(Előzetes közlemény) Az MTA Judaisztikai Kutatócsoport a közeljövőben jelenteti meg az ismert történész, Haraszti György: Magyar zsidó levéltári repertórium című könyvét (Hungária Judaica, 2. kötet). A vaskos mű elsőként ad kimerítő’ tájékoztatást a magyarországi levéltárak zsidó vonatkozású állagairól, a kiadott levéltári jegyzékek, katalógusok, stb. alapján. Egy levéltári fondjegyzék, persze nem regény, nem mindenki számára jelenthet…

Két zsidó együtt vacsorázik A magyarországi zsidóság (Hitközség) akkori egyik legfőbb világi vezetője 1962. május 4-én jelenti az alábbiakat az „illetékes elvtársnak”. A (…)-tal jelzett kihagyásokat az illem és a személyiségi jogok tiszteletben tartása miatt eszközöltük. A dokumentum azonban így is sokat elárul a korabeli viszonyokról… Méir Shachar, Izrael Államának ügyvivője, meghívott május 2-án estére…

1992A műgyűjtés szegedi hagyományainak megteremtői a XIX. század első felében nem-zsidók voltak.* Schaeffer Ádám vaskereskedő, Vedres István építész, Korda János nemzetőr ezredes francia és holland festők munkáit tartalmazó gyűjteményét kell kiemelnünk az előzmények közül. Később tűntek föl a műélvezetet és a kincsképzést azonos súllyal kezelő gazdag hajósgazdák – köztük Mikszáth Kálmán barátja, Zsótér Andor és…

Nem téved nagyot a holocaust előtti évtizedre tekintő szaktörténeti elemzés és nyomában a történeti köztudat, midőn a magyarországi zsidóság öngyilkos tehetetlenségéről, helyzetfelismerésének végzetes hiányáról, halálba-tereltetésének belső-lelki jóváhagyásáról beszél.* Kicsit téved. Voltak, akik megkíséreltek szembenézni a válsággal, öröknek tudott zsidóságuk éppenvaló válságával. Az önvizsgálatot többnyire a vészkorszak jól érzékelhető” előzményei kényszerítették ki – Hitler; itthon a…

Hanuka első estéjének napján szelekció volt a bergen-belseni táborban. Hajnalban három német parancsnok jelent meg a férfibarakkban. Ráparancsoltak a férfiakra, hogy ágyaik előtt sorakozzanak fel. Megkezdődött a szelekció. Nem kellett ehhez sem útlevél, sem másfajta irat, létszámellenőrzést sem tartottak. Az egyik parancsnok csak mutatóujjával rábökött egy sápadt arcra, míg szája egyetlen szóval mondta ki a…

(Gonda László: A zsidóság Magyarországon 1526-1945. Századvég Kiadó, Budapest, 1992. 389 oldal, 350 Ft.) Igen régen és sokak által várt könyvet jelentetett meg a Századvég Kiadó. Témája széles körű érdeklődésre tarthat számot, mert a zsidóság jelentős szerepet játszott Magyarország történetében az elmúlt évszázadok folyamán, így nem zsidó részről sem tekinthetik közömbösnek mondanivalóját. Régi hiányt igyekezett…

A JTO évfordulójára Ma már legfeljebb a történészek tudják, hogy az alcímben szereplő három betű a Jewish Territorial Organisation rövidítése volt, de a múlt századfordulón egy nép újjászületésének reménye fűződött e rövidítéshez. Hirsch Móric báró, a dúsgazdag zsidó emberbarát, az orosz pogromok hatására elhatározta az elüldözött tömegek biztonságos helyen való mezőgazdasági jellegű letelepítését. Már 1891…

Balthazár Dezső (1871-1936), a tiszántúli református egyházkerület püspöke (1911- 1936) annak a vallási liberalizmusnak volt – talán az egyetlen – szószólója a két világháború közötti keresztény magyar közéletben, amely nem csak az izraelita felekezetű állampolgárt fogadta el egyenrangúnak, hanem a zsidó vallást is a saját vallásával legalább is egyenértékűnek tekintette, ezzel teljessé tette az emancipációt…

A hadtörténelem ötvenegy „legszentebb” napja A közelmúltban, amikor Vecsés határából eltávolították talapzatát Steinmetz kapitánynak, a kezében fehér zászlóval elesett szovjet parlamenternek szobrát, hírlapi tudósítások szerint a helyszínen megjelent Takács János hitoktató, és beszédet mondott. Arról szólt, hogy az ötvenegy nap, amíg Budapest védelme folyt – értsd, amíg a hitleri seregek és a nyilas hatalom fegyveres…

 Pest legrégibb zsidó templomegyesülete a „Sász Chevra”, a Talmud Egylet. 1842-ben alapították a Király utcában, és ahogy a nevéből is kitűnik, itt rendszeres Talmud-tanulás folyt reggel és este. Később a Budapesti Talmud Egylet nevet vette fel a közösség, amikor a Vasvári Pál utcába költözött és felépítették új templomukat. 1950 óta az egykor független egyesület a…

Let’s face it (nézzünk szembe vele, mondjuk ki nyíltan), Krassó Miklós ambíciója egy páratlan ambíció volt. (Volt? Nagy és fojtott szomorúság a „volt” mögött.) Most, hogy halála után három és fél évvel egy Miklós-jegyzetet tartalmazó bőröndöt kinyitottam és a British Museum-i zacskókra, olvasók útmutatásául szolgáló nyomtatványokra, szociális segély-ügyben írt levél hátára, csekkfüzetre, egy a fizika…

Ma is megvan még az a trafik a Ferenc körúton; ott kezd lejteni a járda az Üllői úti kereszteződés katlana felé. A hatvanas évek első felében történt, amit most leírok. A trafikban idős nő – lehetett már vagy ötven is… – akkora hévvel magyarázott, hogy megálltam az ajtóban. Tudtam, hogy nyerni fogok, éreztem! – kiáltotta.…

1992Él ezen a világon egy David Irving nevű ember, aki – saját meghatározása szerint – revizionista történész; a brit újságok Hitler elsőszámú apologétájának nevezik. Mintegy harminc évvel ezelőtt Irving úr nekifogott a második világháború történetének átírásához, főleg ami a náci Németország és vezetőinek szerepét, valamint a zsidók sorsának alakulását illeti. Első műve egy vékonyka kötet,…

A magyar zsidók, akik mintegy 5 százalékát, 1945 után pedig alig 1 százalékát adták az ország lakosságának, fontos, néha aránytalanul nagy szerepet játszottak az ország XX. századi történelmében. Manapság számos antiszemita úgy összegzi az 1945 utáni magyar történelmet, mint a Holocaustért való zsidó bosszúállás időszakát. Az elmúlt évben ilyen állítás napvilágot is látott a magyar…

Amíg Vargán laktunk, az őszi nagyünnepeket mindig Felsőmindszenten töltöttük. Valamikor nagyszüleim is odajártak, de amíg állt a zsúpfedelű zsinagóga, a jeles napokon abban imádkozott úgy a közeli, mint a megye távolabbi kis falvak zsidó lakóinak jelentős része. Elsősorban a rokonainkra gondolok, akik egész évben csak itt találkoztak, idejük nagy részét a templomban töltik, de marad…

1. Hadd kezdjem 1930-cal.* Apám, aki az Egyenlőség főszerkesztője volt, emlékirataiban felidézi ezt az idő- pontot, a magyarországi asszimilációs zsidóság háború utáni konszolidációjának csúcspontját. Az általa szerkesztett Egyenlőség 1930-ban ünnepelte 50. évfordulóját. „Elkövetkezett február 2-a, a jubileum utolsó napja. Ezen a napon százhuszonnyolc hitközség tartott rend- kívüli ünnepi közgyűlést az országban, a lap jubileuma alkalmából.…