• Hétköznapi történetek – ünnepekkor

    RASESONE ELŐTT 86 ÉVES NAGYNÉNÉMNEK templomi helyjegyet venni mentem a körzet irodájába. Az adminisztrációs hölgy tiszteletteljes köszöntésemre papírjaiból fel sem nézve zordan csak annyit mondott: Várjon a folyosón, dolgozom… Megértettem, hiszen csak egyedül várakoztam. Mégis rövidesen sorra kerültem. Ekkor már mérgesen kérdezte: – Neve? És én nem eléggé koncentrálva, a magamét mondtam néném neve helyett.…

  • Az álorvosi kísérletek magyar vonatkozásai

    1965 tavaszán megállapodás jött létre a Német Szövetségi Köztársaság kormányával, hogy azok részére hajlandók kártérítési fizetni, akiken bi­zonyítottan álorvosi kísérleteket végeztek a különböző koncentrációs táborokban. Mivel ak­kor még nem volt diplomáciai kapcsolat az NSZK és Magyarország között, úgy döntöttek, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt égisze alatt fog ez megtörténni. A NÁCIZMUS ÜLDÖZÖTTEINEK BIZOTTSÁGA (NÜB) dr. Hajdú…

  • A bakancs

      „Vasárnap, 1944. október 22-én délelőtt 1/2 12 h.-kor, a sátoraljaújhelyi 312 sz. hadikórházban D. L. mis­kolci illetőségű egyén, epehólyag-gyulladást követő tüdőgyulladásban elhunyt.” Ez lett volna bizonyára a gyászjelentés békés körül­mények között. Abban az időben azonban nem adtak ki a tábori kórházak ilyesfajta jelentést, sem muszosokról, de még az emberszámba vett katonákról sem. Bent voltam…

  • A láger szelleme

    Kálmán anyja lelkes, apja kevésbé lelkes tagja volt az élcsapatnak – mindketten negyvenötben léptek be a pártba, sorstársaik ezreivel együtt. Az ifjú Kálmán és a párt, vagy inkább a Párt viszonyában volt valami sajátos pikantéria, szomorú, különleges íz. Anyja a Kassel környéki munkatáborban (egy decens, ma is prosperáló német cég muníciógyárában) – ahová Mengele doktor…

  • Nézz vissza haraggal?

     Lapunk e most induló új rovatában az elmúlt idők zsidó sajtójából talál egy csöppnyi ízelítőt tisztelt olvasónk. Száz évvel, hetvenöt évvel, ötven évvel, huszonöt évvel ezelőtt: négy teljesen különböző korszakba tekintünk vissza, ennek megfelelően négy teljesen különböző zsidó politikai magatartásformával találkozunk. A mai zsidó olvasó – ha nem is utasítja el ezeket egyértelműen – aligha…

  • Kisebbségben

      (Egy orvos élete) GB. 1912-ben született a vidéki nagyváros, N. melletti faluban, J.-ben. Szülei vallásos ortodox zsidók, apja falusi kocsmáros, a falusi zsidók évszázadok óta tipikus életét élte. Szigorúan betartotta az ünnepeket, minden nap templomba járt, szombati napokra sabesz-gójt fogadott, aki elvégezte az aznapi munkát. A család a hagyomány évezredes rendjében élt, öt gyermekével,…

  • Statisztika az elrabolt zsidó vagyonról

    A vidéki zsidóság gettósítása előtt egy héttel a németek arra utasították a Budapesti Zsidó Tanácsot, hogy azonnali hatállyal részletes adatokat szolgáltasson a hitközségekről. A Zsidó Tanács azonnal továbbította az utasítást a hitközségeknek, azzal a meghagyással, hogy „fel­sőbb utasításra” a kérdésekre 24 órán belül válaszolni kell. A címzettek a tőlük telhető legnagyobb gondossággal válaszol­tak a részletes…

  • A Duce másik asszonya

    Il Duce’s Other Woman címmel jelent meg Philip Cannistraro és i lirian R. Sullivan életrajza Margherita Sarfattiról, a diktátor zsidó szerelőjéről. A könyvről Dan V. Serge, a Haifa Egyelem nyugalmazott professzora írt a közelmúltban recenziót a The Jerusalem Report hasábjain. Ezt közöljük az alábbiakban rövidítve. Elolvasni A Duce másik asszonyának 1316 lábjegyzettel ellátott 565 oldalát…

  • A Scheiber-bibliográfiáról

    Scheiber Sándor: Magyar zsidó hír­lapok és folyóiratok bibliográfiája, 1847-1992. A szerző hagyatékából saj­tó alá rendezte Scheiberné Bernáth Lívia és Barabás Györgyi, Budapest 1993, 417 oldal). Valójában fáradságot, időt és anya­giakat sem kímélve jelentette meg a MTA Judaisztikai Kutatócsoportja Scheiber Sándor első bibliográfiai gyűjtése alapján a „Magyar zsidó hír­lapok és folyóiratok bibliográfiája-”t. A kötetet bevezető tanulmányában…

  • Deportált könyvek

    Magyarország megszállása után a németek az Országos Rabbiképző Intézetet „kisegítő toloncházzá” alakították át, ott gyűjtötték össze de­portálás előtt a legvagyonosabbakat, az újságírókat és ügyvédeket, különféle vallású németellenes politikusokat. Az intézet 1877-ben alapított és Európa három legjelentősebb hebraika-judaica gyűjteménye egyikének tekinthető könyv­tárából Adolf Eichmann kereken háromezret külföldre szállíttatott . A háború után, sokáig mit sem tudtak…

  • 1944: a munkaszolgálatosok gyászos októbere

      A munkaszolgálatosok történetének két, viszonylag kellően feltárt és ismert, szomorú és tragikus korszaka volt. Az első periódusba az 1942 nyarán behívott – többnyire SAS behívóval – és a második magyar hadseregbe beosztott, Ukrajnába hurcolt mintegy 50 000 zsidó munkaszolgálatos kegyetlen és fájdalmas sorsa tar­tozik. Őket jórészt a hadviseléssel közvetlenül összefüggő munkák ellátására használták fel,…

  • Vélemények – A pesti gettó című sorozatunkról

    A pesti gettó, 1944. II. rész című összeállítás tévesen állítja, hogy Löw Immánuel „Löw Lipótnak volt az unokája…” A „Die Flora der Juden” szerzője Löw Lipót egyik fia volt. Kellner János Szeged, Hét vezér u. 45. * Azt olvastam a Pesti gettóról szóló írásban, hogy az 1940- es években a Goldmark teremben fellépett Tímár József…

  • A pesti gettó, 1944. IV. rész

    A pesti gettó, 1944. IV. rész

    Az Üvegház békésen csillogtatja óriási üvegtábláit az utca nyugodt, napsütéses csendjében. Az utolsó hetek (…) után szinte megnyugtatóan hat ez a nagy kőfalak közé beékelt kis csillogó ékszer, teljesen néptelen be­járatával. Az ajtón túl (…) egész váratlanul megnyíló belső méretezés. Az előtértől balra hatalmas méretű helyiség, hátul az udvarra nyíló, kapuszerű, óriási ajtóval. Ez egy…

  • Marosvásárhely: Tegnap és ma

      Erdély ékszerdoboza volt egykoron Marosvásárhely, ahol egyetértésben, egymás megbecsülésében éltek magyarok, románok, szászok, zsidók és más népek az évszázadok során, amíg végig nem taposott ezen a vidéken is a gonoszság buldózere. Irodájában beszélgetünk Sauber Bernáttal, a maroknyira zsugorodott lélekszámú Maros megyei zsidóság hit­községének elnökével. Megidézzük a múltat, megvallatjuk a jelent számokban, eseményekben. A megyének…

  • A pesti gettó, 1944. III. rész

    (8) Igaz emberek Haszidé ummot ha-olam. Így nevezik héberül azokat a nem zsidókat, akik a zsidóüldözések idején életet mentettek. Hszide umesz ho-ojlem. Righteous gentiles. „Igaz emberek” a világ népei körében. Friedrich Born (1903-1963) 1944. május 9-én érkezett meg Budapestre mint a Nemzet­közi Vöröskereszt (Bern) ideiglenes delegátusa, a budapesti iroda vezetője. A Vöröskereszt emberbaráti segítséget nyújtott…

  • A pesti gettó, 1944. II. rész

    A pesti gettó, 1944. II. rész

    (6) Vészkorszak, II. Már május végén készen állt a német terv a budapesti zsidóság „koncentrálás”-ára. Eichmann egyetlen nap alatt akarta keresztülvinni, július közepén. Bizonyítékok nincsenek róla, de emlékezésekben többször felbukkannak a terv részletei. Elterjedt, hogy Eichmann ezt tervezi. Ezen a napon az egész városban leállnának az autóbuszok és villamosok; az egyenruhások: a rendőrség, csendőrség, a…

  • „Külvárosi idill”

     Budapest XVII. kerület: Rákos­hegy, Rákoscsaba, Rákoske­resztúr, Rákosliget és Rákoskert. Három zsidó temető és három zsi­nagóga maradt az itt élt közösségekre emlékeztetve. Rákoshegyen a Paraj utca 6. szám alatt álló zsinagóga épülete 1928-30 körül épült. A II. világháború után először bútorraktár volt, majd a 60-as évektől az MTA könyvraktáraként működött, a jövőben pedig baptista templomként fog…

  • Áprilisi évfordulók

    4 50 éve, 1944-ben e napon utasította a belügyminisz­térium a zsidókkal kapcsolatos német és magyar intézkedések végrehajtására létrehozott Zsidó Taná­csot, hogy másnap 16 óráig a keresztény kibombázottak részére 500 lakást ürítsen ki, és a lakáskulcsot a budapesti lakáshivatalban adja le. 3 50 éve, 1944-ben e napon lépett életbe a zsidók meg­különböztetését előíró kormányrendelet: nyilvános helyen,…

  • A veszteség

    A bécsi döntések után megnagyobbodott Magyarországon 1939-ben 825 000 zsidó élt MUNKASZOLGÁLAT (1939 júliusától 1945 májusáig) Ukrajnába vittek (1941 júliusától folyamatosan) 50 000 férfit elpusztult 43 000 Borban, hátországban, Németországban elpusztult 10 000 KAMENYEC-PODOLSZK (1941. augusztus) agyonlőttek 18000 ÚJVIDÉK (1942. január) meggyilkoltak 700 DEPORTÁLÁS (1944. május-június) elhurcoltak 618 000 elpusztult 496 500 NYILASURALOM (1944. október…

  • Kezünkbe vesszük az emlékezést

    A történelmet nem lehet a történelemmel magyarázni, s a történelmi emlékezet sem magyarázza meg a történelmet. Különösen nem azt, ami alig ötven évvel ezelőtt történt, ami – végső fokon – jelenkor. A „jelenkor” értelmezésem szerint azt jelenti, hogy „jelen van”. Európának ebben a régiójában most kezd kialakulni a zsidóság közös történelmi tudata. Nyugaton, ahol tudomá­nyos…