A kiállítás a világot járja. Fényképekkel, rituális tárgyakkal, kéziratokkal és különféle egyéb emlékekkel egy távoli világról, a kaifengi zsidóságról számol be. Az első megbízható forrás a kínai zsidókról egy héber betűkkel írt, ám perzsa nyelvű irat 718-ból, melyet Stein Aurél fedezett fel. Ez arra utal, hogy a kínai zsidók Perzsiából érkezhettek. Eredeti nyelvüket több évszázadon…

Öt fiatalkori fényképével illusztrált egész oldalas interjút közölt a közelmúltban az Új Magyarország M. Szabó Imre tollából az USA-ban élő Szeleczky Zitával. A színésznő művészi pályája kezdetén tehetségével és szépségével nagy népszerűséget szerzett. A háborús években fokozatosan, de különösen az ország hitlerista megszállását és a nyilas hatalomátvételt követően, ama egészen kisszámú pályatársak közé tartozott, akik…

1492 szörnyű nyarán spanyol zsidók százezrei kényszerültek szü­lőföldjük elhagyására. Nagy részük számára a szomszédos Portugá­lia volt az első állomás, ott súlyos összegek fejében 8 havi ideiglenes menedéket nyertek. Utána irgalmatlanul kiűzték őket, majd követték testvéreiket a régóta Portugáliában élők is. Spanyolországi sorstársa­ikkal együtt szóródtak szét a Földközi tenger mellékén. Jutottak sze­fárd menekültek Amerikába és a…

Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Konferencia*! Megtisztelő feladatom, hogy a Ha-Cófe című magyaror­szági héber nyelvű zsidó tudományos folyóiratról adjak rö­vid áttekintést. Be kell vallanom, nem látványos a feladat, mert egy judaisztikai tárgyú héber folyóirat jó vagy rossz, jelentős, vagy kevéssé jelentős voltát csak azok tudják iga­zán értékelni, akik hébernyelvű folyóiratok olvasásával és a judaisztikával szakszerűen foglalkoznak.…

Az alábbi levél valószínűleg 1165-ben íródott a marokkói Fezben, ahonnan Maimonides családjával együtt röviddel ezután továbbállni kényszerült. Egy kényszer-muzulmán zsidó arra a kérdésére, próbál­jon-e titokban zsidó parancsolatokat tartani, egy rabbitól azt a választ kapta: kitérése nyomán minden parancsteljesítéssel csak szaporítaná vétkeit. Maimonides felháborodásában e levélben fejtette ki a maga gyökeresen eltérő álláspontját, melynek befejező részletét…

„A dicsőséges Sebestyén apostol lovagi- és szerzetesrendjének a Főkáptalan által elfogadott és jóváha­gyott új szabályzata, mely kihirdettetett az Udvarnál az 1652. évben.” Madrid, Királyi nyomda 1702 (114-115. oldal). Először: ismerik-e nevezett jelöltet, hány éves, honnan származik, kinek a fia? Ismerik, vagy ismerték-e apját, anyját, őket hogyan hívták vagy hívják, hová valósiak, milyen származásúak? Ismerték vagy…

Régi vicc, hogy az iskolában a tanító felszólítja a gyere­keket, soroljanak fel híres embereket. Ezek elkezdik: Ábrahám, Mózes, Dávid, Jézus, Marx, Einstein, Freud… Móric­ka jelentkezik: „Tanító bácsi kérem, lehet nem zsidó is?” Ez juthat eszünkbe most, amikor Amerika felfedezőjé­ről, Kolumbusz Kristófról lesz szó, aki 1492. augusztus 3-án indult el Spanyolországból „India” felé. Ez a dátum…

Hispániában igen régóta éltek zsidók. Már a ró­maiak idején eljutottak ide. Az arab hódítók uralma alatt általában békében élhettek. 756-tól létezett a cordobai önálló kalifátus, ami az akkori Európa egyik vezető hatalmává vált, s ebben nem kevés részük volt a zsidóknak is. Jól értették a paraszti munkát, ügyes kereskedők, tudós orvosok voltak közöttük, és több…

 1492 Az 1492-es év iszonyatos tragédiát hozott a spa­nyol zsidóságra. Ezen év márciusában írták alá a granadai Alhambra palotában a zsidók kiűzésének ren­deletét. Ezzel az aláírással néhány hónapon belül 300 ezer zsidót tettek földönfutóvá, míg másik 300 ezer a keresztény hit védőszárnyai alá menekülve mondott le ősei hitéről és remélte vagyona, pozíciója, s nem utolsósorban…

Kirját Gátból Askelom felé az országúton egy apró fa­lucska mellett haladunk el. Kevesen tudják, hogy a Jád Nátán mosáv az 1892-ben Budapesten született Komoly Ottóról – aki Nátán Zeév néven jegyeztetett be a hitköz­ségi anyakönyvbe – kapta a nevét. Apja Kohn Dávid asszimiláns zsidó kereskedő volt, akinek életszemléletét a cionizmussal való megismerke­dése gyökeresen megváltoztatta. Ha­gyománytiszteletre,…

Az Alapítvány a Magyarországi Zsidó Kultúra Megőrzéséért, az Országos Rabbiképző Intézet, valamint az MTA Judaisztikai Kutatócsoport közreműködésével és a Moskovits & Greismann Family Memorial Foundation, illetve a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége támogatásával fenti címmel tartott kétnapos konferenciát az ELTE Tanári Klubjá­ban. Az alábbiakban az előadásokról készült összefoglalót olvashatják. Szabolcsi Miklós: Változások a zsidó szellemi életben…

 Kísérlet a zsidó kényszer-munkaszolgálat újraértékelésére Hűnye a nemjóját, ez a nadrág éppen megfelelne nekem mondta Szajlai szakaszvezető Kisvárdán 1942 telén az egyik munkaszolgálatosnak, aki csomagban érkezett téli szövetből készült utolsó ruhadarabját viselte, amikor a 481-es különleges munkásszázad felsorakozott. Megveszem, vagy kap helyette másikat, ami passzentos lenne magának. Nem akarom elcserélni, sem eladni, szakaszvezető úr mondta…

Olvasóink közül legtöbben, ha a közel-keleti harcokról van szó, az utóbbi évtizedek konfliktusaira gondolnak, s mivel ezekben Magyarország nem vett részt, nem is értik a címet. Pedig háromnegyed évszázaddal ezelőtt, az I. világháború palesztinai és szuezi frontjain jelentős osztrák-magyar erők segítették az angolok ellen harcoló török szövetségest. Különösen 1915-től, amikor Szerbia elfoglalásával az összeköttetés szabaddá…

A Kossuth-bankó nemcsak a magyar szabadság jelképe, de grafikusok és numizmaták véleménye szerint is a legsikerültebb magyar papírpénz. Az a fajta költészet árad belőle, mely a gazdasági, társadalmi fejlődést megelőzi. Szinte absztrakt jelek- kel követi a reformkori magyarság paradigmáját, hitét és önbecsülését. Nem az anyagi erőforrás jelképe ez a pénz, hiszen rövid ideje alatt nem…

Engel Adolf száz éve alapította a komlói bányát Földhözragadt, szegény családban született Pécsett 1820. február 6-án. Apja a Bonyhádról származó Engel Péter háza­ló volt, aki – mint Feuerstein Emil izraeli történész írja – csu­pán az imakönyvét hagyta a fiára. Alig múlt tíz éves, amikor kisiskolásként arra kényszerült, hogy házról házra járva ön­gyújtót és ceruzát áruljon.…

Vannak emberi életek, amelyekben egy egész törté­nelmi korszak nyer kifejezést. Amikor Menahem Mendel Usziskin született (1863, Dubrovna), még csak érle­lődött a politikai cionizmus, őt már a Héber Egyetem mellett temették el. Élete és munkássága különböző korszakokat egyesített magába. Jellegzetes kelet-euró­pai vallásos zsidó családban nevelkedett. Már fiatalon is megmagyarázhatatlan vágyakozást érzett a Szent­föld után. Egyszer egy…

Nyílt levél dr. Komoróczy Gézához Tisztelt Tanár úr! A Magyar Zsidó Kulturális Egyesületben nemrég előadást tartottam a zsidóság nyelveiről, amire Önt is meghívtam. Sajnos nem jött el, és így nem volt mó­dunk vitatkozni a rádióban elhangzott következő kije­lentéséről: „Holt nyelvekkel foglalkozom, az ókori Mezopotámia, Elő-Ázsia nyelveivel. Ezek mind olyan nyelvek, amelyek a szemünk láttára haltak…

A zsidóság szerepvállalása a társadalmi-politikai modernizációért vívott küzdelemben A Huszadik Század, a Társadalomtudományi Társas­ág és tágabb értelemben a Nyugat s az új művészet tár­sadalmi hátterét kell elemeznünk a zsidóság vonatko­zásában. Egyszerűen és tényszerűen nem igaz az, amit Szekfű Gyula állított híres könyvében a Három nemze­dékben: a modernista szellemet kizárólag zsidók kép­viselték, és ezt tisztességes magyar…