben születetteknek még több mint négyötöde olyan családból származott, ahol mind a négy nagyszülő zsidó volt. A vegyes házasságok növekedésével együtt ugrásszerűen megnőtt a heterogén származásúak […]

Continue Reading

A megtartó hagyomány – vegyes házasságok három nyugati országban

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK   „A 2000 után házasodott amerikai zsidók 60 százaléka nem zsidó társat választott” A vegyesházasság sok tényezőtől függ. A felmérés szerint sokkal gyakoribb a szekuláris zsidók körében, mint a vallásos zsidóknál. A vallástalan, házasságban élő zsidók 79 százaléka nem zsidó partnert választott, míg a vallásos zsidóknál ez az arány 36 százalék. A […]

Continue Reading

Bedő Viktória: Tanulságok és tanácsok a tengerentúlról

Nehéz úgy kifejteni a véleményemet a vegyes házasságról, hogy mindenkit boldoggá tegyek; hogy senki ne tartson vagy régimódi vallási fanatikusnak, vagy túlzottan liberális rendbontónak. Biztosan van közületek olyan, akiket ebben a témában ért valamilyen személyes sérelem. Vagy azért mert ti magatok vagy hozzátok közel állóak vegyes kapcsolatban élnek és mások ítéletével szembesültök – vagy esetleg […]

Continue Reading