Aki Izraelbe látogat, és a jeruzsálemi Jad Vasém Intézetben az európai holocaust megrendítő rekvizitumaival szembesül, a történelem egyik legnagyobb népirtására emlékeztető dokumentu­mok között ott találja Willy Georg öt évtizeddel ezelőtt, a varrói gettóban készült százegynéhány fényképfelvételét. Ki Willy Georg? Hogyan, milyen körülmények között készültek felvételei? Miként kerültek rej­tekhelyükről a nyilvánosság elé? A náci légierő katonája…

(Válasz Diósi Ágnesnek)* Úgy vélem, Diósi Ágnes – köz- és szakmai életünkben példamutatóan mértéktartó hangnemben megfogalmazott bírálata tanúsága szerint – félreértette tanulmányomat. Ha valaki kritikáját összeveti a Régió című folyóirat 1991/1. számában közölt tanulmányommal, azonnal fölfedezheti, hogy olyasmiket bírál, ami inkriminált írásomban nem szerepel. Nem írtam azt, hogy ״Magyarországon sosem volt cigányüldözés”. A Régióban közölt…

Megtalálták a bűnöst! Hetven éve, 1921 őszén zajlott IV. Károly, az utolsó magyar király visszatérési kísérlete, az úgynevezett király-puccs. Az arisztokrácia és a klérus jelentős része támogatta a király trónigényét Horthyval szemben. Sok történelmi név viselője utazott vele azon a különvonaton, amelyet a budaörsi csatában a kormányhű csapatok megállítottak, és a királyt elfogva Tatára, Tihanyba,…

Bevallom, kissé félve nyúlok tollhoz. El fogja nekem hinni az olvasó, hogy kerek e világon akad olyan ember, aki élve került ki az auschwitzi gázkamrából? Miután már majd három napot végiggyötrődött ott? Úgy érzem, még a toll is lázadozik a kezemben, hogy papírra vesse e sorokat. Jómagámnak is, aki megjárta Auschwitzot, Buchenwaldot, oly hihetetlennek, valószerűtlennek…

A Holocaust eseményei a mai Románia területén mindmáig kevéssé kerültek a nyilvánosság elé. A legfontosabb forrásmunka Matias Carp dokumentumokat tartalmazó három kötetes műve, a Cartea neagra (Fekete könyv), mely 1946 és 1948 között jelent meg. Ugyanakkor az észak-erdélyi eseményekről több kiadvány látott napvilágra. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a későbbi hatalom fátyolt igyekezett borítani…

Halál Sachsenhausenben Harminc éve éppen: Emlékművet emeltek a Berlintől északra mintegy 35 kilométernyire „üzemelt” egykori koncentrációs táborban, melyet annak idején a hatalomra került hitleri diktatúra az elsők között alapított. Azért, hogy ott képezze ki a később gyors egymásutánban létrehozandó hasonló intézmények, a kisebb nagyobb halálgyárak vezetőit és kiszolgáló személyzetét. Az odaszállított foglyokon gyakorolta az SS-legénység…

Peyer Károly szociáldemokrata képviselő felszólalása 1939-ben a második zsidótörvény-javaslat parlamenti vitájában Peyer Károly a Veszprém megyei Városlődön munkáscsaládban született 1881. V. 9-én. Géplakatos, gyári munkás lett. Huszonhat évesen a Vas- és Fémmunkás Szövetség országos titkárává, négy évvel később a Szakszervezeti Tanács, majd a bányamunkások titkárává választották. Az 1919-es kommün után rövid ideig a Peidl-kormány, majd…

…megyek én is veletek bélyegesen, csillagoson – írta róluk Ady A bélyeges sereg című versében. – Hol, hogyan mikor, milyen körülmények között született a vers? Harcokban megfáradtan érkezett az évszázad hatodik őszén Budapestről Párizsba az Új versek költője. Otthon, a demokratikus jogokért vívott politikai küzdelmek ebben az időszakban sem jártak sikerrel, őt is méltatlan támadások…

Egyik korábbi számunkban méltattuk a hajdani keresztény politikus, Slachta Margit érdemeit, az üldözések idején zsidók védelmében végzett tevékenységét. Majd egy olvasónk levelét közöltük, aki túlzottnak találta a méltatást, mert szerinte Slachta politikai magatartása 1945 után számos negatívumot mutatott. Mona Ilona olvasónk, Slachta Margit rendtársa ezzel a megítéléssel száll szembe. Gondosan megszerkesztett és alapos fejtegetéseiből terjedelmi…

Idén sűrűsödnek a félszázados szomorú évfordulók. Van közöttük egy különösen megdöbbentő. Egy olyan közjogi esemény emléke, amelyet napjainkban talán még az antiszemiták is hihetetlennek tartanak. Az 1941. évi XV. tc. volt ez, a „fajvédelmi törvény”, amely tiltotta a zsidók és nem zsidók közötti házasságot, sőt még a nemi kapcsolatot is. A rendszer legnémetebb „jog”-szabálya. Olyan…

Egy izraeli levél nyomán A magyar kir. belügyminisztérium „vendégszeretetét” élveztük a garanyi internáló táborban . Politikai foglyokként. Kizárólag zsidók nyertek ide bebocsátást. Bennünket az Almássy gróf hajdani istállóiban szállásoltak el. A megüresedett kastélyban pedig a keokosokat őrizték. Kik is voltak a keokosok? Szerencsétlen páriák, a szomszédos országokból hitlerék elől menekülő zsidók, akiket senki az égvilágon…

(részletek) A halogatott reménység megbetegíti az elmét. Mi az én erőm, hogy reménykedjem, mi az én végem, hogy magam törtessem? Megtört. Ma telik be a félszáz esztendő. Nyolc nappal halála előtt izente: Magyarország velem együtt a sír partján bolyong. Én nemsokára leszállók. Adja Isten, hogy kedves hazám ne kövessen oda egyhamar. Gyászolt a nemzettel Szeged…

150 éve múlt, hogy felvetődött egy olyan intézmény alapításának terve, amely hivatva volt a hazai zsidóság nyelvcseréjét, magyarosodását hathatósan szolgálni. 1841-ben került először szóba egy külön zsidó tanítóképző alapítása. Hangsúlyoznunk kell, hogy Kossuth Pesti Hírlapja, amely szintén ez év tavaszán indult fiatal sajtóorgánum volt, támogatta az indítványt. Nem rajtuk múlott, hogy csak 1857-ben vetődött fel…

 Simon Wiesenthal: Az igazság malmai… Világszerte valóságos legenda övezi Simon Wiesenthal-t. Bátorságáról, leleményéről sokat olvashattunk. Sőt nemcsak olvashattunk, hanem láthattunk is, hiszen filmek, tévéjátékok foglalkoznak tetteivel, személyiségével. Nevét ismeri a magyar olvasó, tevékenységét is, könyveit már kevésbé. Talán legismertebb „A gyilkosok közöttünk járnak” című 1970-ben Bukarestben magyar nyelven is kiadott műve. 1982-ben a MAFILM Nürnberg…

Szenes Hanna és két társa, az angol hadsereg ejtőernyős csoportja, 1944 nyarán azért lépte át a magyar határt, hogy a zsidók kimentését segítse. Joel Palgi, aki hármuk közül túlélte a borzalmakat, 1945. március 21-én levelet írt Szenes Hanna édesanyjának – Pestről Budára. Többek között ezt olvassuk levelében: „Azóta a szörnyű nap óta jeges rémület szorítja…

Egy fénykép kísér és kísért majd félévszázada. A háború utáni télen olvastam először a varsói gettó 1943 tavaszi hősi harcáról és pusztulásáról. A könyv egyik illusztrációja azóta bejárta a világot, minden írói-költői szónál, dokumentumnál megrendítőbben adva vissza a tragédiát. A képen SS-ek rájuk szegezett fegyvereinek gyűrűjében feltartott kezekkel tucatnyi gyermek, aggastyán, nő, férfi. A prédává…

A bajor főváros egyik lakóházának második emeletén találjuk. Igazgatója, dr. Richard Grimm, érdekes, mondhatnánk bizarr egyéniség, aki nemzsidó létére múzeummá avatta otthonát. Diákként ismerkedett meg dr. Lamm professzorral, a müncheni hitközség elnökével, aki magas kultúrájú, igen tevékeny személyiség volt. A professzor barátságát és bizalmát elnyerte a lelkes, tudásra szomjas fiatalember, sokat beszélgetett vele, Izraelbe is…

(1939. március 10.) Részletek „…el kell mondanom azt is, hogy a békeszerződések VI. címében van egy nagyon érdekes rész, amely azt mondja (olvassa): ‘Magyarország kötelezi magát, hogy az ország minden egyes lakosának születési, nemzetiségi, nyelvi, faji vagy vallási különbség nélkül, az élet és szabadság teljes védelmét biztosítja’. Az 58. cikk pedig azt mondja (olvassa): ‘Minden…