Közösség rovatunkban döntően zsidó szervezetek saját rendezvényeiről szóló, illetve más szervezetek zsidó vonatkozású híradásai jelennek meg. Szerkesztőségünk ezzel is támogatni kívánja a non-profit alapon működő civil-szférát.

  • Sok a kóved, kevés a munka

    Beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1996. márciusi tisztújító közgyűléséről Az egybegyűlteket Simonyi Péter ügyvezető elnök üdvö­zölte és bemutatta a sokak számára ismeretlen Jankovits Tibor ügyvédet, akit a levezető el­nöki funkció ellátásra kért föl. Személyét a közgyűlés e funkcióban megerő­sítette. Megállapították, hogy a 82 sza­vazati joggal rendelkező tag van jelen, ami kevesebb, mint az Egyesület…

  • „Mindenre választ kap, ha bejön az irodámba”

    A magyar ortodoxia 1995ös zárszámadó közgyűlése 1996. február 27-én délután 4 órára hirdette meg a Budapes­ti Autonóm Ortodox hitközség éves zárszámadó közgyűlését. A fél ötkor kezdődő ülés elején 36 fő (döntő többségében 70 év feletti idős férfi) volt az ülés helyszínén, a Hanna étterem­ben, annak vége felé (feltehetőleg Zájin Ádár ünnepe, az imádság és az…

  • Szeptembertől Schőner Alfréd a Rabbiképző Intézet rektora

    Lapzárta után:  A Hitközség Izraelben járt vezetői elvi megállapodást kötöttek a Midreset Jerusálájimmal (az Országos Rabbiképző Intézet Vallástanárképző Kara – a Pedagógium – anyaintézetével) az ORI kibővítéséről. A jeruzsálemi tanintézmény új megbízott rektort küldene Budapestre Dr. Schőner Alfréd személyében, aki hat éve alijázott, s azt megelőzően a Dohány ut­cai zsinagóga vallási vezetője, illetve országos főrabbi…

  • Az izraelita vallás egyenjogúsítása és a zsidó szervezetek

    Száz év múltán egy törvényre emlékezünk, ám ál­tala arra is, hogy itt, Magyarországon a progresszió igenis győzedelmeskedni tudott: a liberális demok­ráciának komoly erői voltak, voltak és vannak ne­mes hagyományai – minden ellenkező híreszteléssel szem­ben. A progresszív gondolkodás és politikai akarat annak ide­jén oda vezetett, hogy rövid néhány esztendő múltán Magyar- ország felzárkózott Európához – elérte…

  • Posztcionista bajok

    A cionista ideológia „végrehajtó szerve”, a diaszpórában élő zsidók bevándorlását intéző Jewish Agency (nálunk ismer­tebb nevén Szochnut) válságos korsza­kot él át Mint a Szombat 1995. októbe­ri számában beszámoltunk róla, a szer­vezet új elnöke, Avraham Burg a bevándorlásra való csekély hajlandóság­gal szembenézve új filozófiát szorgal­mazott: az alija mindenáron való eről­tetése helyett fordítsunk több energiát a zsidóság…

  • „Orosz” zsidók Berlinben

    Átveszik a hitközség irányítását? A századfordulóhoz hasonlóan a kelet-európai zsidóságnak ismét egyik menekülési célpontja Berlin. 1989 óta négyezren érkeztek a városba. Többségük azonban keveset tud a vallás elő­írásairól, a hagyományokról – írja a Der Spiegel. A holocaust pusztítását köve­tően szinte semmi nem ma­radt a gazdag, sokszínű zsidó közösség életéből, amely 1933 előtt rányomta bélyegét a…

  • Horvátországi és boszniai hétköznapok

    A repülő rabbi már a múlté. A volt Jugoszláviában a II. világháború után mindössze 67 ezer zsidó maradt a háború előtti 72-73 ezerrel szemben. A maradék zsidóság vallási teendőit a belgrádi székhelyű főrabbi látta el, és ha például szükség volt rá Dubrovnikban vagy Rijekában, akkor repülőgépre ült, elvé­gezte a feladatát, és visszarepült a fővá­rosba. Mára…

  • Egy földön nincs hely két kiválasztott nép számára

    Interjú Dawid Warszawski íróval a lengyel zsidóság helyzetéről Az elmúlt 45 évhez képest hogyan változott meg a len­gyel zsidóság helyzete a rendszerváltást követően? A változás olyan hatalmas, hogy nem is tudom, mivel kezdjem. Az egyik oldalról rendkívül kevesen vagyunk… Ez mit jelent? A hivatalos becslések hozzávetőlegesen 3-5 ezerre te­szik a zsidók számát; mi magunk azt…

  • A csernovci csodaváró

    Joszif Burg a jiddis irodalomról és Bukovináról Talán a kelleténél egy kicsivel több kajánsággal a hangom­ban tettem fel az agg mester­nek az első kérdésemet, ne­vezetesen, hogy milyen érzés az utolsó közép- és kelet-európai jiddis nyelvű írónak lenni. Az arca pirosra váltott, pár pillanatig levegő után kapkodott, keres­te a szavakat, de ez az aprócska stressz direkt…

  • Csernovci, az áldott város

    Amikor a csernovci forga­tást a nyakamba varrták, nem sok fogalmam volt arról, hova megyek. Tudtam, hogy Bukovina anno, a Monarchia alatt igazi multikultúrhely volt, a nevezetes Csernovciban egymás hegyén-hátán éltek zsidók, lengyelek, szászok, magyarok, örmények, románok, ruténok, ukránok és még ki tudja, hány náció, de legtöbb a zsidóból volt, nem véletlenül nevez­ték a várost a…

  • Kihalóban

    Marosvásárhely A 76 éves Sauber Bernáthnak huszonhárom rokona vált Auschwitz áldozatává. A de­portáláskor az orosz fronton volt mint munkaszolgálatos. Amikor végre alkalmuk nyílt arra, hogy vissza­jöjjenek, a kolozsvári születésű Nagy János századparancsnokuk figyelmez­tette őket, hogy inkább az oroszországi rabságot, fogságot vállalják, mint az itt­honi deportálást! Immár tizenhárom éve Sauber a Marosvásárhelyi Izraelita Hitközség elnöke. Vele…

  • Délidő Pozsonyban

    A bratislavai hitközséget nem jelzi tábla, az idegen akkor is könnyen elsétál a Kecske utcai, alacsony ház előtt, ha észreveszi a kaputelefon apró obec, kuchyna és klub feliratait. A konyhá­hoz le kell menni a volt óvoda udvará­ra. Az ebédlő ajtaját fél tizenkettőkor nyitják ki, mindig vannak korán jövők, akik, mire a pozsonyi harangok elkon­gatják a…

  • Posztszovjet zsidó betelepülők

    A magyar-zsidókat már csak egy nagyarányú orosz-zsidó bete­lepülés mentheti meg, fogal­maztam ironikus szlogenné néhány éve egy barátom abszurdnak tű­nő felvetését a közeljövő közép-európai zsidó migrációjáról, de inkább csak nyál­csorgatva hüledeztem, mint reális jövő­képnek tekintettem a jóslatot. Utóbb hallottam a hírt, hogy Balassa­gyarmat polgármestere levélben fordult a hitközséghez, közreműködést kérve, hogy a volt Szovjetunióból kivándorló szovjet…

  • „Posztmodern zsidóság”, avagy sztereotípiák a Síp utcáról

    Az általam nagyra becsült Szom­bat című havilap főszerkesztőjének tollából származó címbeli idézet alatt mély gondolatokat tartalmazó cikk je­lent meg az 1995. novemberi szám­ban. A kissé hosszú nyúlt esszé a ma­gyarországi zsidó élettel foglalkozik, mindezt kiváló rendszerező, az össze­függések lényegére rámutató módon. Ami ennek ellenére zavart, sőt olykor bántott a cikkben, az a „laikus civil” (idé­zet…

  • Alija, érdekvédelem, elöregedés

    1995. november 10. és 14. között Budapesten tartotta konferenciáját a B’nai B’rith nemzetközi zsidó szervezet X. szekciója, ami a kontinentális európai országokat foglalja magában. A helyszín a Közép-Kelet-Euró­pa iránti megnövekedett ér­deklődést is tükrözte. Az egyik fő téma a kelet-európai zsidóságnak nyújtandó támogatás kér­dése volt. A viták során két párhuza­mos stratégia bontakozott ki: az egyik az…

  • A zsidóság szellemi közösség

    Közösség Azt, amit a bibliai teremtés-mítosz úgy fejez ki, hogy kezdetben csak egyetlen ember volt, tehát az individuáció előtti állapotként, a valóságban csak a közösség realizálhatja. A bibliai „Ádám” tehát az emberi kö­zösség ideája. A biblicizmus alapkövetelménye eszerint az, hogy az em­beri közösség Isten képmása legyen. Szellemi közösségek – és minden kö­zösség szellemi annyiban, amennyiben…

  • Megjegyzések a Mazsihisz elnökének adataihoz

    Mielőtt a hitközség fizikai és szelle­mi megújulását illusztrálni hivatott számokat elemezném, előbb Feldmá­jer Péter néhány – véleményem sze­rint – pontosításra szoruló megállapí­tásával szeretnék foglalkozni. • „…abból a nem alaptalan feltéte­lezésből kell kiindulnunk, hogy a zsi­dó népesség életkori megoszlása ha­sonlít az egész lakosságéhoz.” E megállapítás érvényességét két tényező gyengíti. A zsidóság többsége tudvalevőleg a társadalom felsőbb…

  • Viszontválasz

    Tisztelt Elnök Úr, kedves Péter! Kimerítő válaszod olvastán, néhány pontot sorra véve, élnék a viszontvá­lasz műfaja adta lehetőséggel. Mindketten pontosan tudjuk, mennyit ér a demokratikus választás a hitköz­ség életében, ahol a „felekezeti sajtó” nyíltan és egyértelműen szolgálja a status quo fenntartását, mert valójá­ban az azt jelképező személyek, a ke­nyéradó gazda szócsöve, ahol az al­ternatív jelölt…

  • Nyílt levél dr. Feldmájer Péterhez, a Mazsihisz elnökéhez

    Tisztelt Elnök Úr, kedves Péter! Meglepetten és némi zavarodottsággal olvastam szoká­sos új évi vezércikked egy bekezdését a hitközség lapjá­nak címoldalán. Idézlek: „A mögöttünk álló zsinagógai év nagy jelentőségű volt a magyarországi zsidóság szervezeti életében, hiszen az ateista rendszer meg­szűnése után megtartott második demokratikus vá­lasztás megerősítette a hitközségek szervezetét, és megújította a hitközségi vezetők hitélet (nyilván…

  • Egy kis zsidó demográfia

    A mellékelt táblázatokban a Zsidó Világkongresszus által közzétett adatokat is­mertetjük, amelyek a világ zsidóságá­nak országonkénti eloszlását mutatják. Mivel a táblázatokban olvasható szá­mok nem népszámlálással, hanem a legkülönfélébb becslésekkel készültek, korántsem olyan megbízhatóak, mint mondjuk a magyarországi népszámlá­lás adatai. Mint az alábbiakból ki fog de­rülni, például az 5,8 amerikai millió zsi­dó lehet akár 7 millió, akár…