Ben Jehuda: Nyelv és nemzet Eliezer Ben Jehudáról (1858-1922) főként a beszélt héber nyelv újjászületésével kapcsolatban szokás megemlékezni. Az elsők között képviselte azt a nézetet, hogy a hébert a mindennapi érintkezés nyelvévé kell tenni, s nem pusztán a zsidó nép kulturális, szellemi médiu­mává, ahogy azt a maskilim (az oroszországi zsidók szellemi megújhodásának mozgalma – a…

A libanoni határ közelében az izraeli Tel Dán falucskában először bukkantak a királyság korából származó „okmányra”. Az egy méter magas bazaltkő emlék­művet az időszámításunk előtti 9. évszázadban Damaszkusz arameus királya állíttatta fel Izrael legyőzése után. Néhány évtizeddel később megcsonkították, mégis egy 28×30 centiméteres sérült sor ránk maradt. A felirat említést tesz Dávid király udvaráról, több…

2. 130 éve, 1864. február 2-án született Juhász Mór. Valódi polihisztor volt: szépíró, botanikus, Kassa város rendőrkapitánya és emellett a helyi cionista mozgalom egyik vezetője. 3. 55 éve, 1939. február 3-án hat nyilas kézigránátokat hajított a Dohány utcai zsinagógából péntek este a távozó hívők közé. Tizenhárom sebesült közül egy a kórházban meghalt. A kormány statáriumot…

1993 őszén jelent meg Szabolcsi Lajos az Egyenlőség, a II. világháború előtti legnagyobb példányszámú zsidó lap egykori főszerkesztője memoárja. Immár hagyományos rendezvényünk, a Szombat Szalon keretében, október 23-án kerekasztal-beszélgetést szerveztünk a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületben a műről az általa megidézett korszakról – memoár tévedéseiről – máig ható tanulságairól. Az est résztvevői voltak: Szabolcsi Miklós irodalomtörténész,…

Mindenképp szegényebbek lettünk volna, ha Szabol­csi Lajos fél évszázada megírt emlékezéseit a család, jelesül Szabolcsi Miklós akadémikus nem bocsátja a kiadást vállaló Judaisztikai Kutatócsoport ren­delkezésére. A memoár a XIX-XX. század legizgalmasabb fejezeteit, lapjait kínálja a magyarországi zsidó múlt kutatója és olvasója számára. Különösen egy, eddig még alig feltárt terület teszi a kötetet értékessé, s ez…

Nagy kortörténeti érdekességgel bír Szabolcsi Lajos­nak (1890-1943) az Egyenlőség volt tulajdonosának és szerkesztőjének, fia Szabolcsi Miklós professzor bevezetőjével ellátott most megjelent vallomásszerű emléki­rata. Szabolcsi professzor első irodalmi szembenézése édesapja alakjával, munkásságával és emlékével önmagában figyelemreméltó. Vázolja a Szabolcsi család eredetét, tár­sadalmi helyzetét, szellemi beállítottságát, a zsidósághoz való viszonyukat, a család egyes kiváló tagjainak sűrített jellemzésével.…

1. 125 éve, 1869. január elsején tartottak először Magyarországon a zsidókat felekezetként feltüntető népszámlálást. 542 279 izraelitát írtak össze, akiknek 30 százaléka városban lakott. 45 éve, 1949. január 1-én pedig olyan népszámlálás kezdődött, amelyik utoljára tüntette fel a vallást: 133 862-en vallották magukat izraelitának, közülük 96 537 fő Budapesten lakott. 130 éve, 1864. január elsején…

Amigoék öt évszázada A spanyol inkvizíció üldöztetései elől menekülő Amigo ősök olasz földön Génuában találtak otthonra. Selyemmel és fűszerekkel kereskedtek. Mérhetetlen szenvedések és megpróbáltatások után ott jobban ment a soruk, de egy évszázad múltán több nemzedékük innen is tovább vándorolt. Konstantinápolyba. Ennek az ágnak egyike Jacob, a törökök által meghódított Temesvárra költözött. A török zsidókkal…

Nézetek a magyarországi cionista mozgalomról a két világháború közötti zsidó sajtóban III. Pro Palesztina és/vagy cionizmus? Második korszak: 1926-27. Az ország politikai és társadalmi konszolidációjának kiteljesedése a magyarországi orthodox és neológ zsidóságot az 1926-os felsőházi reform során 2 képviselethez juttatta. Kedvező fordulat következett be a cionista munka tekintetében is. Egy tekintélyes és befolyásos papi és…

Nézetek a magyarországi cionista mozgalomról a két világháború közötti zsidó sajtóban Mert Ciont választotta ki az Örökkévaló, azt kívánta lakóhelyéül: Ez lesz lakóhelyem örökre, itt fogok lakni, mert így kívánom! (Zsolt.132,13-14.) „Adjanak nekünk szuverenitást a földkerekségnek egy, a mi igazolt, népi szükségleteinknek megfelelő darabján, minden egyébről mi magunk fogunk gondoskodni.” (Theodor Herzl) Bevezetés helyett Az…

A XIX. század elején a nyugati, morvaországi, és németországi zsidó bevándorlás Magyarországra nagymértékben lecsökken, sőt a század első évtizedeiben meg is áll. A zsidóság számának gyarapodását a következő évtizedekben a kelet-európai, galíciai bevándorlás eredményezi, mely a század közepén éri el csúcspontját. E demográfiai jellemzők nagymértékben befolyásolják a zsidó közösség szellemi arculatának kialakulását, sőt egészen a…

 Szabolcsi Lajos „Két emberöltő” címmel megjelent emlékiratainak itt kővetkező fejezete 1918 őszének egy eseményét eleveníti fel. Kitört az „őszirózsás forradalom”, összeomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, és a liberális Magyarországon felnőtt, annak eszményeit magáévá tevő asszimiláns zsidóság és vezetői mély válságba kerültek. Magyarország történelmi egységének megbomlása, az új nemzetállamok megjelenése, belül pedig a radikalizmus, a szocializmus és…

A két világháború közötti Magyarország zsidó szellemi életének nagyjai közül Patai Józsefről szándékozom beszélni;* természetesen nem róla magáról, de nem is irodalmi, kulturális tevékenységéről mint olyanról, hanem arról, amiben ő mindennek célját látta: az ő közéleti működéséről. Ezen a téren mindent megcsinált, amit az akkori légkör megkövetelt, azért, hogy az adott körülmények közepette és ellenére…