„A vegyes házasságokban élőket nem veszíthetjük el”

Heisler András Mazsihisz elnök a vegyes házasságról   „A magyar zsidók többségének a házastársa nem zsidó, és majdnem kétharmaduk úgy gondolja, hogy ezzel a világon semmi baj nincsen. A fiatalabb generációk még inkább így gondolják. A magyar zsidók döntő többségének hagyománytudatában a zsidóság csak az egyik hagyományelem: 73%-uk valamilyen formában megünnepli a karácsonyt, a kereszténység […]

Continue Reading

A 18-24 éves korosztály 74 százaléka származik vegyes házasságból

Két részlet Kovács András, Barna Ildikó (szerk.): Zsidók és zsidóság Magyarországon 2017-ben. Egy szociológiai kutatás eredményei c. tanulmánykötetéből. 4.1. Vallási-származási homogenitás A háború előtt, illetve a háború utáni 5–6 évben születetteknek még több mint négyötöde olyan családból származott, ahol mind a négy nagyszülő zsidó volt. A vegyes házasságok növekedésével együtt ugrásszerűen megnőtt a heterogén származásúak […]

Continue Reading

Sergio Della Pergola: Kiházasodás a zsidó közösségből

1930 táján a zsidók nagyobb része (mintegy 65%-a) olyan országokban élt, ahol a házasulandók kevesebb 5%-a lépett ki a közösségéből. Ezen belül is a zsidók egynegyede ott élt, ahol a vegyes házasság aránya egy százalék sem volt. Ilyen volt Kelet-Európa nagy zsidó közösségeinek jó része, csakúgy, mint a Közel-Kelet és Észak-Afrika, ideértve az akkori Palesztinát […]

Continue Reading

Karády Viktor: Reverzális és zsidó-keresztény házasságok Budapesten a Soá előtti fél évszázadban

A modernkori magyar társadalomtörténet egyik legsajátosabb, Európában mindenesetre egyedülálló jellemzője az az etnikai és felekezeti megosztottság, mely szerint a feudalizmus utáni nemzetépítés korában az országban nem volt sem többségi nemzetiség (a magyar anyanyelvűek számaránya csak az 1900-as népszámlálásban jutott – legalább formálisan – kissé 50 % fölé), sem többségi vallásközösség (mivel a legnagyobb felekezet lélekszáma, […]

Continue Reading

Zsidó téma a kortárs kultúrában – írók válaszolnak

A Szombat folyóirat körkérdése Közel két évtizede kérdeztünk fiatal írókat a zsidóságról, zsidó témához való viszonyukról, és több esetben feszengésről, tapintatról, a vészkorszak emlékezete miatt a témával kapcsolatos társadalmi kommunikációs nehézségekről vallottak az írások. Ezúttal azt kérdeztük íróktól, szerintük történt-e változás, könnyebben megközelíthetővé vált-e a zsidó téma, oldódtak-e a gátlások, tabuk, netán más tényezők állnak […]

Continue Reading

Jávor Sándor: Rózsika

Az utóbbi hónapokban sok kritikát kaptam a gyerekkoromról szóló cikkem* miatt azoktól, akik szerint nem megfelelő hangnemben írtam anyai nagymamámról. Nemcsak az ő kedvükért, hanem azért is, mert érdeklődöm a gyökereim iránt, álljon itt a története. Azt mesélem el, amit szüleimtől, testvéremtől, és a még élő idősebb rokonoktól hallottam. Remélem, mások számára is tanulságos lesz. […]

Continue Reading

Németh Ványi Klári: Sisi zsidó férfit szeretett

„Csak én, tán átok-verten, Tündér-úrnő, magam, Az igazit sose leltem, Kinek rokon szelleme van.” / Titánia panasza/   Test és szépségkultusz, rajongás a lósportért, Andrássy gróf titokzatos szereleme, a Magyarok királynéja, divatikon. Általában ezek jutnak eszünkbe elsőként Ferenc József feleségéről, Wittelsbach Erzsébetről, aki a mai napig turisták ezreit vonzza a bécsi Hofburg császári lakosztályában kialakított […]

Continue Reading

A néma tartomány

Rövid időn belül kétszer is végigolvastam Pető Andrea kötetét. Nem mintha könnyen felejthető lenne, sőt, nagyot üt az olvasón – mind témájával, mind azzal a magára mért tárgyilagossággal, amivel a szerző ezt a rendkívül érzékeny területet megközelíti. De muszáj volt újra elővennem, ha az olvasmányélmény okozta sérülékenység érzetét valamiféle józan logikával szerettem volna felülírni, körbevédeni, […]

Continue Reading

Zsidó téma a kortárs kultúrában – írók válaszolnak

A Szombat folyóirat körkérdése Közel két évtizede kérdeztünk fiatal írókat a zsidóságról, zsidó témához való viszonyukról, és több esetben feszengésről, tapintatról, a vészkorszak emlékezete miatt a témával kapcsolatos társadalmi kommunikációs nehézségekről vallottak az írások. Ezúttal azt kérdeztük íróktól, szerintük történt-e változás, könnyebben megközelíthetővé vált-e a zsidó téma, oldódtak-e a gátlások, tabuk, netán más tényezők állnak […]

Continue Reading

Lengyel zsidó ízek a Nagydiófa utcában

„Már kisfiúként zenéltem, mindig zene vett körül. Játszottam gettóban, játszottam koncentrációs táborban is, amikor a krematóriumok teljes gőzzel dolgoztak, és amikor leszállt a füst, akkor egyedül maradtam, és azt mondtam magamban, hogy ennek a zenének élnie kell, és látják, él ma is – mesélt életéről a Szombatnak az „utolsó klezmer”, vagyis Leopold Kozlowski.  Egy zsidó […]

Continue Reading

Hernádi Miklós: Harmincegynéhány év

Ejnye, de sok is ez a harmincegynéhány év!  Mindhárom Hernádi-fiú enyhe tartózkodásban élt a zsidóságtól egészen a nyolcvanas évek végéig (tanúsítja ezt házasságuk is), mígnem e sorok írója egyszer csak a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület soraiban találta magát. Útja nem volt kivételes, de azért mindennaposnak sem volt mondható. Valahol középütt vezetett, ott, ahol az akkori […]

Continue Reading

Rendszerváltás 30

A Szombat szerkesztősége az alábbi kérdést intézte a zsidó politika, közélet, kultúra képviselőihez. 30 éve volt a rendszerváltás, beköszöntött a szabadság az országban és a zsidó közösségben is. A Szombat kérdése ez alkalomból a következő: Honnan hová jutott el a magyar társadalom és benne a zsidó közösség ez idő alatt? Rendszerváltás korabeli emlékeiből mi az, […]

Continue Reading

Schüttler Tamás: Mélységélesség

  június Mauthausen-Gunskirchen kórházbarakk Június közepén az első, a némiképp megerősödöttnek tűnő foglyok elindulhattak Magyarország felé. Klein Jocó izgatottan készült az útra. Némi meglepetést okozott az elsőként hazatérőkben, hogy az amerikai táborparancsnokság csak egy angol nyelvű szabadulást igazoló levelet állított ki minden volt mauthauseni fogoly számára, de a zilált közlekedési viszonyokra hivatkozva semmilyen szállítóeszközről nem […]

Continue Reading

Hernádi Miklós: Harmincegynéhány év

Ejnye, de sok is ez a harmincegynéhány év! Mindhárom Hernádi-fiú enyhe tartózkodásban élt a zsidóságtól egészen a nyolcvanas évek végéig (tanúsítja ezt házasságuk is), mígnem e sorok írója egyszer csak a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület soraiban találta magát. Útja nem volt kivételes, de azért mindennaposnak sem volt mondható. Valahol középütt vezetett, ott, ahol az akkori […]

Continue Reading

Rendszerváltás 30

A Szombat szerkesztősége az alábbi kérdést intézte a zsidó politika, közélet, kultúra képviselőihez. 30 éve volt a rendszerváltás, beköszöntött a szabadság az országban és a zsidó közösségben is. A Szombat kérdése ez alkalomból a következő: Honnan hová jutott el a magyar társadalom és benne a zsidó közösség ez idő alatt? Rendszerváltás korabeli emlékeiből mi az, […]

Continue Reading

Kell-e küzdenie egy zsidónak a klímaváltozás ellen? – Paul Driessen

A Moment magazin 2019. június 18-i számában Arthur Waskow, a philadelphiai The Shalom Center rabbija, valamint Paul Driessen, a washingtoni székhelyű, környezeti témákkal foglalkozó Committee For A Constructive Tomorrow (CFACT) vezető tanácsadója adta meg eltérő válaszait a klímaváltozással kapcsolatos kérdésekre. A lapot Elie Wiesel és Leonard Fein alapította még 1975-ben – a háború előtt Varsóban […]

Continue Reading

Kell-e küzdenie egy zsidónak a klímaváltozás ellen? – Arthur Waskow

Igen! Felkiáltójellel a végén! Azzal kapcsolatban, hogy a klímaváltozás okán súlyos kihívásokkal kell szembenéznünk, a tudományos világ elsöprő többsége egyetért, a földdel kapcsolatos felelősségünk pedig a zsidó nép őstörténetéhez nyúlik vissza. A bibliai hagyományban – sokkalta inkább, mint a későbbi rabbinikus hagyomány szerint – a nép és a föld sorsa összefonódik, hiszen elődeink pásztorok és […]

Continue Reading

A zsidóság mindig többes alternatívát megjelenítő kultúra

Mint arról már lapunk hasábjain értesültek, 22 év után, július 1-től Vajda Károly irodalomtörténész, hermeneuta, vallásfilozófus váltotta Schőner Alfrédot az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rektori székében. A megbízott rektorral egyebek mellett az egyetemen bekövetkezett változásokról, a rabbiképzésről és a neológia küldetéséről beszélgettünk.   A rektor elmondta, minőségbiztosítási fordulatot hajtanak végre, emelik az egyetem tudományos […]

Continue Reading