Henryk M. Broder szereti provokálni a politikailag korrekteket, a bevándorlásellenes német AfD frakciója előtt beszélve azonban ugyanúgy beszólt aktuális közönségének is.
Henryk M. Broder a német média üde színfoltja: a lengyel-orosz zsidó családban született újságíró a szüleivel még az ötvenes évek végén Lengyelországból került az NSZK-ba. Itt először a polgárpukkasztó anarchista baloldalon tűnt fel, többek között a pornográfia melletti kiállásaival.
A nyolcvanas években azonban összeveszett a baloldallal: egyrészről elutasította a feministák pornográfia-ellenességét, amiért a mára szintén inkább jobbra sorolható Alice Schweizertől meg is kapta a szexista jelzőt. Másrészről pedig a baloldali antiszemitizmust szerette volna jobban tematizálni, de erre nem voltak vevők addigi barátai.
Broder így csúszott mára a neokonzervatív, cionista, iszlámellenes és EU-kritikus jobboldalra,
amelynek egyik legfontosabb publicistája. Írásait rendszeresen közli a neokonzervatív Die Welt napilap (írásai itt olvashatóak), de többedmagával hozta létre a politikai korrektséget elutasító, iszlámellenes Achse des Guten (A Jó Tengelye) című portált, ahol magyar részről Ungváry Krisztián is szokott publikálni.
Brodert a baloldal többször megvádolta már azzal, hogy az AfD-hez állna közel: az újságíró a saját bevallása szerint amúgy a legutóbbi választásokon az Állatvédő Pártra szavazott.
Ezúttal azonban tényleg közel került az AfD-hez: a szélsőjobboldali párt parlamenti frakciójának meghívására beszédet tartott előttük. A beszédből főleg azért lett hír, mert több AfD-s politikus is posztolta azt
a képet, amin az ülő és mosolygó Brodert Alice Weidel, az AfD neoliberális frakcióvezetője öleli át.
https://twitter.com/Alice_Weidel/status/1090519745349206016/photo/1?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1090519745349206016&ref_url=https%3A%2F%2Fwww.watson.ch%2F!790000939
Brodernek, aki mindig is kényesen adott függetlenségére, magyarázkodnia kellett. Elismerte a Die Weltnek írva, hogy „helyesebb lett volna, kivonnom magam ebből az ölelésből“, és megígérte, hogy „egy következő alkalommal körültekintőbb lesz“.
A politikai korrektség ott kezdődik, ahol a valóság véget ér
Ami azonban érdekesebb, az maga a szöveg, amit Broder elmondott – ezt teljes egészében szintén lehozta a Die Welt.
Egyrészről egy felettébb szellemes, humoros írás; nem kell sem Brodert, pláne az AfD-t szeretni, hogy nevetni lehessen egy-egy kiszóláson. Másrészről azért is érdekes, mert
Broder nem csak a szokásos ellenfelei (környezetvédők, feministák, hatvannyolcasok stb.) felé szúr ki, hanem az AfD felé is.
Például bírálja a párt antiszemitizmusát és Alexander Gauland pártelnök megjegyzését, miszerint a nácizmus tizenkét éve csak egy „madárpiszok“ a német történelemben, ahhoz hasonlította, amikor valaki elböfögi magát az asztalnál: egyszerűen nem ildomos.
Vélemény, hozzászólás?