Fóti Tamás – Osztrák antiszemitizmus: kísért a múlt

Megkönnyíti az antiszemitizmusról folyó kutatások összehasonlítását Ausztriában, hogy az időről időre megismételt átfogó felmérések során azonos kérdéseket tettek fel. A tavalyi felmérés szerint az osztrákok körében 10 százalékos a nyílt és 30 százalékos a látens antiszemitizmus. A korábbi évekkel összevetve pozitív tendenciák is megfigyelhetőek, így lassan érzékelhető a történelmi felelősség megkerülhetetlenségének markánsabb felismerése is. Visszaüt, […]

Continue Reading

Archleb Gály Tamara: Nyugtalanítóan nő a szélsőséges politika támogatottsága

 Az antiszemitizmus szakemberei e téren Szlovákiában főleg Gyárfášová Oľga, Mesežnikov Grigorij, Velšic Marián stb., így az ő kutatásaik eredményeiből merítek. Szlovákiában, akárcsak Magyarországon s másutt Közép-Európában a zsidóüldözés a zsidóság majdnem teljes kiirtásával a II. világháború befejeződése után sem ért véget. Mint tudjuk, nálunk is voltak 1945 után pogromok, az 50-es években pedig a kommunisták különféle […]

Continue Reading

Szathmáry István Pál: Lengyel, zsidó két jó barát?

Közelmúlt Lehetetlen és méltatlan vállalkozás lenne néhány mondatban letudni a lengyel–zsidó viszony hosszú és fájdalmas, tragikus eseményekkel igencsak terhelt történetét. A jelenhez közeledve annyit talán mégis érdemes kiemelni: a rendszerváltást követően a lengyel belpolitikában a magyar helyzettel összevetve kevésbé voltak jelen az antiszemita színezetű, vagy annak kérdéskörét érintő viták. Ha fordulópontokat keresünk, Jan T. Gross […]

Continue Reading

Fóti Tamás – Osztrák antiszemitizmus: kísért a múlt

Megkönnyíti az antiszemitizmusról folyó kutatások összehasonlítását Ausztriában, hogy az időről időre megismételt átfogó felmérések során azonos kérdéseket tettek fel. A tavalyi felmérés szerint az osztrákok körében 10 százalékos a nyílt és 30 százalékos a látens antiszemitizmus. A korábbi évekkel összevetve pozitív tendenciák is megfigyelhetőek, így lassan érzékelhető a történelmi felelősség megkerülhetetlenségének markánsabb felismerése is. Visszaüt, […]

Continue Reading

Illyés Bence: A tűz és jég földje – a zsidó szempontból is

A svéd jóléti állam, amit negatív vagy pozitív példaként is egyre gyakrabban emlegetnek szerte a világban, egyszerre otthona a fehér felsőbbrendűséget hirdető politikai csoportoknak és a néha ugyancsak szélsőségekig elmenő befogadás párti, feminista és radikális környezetvédő ideológiáknak is. Az ország ugyanakkor elsősorban, a liberalizmus egyik utolsó európai bástyájaként szerepelt a médiában szerte a világon, amit […]

Continue Reading

Forrás Bence: Iszlámista antiszemitizmus Németországban

A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) 2019 márciusában megjelentetett egy Antiszemitizmus az iszlámizmusban című brosúrát. A BfV az antiszemitizmus vizsgálatán belül 2015 óta külön kezeli azon eseményeket, amelyek feltételezhetően iszlámista indíttatásúak. A BfV mindazonáltal csak azokat az eseteket sorolja az iszlámista antiszemitizmus kategóriájába, ahol a cselekmény célpontja, legyen az személy vagy létesítmény, egyértelműen egy zsidó […]

Continue Reading

Wekerle Szabolcs – „Az antiszemitizmus már nem olyan szigorú tabu”

Aki követi a nemzetközi futball eseményeit, idén élvezettel nézhette, ahogy az Ajax Amsterdam egészen az elődöntőig masírozik a Bajnokok Ligájában. Rokonszenves játékosok – köztük sok saját nevelésű –, remek taktika, hajtás első perctől az utolsóig, és, nem utolsósorban: fantasztikus szurkolótábor. Akik, nicsak, folyton a zsidókkal jönnek. Van, hogy egyszerűen csak azt skandálják, „Joden!”, vagyis „Zsidók!”, […]

Continue Reading

Sárközi Mátyás: Erősödött a britek antiszemitizmusa?

Az Egyesült Királyságban és Franciaországban található Európa két legnagyobb létszámú izraelita népcsoportja, a szigetországban mintegy 400 ezer a zsidók száma. Társadalmi súlyuk jelentős. Kimutatások szerint 2018 rekord-év volt az antiszemitának ítélt nagy-britanniai atrocitások terén: 1.652 ilyen esetet jegyeztek fel, ami 16 %-os növekedés az előző évhez viszonyítva. Valóban erősödött az antiszemitizmus, és általában mondható-e, hogy […]

Continue Reading

Borhi László – „…kiirtanák az Európában utolsóként fennmaradt zsidó közösséget”

Magyarország (majd ezt követően Románia, Bulgária és Finnország is) 1942 nyarától titkos diplomáciai csatornákon kapcsolatot keresett az angolszász hatalmakkal, majd később a Szovjetunióval, hogy kipuhatolják egy külön-megállapodás feltételeit. Horthy Miklós kormányzó, illetve a kiugrás végrehajtásával megbízott Kállay Miklós miniszterelnök kezdetben abban reménykedett, hogy az átállással, ha ez a várt angolszász megszállással egy időben következik be, […]

Continue Reading

„A hadügy erőforrásait nem áldozhatják humanitárius célokra” – Interjú Rebecca Erbeldinggel Mentőhivatal c. könyvéről és a holokauszttal kapcsolatos amerikai politikáról

Az 1944 januárjában alapított War Refugee Board (Háborús Menekültek Hivatala) az amerikai végrehajtó hatalom részeként tevékenykedett. Mi vezetett megalapításához 1944 elején? A zsidók ellen elkövetett tömeggyilkosságok hírét az Egyesült Államokban 1942 novemberében hozták nyilvánosságra, néhány héttel azután, hogy a szövetségesek megkezdték Észak-Afrika invázióját. Ekkoriban azonban még semmilyen terv nem volt arra nézvest, hogy az Egyesült […]

Continue Reading

Kovács András: A Kádár-rendszer és a zsidók[1]

Az alábbi válogatásba három konkrét ügy dokumentumai kerültek be. Ezek az esetek pontos képet adnak az állambiztonsági szervek céljairól, módszereiről és eszközeiről, valamint arról is, hogyan reagáltak az érintettek a szervek akcióira. Az első akció az Izrael és az NSZK közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele utáni időszakban, 1965 tavaszán zajlott. A diplomáciai esemény hírének nyilvánosságra kerülése […]

Continue Reading

Róbert Péter: „Párbajozó zsidó ifjak” – Sport témájú írások a magyar zsidó sajtóban

A magyar nyelvű zsidó sajtó kialakulásakor a sport még a vékony felső rétegek egyfajta szórakozása volt. Miután a zsidóság nem került be ezekbe a körökbe, lapjai nagyon keveset foglalkoztak sporteseményekkel, testedzéssel. (A nyomtatott sajtó többi orgánuma sem! – tehetjük hozzá.) Általában a polgárosulásban egyre nagyobb teret kivívó zsidóság igyekezett osztozni az általa mintának tekintett rétegek […]

Continue Reading

Konrád Miklós: Sportegyletek és antiszemitizmus a magyar zsidóság aranykorában

A főváros egyesítésének esztendejére (1873) írta Vörös Károly Pest-Buda sportklubjainak indulását felvázoló cikke konklúziójaként, „elsősorban mégis csak a sportélet szervezetei azok, amelyek a társadalom új, polgárosodó rétegei között a személyi érintkezést is megindítva, de mindenképpen sűrítve, elkezdik a városi polgári társadalom szélesebb és szorosabb egységbe való összekovácsolását”.[1] Tanulmányában Vörös azt is megemlítette, hogy a liberális […]

Continue Reading

Gadó János: Cionista antiszemiták és anticionista filoszemiták

Donald Trump személyében ma olyan amerikai elnök gyakorolja a hatalmat, aki – a szó közjogi értelmében – első ízben kezeli normális államként Izraelt. Elismeri, hogy – a világ összes többi népéhez/nemzetéhez hasonlóan – a zsidó népnek is joga van megválasztani, mi legyen országa fővárosa. Nem rakja Izraelt egységcsomagba a palesztinokkal, mint a haladó Európa (és […]

Continue Reading

Világiasodnak és fogynak (Portré az amerikai zsidóságról)

A Pew Research Center kutatóközpont nagyszabású felmérése szerint az amerikai zsidók túlnyomó többségben büszkék zsidó mivoltukra, és erős bennük a zsidósághoz tartozás érzése. Ugyanakkor az is kiderül belőle, hogy a zsidó identitás változóban van Amerikában: mára minden ötödik zsidó személy (22%) vallástalanként határozza meg magát. Azon egyesült államokbeli felnőttek aránya, akik vallási értelemben zsidónak mondják […]

Continue Reading

Ellentmondó narratívák

Az Életlehetőségek című kiállításon Flohr Zsuzsi saját nagyapja, Flohr Gyula életét dolgozta fel, a kurátor Pacsika Márton volt. Az anyagban egymásnak ellentmondó családi és hivatalos narratívák jelentek meg, melyek árnyalt társadalmi és nemi viszonyokra mutattak rá, és általában a közép-kelet-európai ember életének lehetőségeire egy folyamatosan bezáruló társadalomban. A kiállítás 2018. november 22 és 2019. január […]

Continue Reading

Erdélyi zsidó történetek életről, éhségről és reménységről

Az 1976-ban Marosvásárhelyen született Király Kinga Júlia, író és műfordító könyve, Az újrakezdés receptjei az erdélyi Mentor Könyvek Kiadónál jelent meg, 2018-ban. A szülőföldjükre visszatért holokauszt-túlélőkkel folytatott háromévnyi interjúzás és levéltári kutatómunka eredményeként létrejött művel, a szerző szándékai szerint, a mindenkori társadalmi felelősségvállalást illetően is hasznosulhatnak az újrakezdés receptjei. Hogyan jött a könyv elkészítésnek ötlete? […]

Continue Reading

Wirth Imre: Esti ballada

Te hogy érzed magad ebben a brancsban, régi barátom, hallod a villámvonatot, nem áll meg az állomáson   üveges szemű fésülő nő simogat, állsz az ágyon, katatón állapot hajnal, emlékszel-e éjszakákon   ittunk a tízemeletes tetején szörnyű borokból, nem zsidóztunk, szóba se jött, elvittek a Bem szobortól   hogy érzed magad most éppen, kettőezer-tizennyolcban, kenyér […]

Continue Reading

Vajda Júlia: Új élet a romokon?

Matildot tizenhat évesen deportálták. Egész családját elvesztette, szülei, nagyszülei, testvére és sok egyéb rokona közül rajta kívül egyetlen nagybátyja élte csak túl. Ráadásul arra ért haza, hogy „a házunk romokba hevert, mert abból az oroszok fürdőt csináltak. Minden kifosztva, a bútorok, a ruhaneműk, az üzlet, ami teli volt méteráruval, a gabonaraktár a gépekkel, és ami […]

Continue Reading

Karády Viktor: Zsidóság a honi sajtónyilvánosságban a Soá után

A nemrég kifejlesztett digitális technológiák egyik mellékterméke, hogy számos történelmi forrás könnyen elérhető, mozgatható és manipulálható formában áll egyre nagyobb tömegben a kutatók rendelkezésére. Ez a társadalomtörténész számára megnyit egy sor, korábban voltaképp el sem képzelhető kutatási lehetőséget. Ilyenek a digitalizált sajtótermékek, melyek szövegkorpuszának feldolgozásával objektív, számszerűsített adatok segítségével lehet vizsgálni a különböző sajtóorgánumok témavilágát. […]

Continue Reading